Nem kellene a végvári katonákat hősnek nevezni a vezető történelemtanár szerint

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Népszavának beszélt az új Nemzeti Alaptantervről alkotott nézeteiről. A lap által idézett véleményeit szó szerint idézzük.

„Az új NAT kiemelten kezeli a hadtörténetet és a honvédelemet, pedig ezek a rendszerváltás óta egyik tantervben sem kaptak ekkora hangsúlyt – vélekedett Miklósi László. A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az anyagban nagyon erősen megjelenik egyfajta kötelező értékrend, ennek következtében egyes helyeken tendenciózusan eltorzítja a történelmet. Például az Árpád-korból csak a győztes csatákat kell tanítani, a veszteseket nem. A törökkel folytatott háború magyar katonáit, harcosait hősökként emlegeti a szöveg, vagyis automatikusan minősíti is őket, nem hagyja meg a szabadságot, hogy a diák jusson el a megfelelő következtetésekre.

Jellegzetes, hogy a holokauszt előzményinek kapcsán nem nevesíti a deportálások fogalmát – ugyanakkor a Szovjetunió és az 1950-es évek tárgyalásánál deportálásoknak nevezi az emberek Gulagra szállítását. Vagyis a deportálás fogalmát a NAT a kommunista típusú rendszerekhez köti. A Horthy-korszakot a Trianon utáni »talpra állás« időszakaként minősíti a szöveg, a Kádár-rendszert pedig leegyszerűsítve diktatúrának nevezi, miközben ezt fontos lenne árnyalni.

– A legérdekesebb az általános iskolai témakörök közül az utolsó, amelynek a címe: »Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései«. Ez vajon a nemzethalál-vízió valamiféle felújítása?« – sorolja a példákat a problémás részekre Miklósi László, aki szerint mindez akár egy »hagymázas múltszemlélet« irányát is erősítheti a történelemtanításban, amely szerint mi mindig jók voltunk, nekünk mindig igazunk volt. – Az állampolgári ismeretek bevezetőjében a fő célok között kiemelt helyen áll a normakövető magatartásra való nevelés. Az alattvalóvá nevelés lenne a feladat? – teszi fel a kérdést.”