A Fidesz szerint meg kell szüntetni a börtönbizniszt, amiben a Magyar Nemzet szerint sok Soroshoz kötődő szervezet van.
Körülbelül tízmilliárd forintjába kerülhetett eddig a magyar adófizetőknek a Soros-hálózat által is ösztönzött és támogatott börtönbiznisz, tehát az, hogy egyes ügyvédek milliós kártérítéseket járnak ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva olyan bűnözőknek, mint ifj. H. Dezső, aki 12 évvel ezelőtt többedmagával meglincselte Szögi Lajost Olaszliszkán – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került feljegyzésekből. Összehasonlításként: ennyi pénzből minden fővárosi kerületbe két CT-gépet is vásárolhatna a kormány vagy Karácsony Gergely.
A különböző forrásokból származó dokumentumok adatait összevetve a napilap megállapította, hogy alig egy év alatt, azaz 2015 tavasza és a következő év februárja között több mint másfél millió eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a hozzá forduló fogvatartottaknak, ami akkori árfolyamon számolva nagyjából félmilliárd forintot jelent. 2017 márciusától a tavalyi év végéig pedig további 8,5 milliárdot fizetett ki az állam volt és jelenlegi elítélteknek. A Magyar Nemzet hozzáteszi: a 2016 februárja és 2017 márciusa közti bő egy év adatai nem ismertek, ugyanis az EJEB ebben az időszakban felfüggesztette a kártalanítási ügyek tárgyalását a kormány – a rá nehezedő nyomás hatására – vállalta, hogy megalkot egy új, a liberális emberi jogi aktivizmusáról elhíresült strasbourgi törvényszék kívánalmaihoz igazodó jogszabályt.
A Helsinki és Magyar György ügyvédi irodája jár el az ügyekben
Megállapította azt is a napilap cikke, hogy az elítélt bűnözők és az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak „emberi méltósága” korábban is törvényi védelmet élvezett, azonban a magyar bíróságok azonban kevésbé vették figyelembe a „kényelmi szempontjaikat”, és általában úgy álltak a kártérítési ügyekhez, hogy a büntetés-végrehajtási intézeteknek befogadási kötelezettsége van, azaz minden elítéltet el kell helyezniük valahogy, azért pedig nem büntethetők, mert betartják az előírásokat. Nem így az EJEB, ami a napilap szerint „néhány, strasbourgi ügyekben járatos ügyvéd” és az olyan „szélsőséges jogvédő szervezetek, mint például a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának bőkezű támogatását élvező magyarországi Helsinki Bizottság” közbenjárására 2015 márciusa és 2016 februárja között 99 ügyben ügyenként jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget állapított meg egy-egy fogvatartottnak.
Ennek a napilap szerint hamar híre ment a börtönökben, sőt, az EJEB-hez fordulást pedig utóbb még egy formanyomtatvány elkészítésével is megkönnyítették, ami az előzőekkel együtt oda vezetett, hogy Strasbourgot valósággal elárasztották a magyar ügyek: a napilap szerint 2016. februári felfüggesztésének pillanatában már csaknem kilencezer beadvány várt elbírálásra.
A napilap idézi Magyar Gábort, az MSZP közeli ügyvéd, Magyar György fiát, egy újságírói kérdésre megjegyezte: „Sajnos egyre több komoly ügy kerül Strasbourgba, lassan egy külön magyar osztályt lehetne létrehozni.” A Magyar Nemzet szerint viszont visszás helyzetben van a Magyar György és Társa Ügyvédi Iroda azért, mert a perdömping során a nevük feltűnően sokszor kerül elő az EJEB irataiban. Több magyar nevet is említ mellettük a napilap EJEB-dokumentumokra hivatkozva: Karsai Dánielét, a Helsinki és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársát, valamint Fahidi Gergelyét, aki az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület tagjaként vesz részt EJEB-s perekben.
Maximalizált összeg a raboknak
Nem meglepő a napilap szerint, hogy 2017-ben a kormány módosította a büntetés-végrehajtási (bv.) törvényt, amely maximalizálta az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kiszabható kártalanítás egy napra vetített összegét; ez jelenleg 1700 forint lehet.
Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatója után a Fidesz is megszólalt az ügyben: a kormánypárti frakciók szerint is meg kell állítani a börtönbizniszt, azt a jelenséget, hogy a fogvatartottak milliókat perelnek ki az államtól az általuk rossznak tartott börtönviszonyok miatt. Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban kijelentette: a kormánypártok egyetértenek az Orbán Viktor kormányfő múlt csütörtöki évkezdő sajtótájékoztatóján elmondottakkal, miszerint gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. Ez a börtönbiznisz mára iparággá vált – mondta a frakciószóvivő.
A Civil Választási Bizottság elnöke súlyos állításokat tett arról, hogy a Tisza Párt jelöltállítási folyamata csak bő egy hónap múlva kezdődik majd.
Magyar György nyilatkozatából kiderült, már a legelhivatottabb Orbán-gyűlölők is kezdenek kiábrándulni Magyar Péterből.
Kíváncsiak voltunk, hogy a nagyobb nyugat-európai államokban – például Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban – milyen jogi szankciók és mechanizmusok vonatkoznak az ilyen esetekre.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a francia politikus nem tudta bizonyítani, hogy a védett jogai „helyrehozhatatlan sérelmet” szenvednek közvetlenül, érvényesült a kettős mérce.
Moszkva nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, miszerint bűnös a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014-es lelövéséért.
Volt itt minden, a csokoládétól a banánon át a narancsig. Simeon (Maja) Ravi Trux ismét panaszkodott a börtönkörülményekre, amelyeket a BvOP visszautasított.
Májusban még albán színekben szerepelt.
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
