Ahogy a Biblia mondja: az élet egyetlen értelme másokért élni, ha másképp nem, hát focizz nekik
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a tömegközlekedési cég és Karácsony Gergely a szerdai százmilliós közbeszerzési bírság kapcsán.
Bíróságon támadja meg a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) szerdai határozatát, amelyben a testület egyetemlegesen 115 millió forintos bírságot szabott ki a társaságra a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-vel (BKK) közös reklámtender ügyében – ezt Karácsony Gergely jelentette be egy Facebook-bejegyzésben.
A főpolgármester ebben úgy értékelt, hogy a hatóság feltűnően és szokatlanul magas bírsággal sújtotta a BKV-t. A közigazgatási per a Fővárosi Törvényszéken zajlik majd, amelyben a főpolgármester szerint „képviselni fogják az igazukat” – írja a Világgazdaság.
A BKV azonban a főpolgármester közlésével ellentétes nyilatkozatot juttatott el a Világgazdasághoz, ami azért meglepő, mert a tömegközlekedési vállalat tulajdonosa Budapest, amelyet Karácsony Gergely irányít. A cég azt közölte, hogy még vizsgálja a KD határozatát, és csak ennek lezártával döntenek a jogorvoslatról.
Vita a reklámfelületekről
Egy Karácsony Gergely által jegyzett határozat megtiltotta, hogy a budapesti tulajdonú cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést reklámfelületek hasznosítására, a BKV és a BKK viszont legalább négy évre szerződött volna. A főpolgármester arról is írt, hogy azért vonatta vissza a tömegközlekedési vállalat reklámfelületeinek hasznosításáról szóló tendert még tavaly novemberben a Fővárosi Közgyűléssel, mert azt az előző városvezetés utasítására nem sokkal az októberi önkormányzati választás előtt írta ki a BKV.
Csakhogy a főpolgármester téved, amikor azt állítja, hogy a Tarlós István-féle városvezetés közvetlenül a 2019-es önkormányzati választások előtt „utasította” a BKV-t a pályázat kiírására. A vonatkozó részvételi felhívás ugyanis még 2016. január 22-én jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában. Erre két részvételi jelentkezés érkezett, amelyet négy gazdasági szereplő nyújtott be.