Kásler Miklós kitért arra is, hogy a pedagógusok kéréseinek megfelelően az új ket-ek hoszabb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyak tartalmának megválasztásában. Eddig a tantárgyak éves időkeretének 10 százalékáról rendelkeztek saját döntésük alapján a pedagógusok, ez mostantól az új ket-eknél 20 százalékra nő – ismertette. Hozzátette: a cél az volt, hogy a ket-ekben részletezett ismereteket egy átlagos iskolában az alapóraszám 80 százalékában el lehessen sajátítani, a fennmaradó időt pedig a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra vagy a készségek fejlesztésére lehessen fordítani. Rámutatott: a tantárgyak többségében csökken a lexikális ismeretek mennyisége – összhangban a szakmai szervezetek és a tanárok általános elvárásaival, és a társadalmi egyeztetésen megfogalmazott javaslatokkal.
Kásler Miklós közölte: az új kerettantervek modern pedagógiai, módszertani elvekre épültek, és az egyes kompetenciaterületek fejlesztése hangsúlyosabb, a tananyagok tartalma korszerűbb. Az új ket-ek minden tantárgy esetében azonos módon épülnek fel, megnevezik és tárgyalják a tanulás és a gondolkodás alapjait, a fogalmakat, az ismereteket, a fejlesztési feladatokat. A magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem és az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel, válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, 1100 éves hagyományainak, gondolkodásmódja változásainak, történelmi tapasztalatainak megismertetését, megszeretetését – mutatott rá. A kortárs irodalom tanítására fordítható órakeretben a szaktanár szabad dönthet a tanítandó szerzőkről, illetve művekről. A természettudományos tárgyak kerettantervei a gyakorlatban alkalmazható tudást, természettudományos gondolkodást középpontba állító úgynevezett „science-típusú” tananyagot határoznak meg.
Kitért arra is: szakirányú továbbtanulásnál fakultációs órák egészíthetik ki a tananyagot. Matematikából hangsúlyossá tették a mindennapi életben alkalmazható ismereteket. Nem szűnnek meg a korábban szabadon választható tárgyak kerettantervei sem – jelezte. Az iskolák továbbra is használhatják például a sakk, a filozófia, a honvédelmi ismeretek vagy a vitorlázás kerettanterveit. Az emelt szintű oktatáshoz – szem előtt tartva a tanulói terhek csökkentését – nem készült központi kerettanterv, az iskolák saját profiljuk, és képzési arculatuk alapján alakíthatják ki tematikájukat. Minden évfolyamon heti két óra többletet vehetnek igénybe az intézmények – fűzte hozzá a tárcavezető.