Új utak kitaposásáról beszélt a ma már internetes portálként működő egykori rádióadó jelenlegi igazgatója a Politicónak.
Évtizedekkel a vasfüggöny leomlását követően a Szabad Európa Rádió (SZER) visszatér, hogy médiaszabadságot hozzon az EU-ba és megküzdjön az álhírekkel – számolt be róla a Politico szerdai cikkében. Mint azt a cikk szerzője, az egyébként magyar felmenőkkel rendelkező Bayer Lili írja, az Egyesült Államok kormány által támogatott médium Bulgária és Románia után 2020-ban Magyarország irányába terjeszkedik.
A rádió vezetője, Jamie Fly is megszólalt az írásban: mint elmondta, nem állítják azt, hogy ezekben az országokban nincs médiapluralizmus, mert a legtöbb esetben több médiaopció áll rendelkezésre, azonban szerinte „a kérdés az, hogy a médiaportálok képesek-e objektíven és kiegyensúlyozott formában tudósítani” és „politikailag érzékeny témákat is tanulmányoznak-e”. Állítása szerint az elmúlt években megfigyelő csoportok és újságírók is aggodalmuknak adtak hangot a bolgár, román és magyar médiakörnyezetet illetően, miközben az amerikai hivatalnokok inkább az orosz dezinformáció terjedésétől tartanak a régióban. Úgy véli, ehhez adalék, hogy a Freedom House tavaly a kommunizmus bukása óta először nyilvánította Magyarországot „részben szabaddá”.
Már a múlté a rendes rádióadás, a SZER új kiadása már csak online formában él és kis stábokon alapszik, a cikk szerint a „hidegháborús örökségének köszönhetően azonban még mindig jól ismert a régióban”. Fly elmondta, hogy azt akarja, a riporterek térjenek le a kitaposott útról mind Magyarországon, mind a többi országban. „Olyan témákat szeretnénk lefedni, melyeket a létező médiaportálok elhanyagolnak, talán politikai okokból, de azért is ... mert egyes országokban a független média úgy érzi, nem elég erős ahhoz, hogy politikailag érzékeny ügyeket vállaljon potenciális negatív hatások nélkül."
A cikk megjegyzi, az országok kormányai hivatalosan nem ellenzik a SZER működését, de egyes politikai szereplők hangot adtak szkepticizmusuknak. Bayer idézi Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert, aki 2019-ben azt nyilatkozta a New York Postnak, hogy nem lesz most olyan a fogadtatása a rádiónak, mint a kommunizmus alatt volt. „A Szabad Európa Rádió téved, ha azt hiszi, hogy a magyarok pozitív fogadtatásban részesítik majd portáljukat”.
A cikk megjegyzi, hogy Románia mellett Magyarországon is a Kreml régiós befolyása miatti aggodalom vezetett a
terjeszkedéshez. Ennek alátámasztásául idéz egy amerikai hivatalnokot a brüsszeli lap cikke, aki úgy fogalmazott a magyar helyzettel kapcsolatban, hogy „Oroszország elgondolkodott egy RT-Service (valós idejű szolgáltatás - a szerk.) megnyitásán Magyarországon, de úgy döntött, felesleges, mert a magyar médiarendszer már így is az ő programjukat tolta”.
(Mandiner)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Bár szokatlan, hogy a hivatalban lévő biztosok nyíltan bírálják Von der Leyent, a testület több korábbi tagja is így tett.
Most jött a fordulat: az AfD visszakerült a térképre, de a társelnököt még mindig nem engedik be.
A szlovák kormányfő szerint a lap valótlanságokat közölt.
Azt is tudjuk, kik mozgatják a szálakat.
Mire is lehetne költeni ezt az irgalmatlan sok pénzt, ha az Európai Unió valamilyen véletlen folytán valóban Európával foglalkozna? Elég volna úgy... mindenre. Varga Mátyás Zsolt írása.
A lap szerint az amerikai elnök barátságáért mostanra már nem taps, hanem kifütyülés jár.
A beruházás tovább erősíti Magyarország pozícióját az elektromos autóipari átállás élmezőnyében, miközben a kormány 7 milliárd forinttal segítette a fejlesztést.
Ezüstök után fényesítenénk a mérleget.
