Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsa az adókat – mondta el Tállai András a Magyar Nemzetnek.
Az elmúlt tíz évben legalább nyolc nagy horderejű gazdaságélénkítő, közteher-csökkentő intézkedéssorozatot indított a kormány, amelyeket hamarosan újabb követi – erről beszélt Tállai András a Magyar Nemzetnek.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a lap hétfői számának nyilatkozva elmondta: a Fidesz-KDNP-kormány egyik legfontosabb célkitűzése 2010 óta, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsa az adókat. Ennek nyomán ma a magyar társasági adó a legkisebb az Európai Unióban, a személyi jövedelemadó a harmadik legcsekélyebb. A kisvállalkozásoknak szóló hazai szabályok szintén rendkívül kedvezőek, miközben egyre csökkennek a foglalkoztatás vállalati adóterhei. Mindezt úgy, hogy évente több száz milliárdos adókedvezmények segítik a családok boldogulását. Az adócsökkentések szélesítik a gazdasági szereplők termelési, profitszerzési lehetőségeit, egyúttal jó alapot adnak a munkahelyteremtéshez és a fizetések emelkedéséhez.
Megjegyezte: a 2010 előtti időszak ugyanakkor mindennek tökéletes ellenpéldája volt. Akkor az államnak úgy sem volt elég bevétele, hogy Gyurcsányék folyamatosan emelték az adókat, eladtak szinte minden értékes állami vagyont és két kézzel kapkodtak a kölcsönök után. A feketézés hatalmas méreteket öltött, kormányzásuk végén az államcsőd is reális veszély volt.
Tállai András felidézte, hogy rögtön a kormányváltás után, 2010-ben 29 pontos intézkedéscsomagot hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök olyan elemekkel, mint a családbarát egykulcsos személyi jövedelemadózás, az adómentes pálinkafőzés vagy a bankadó. Nem sokkal később következett a munkahelyvédelmi akció, amely a munkaerőpiacon kedvezőtlen helyzetben lévő társadalmi rétegek álláshoz jutását igyekezett segíteni járulékkedvezményekkel.
Ez a program vezette be 2013-ban a kisebb vállalkozások ma is élő kedvező adószabályait. 2016-ban írta alá a kormány a munka világának szereplőivel az adó- és bérmegállapodást, amelynek nyomán a szociális hozzájárulási adó mértéke 2016 és 2019 között harmadával, 27 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Ez összességében 2600 milliárd forintot hagyott a hazai cégeknél. Közben célzott áfacsökkentés-sorozat indult, négy év alatt kétszeresére emelkedett a kétgyermekes szülők adókedvezménye, és megkezdték azt a programot, amelynek nyomán eltörlik az adók harmadát, vagyis megszüntetnek nagyjából húszféle közterhet – részletezte.
Több gazdaságélénkítő, adó- és adminisztrációcsökkentő lépést tartalmazott a tavaly indult családvédelmi, majd gazdasági akcióterv is – mutatott rá, hozzátéve: ez fontos szempont lesz a második gazdaságvédelmi akció kialakításakor is, amelynek célja, hogy a lassuló európai gazdaság közepette is megőrizzük a magyar gazdaság eredményeit.
A várható új intézkedésekről annyit közölt, hogy beruházás- és foglalkoztatást ösztönző lépések mellett adócsökkentő elképzelések vannak az asztalon. Az viszont biztos, hogy a jövőben is a terhek enyhítésére fordítja majd a kormány a megtermelt állami összegeket. Ameddig nem Gyurcsányék vannak hatalmon, megszorításokról – például általános ingatlanadóról – szó sem lehet – szögezte le Tállai András.
(MTI)