Az ellenzék és a kormánypártok az új színházfinanszírozási szabályozásról vitatkoztak kedd este az Országgyűlésben.
Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint kulturális vonatkozású törvénymódosításokról szóló javaslat összevont vitája az Országgyűlés keddi ülésnapján.
Fekete Péter: Az új törvény jobban illeszkedik az igényekhez
A kormány a fenntartói felelősség elvét kívánja érvényre juttatni az előadó-művészeti szférában, ami állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé – mondta a kultúráért felelős államtitkár kedden este az Országgyűlésben.
Fekete Péter az emberi erőforrások minisztere által benyújtott kulturális törvénymódosító csomagot ismertetve kifejtette, a kabinet célja egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a mára átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez.
Felidézte, a színházi világban 2015 vége óta zajlottak tárgyalások arról, milyen támogatási forma lenne megfelelőbb tao-felajánlások felváltására. Ezek során minden résztvevő egyetértett abban, hogy az új rendszerrel nem szabad csökkennie az ágazatba érkező forrásoknak, a közpénzek felhasználásának pedig ellenőrizhetőnek kell lennie – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, 2019-ben egy új elosztási rendszer váltotta a vállalkozások társasági adó (tao) felajánlásaiból fedezett finanszírozást, amellyel a kezdeti felháborodás ellenére végül minden színház jobban járt. Az új rendszer emellett azzal is jár, hogy az eredetileg önkormányzati fenntartású színházak egyre több állami forráshoz jutnak, miközben ennek a közös finanszírozásnak a formája jelenleg nincs törvényileg szabályozva – mondta, majd hozzátette, a fővárosi színházak esetében mindez azt jelenti, hogy az új támogatási formában félmilliárd forinttal kaptak többet, mint a korábbi tao-rendszerben, a vidéki teátrumok esetében pedig 30 százalékos a növekedés.
Fekete Péter aláhúzta, amennyiben az önkormányzati fenntartású színházak a jövőben többet szeretnének megvalósítani, mint amennyire lehetőségük van, akkor külön-külön jelentkezhetnek támogatásért, minden esetben a művészi szabadságot garantáló egyedi megállapodást kötve az állammal.
A kormány képviselője szólt arról is, a törvényjavaslat létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot és meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, amelyek hálózatot építve példát mutathatnak saját szakterületükön és közösen biztosíthatják a nemzeti identitás megőrzését.
Az államtitkár expozéjában közölte, Magyarország abszolút éllovasnak számít az Európai Unióban a kulturális célú támogatások területén, mivel GDP-je 1,7 százalékát fordítja erre a területre szemben az 1,5 százalékos uniós átlaggal. Fekete Péter kitért arra is, hogy 2010 óta két és félszeresére emelkedett a kulturális célú támogatások összege, amely az idén már 453 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig 578 milliárd forintra emelkedik.
Fidesz: az ellenzék szándékosan csúsztat
L. Simon László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az elmúlt néhány nap tanulsága, hogy olyan kérdéseket feszegettek előző nap a tüntetők, illetve olyan kérdésekről vitatkoztak a nyilvánosságban, amelyek a törvényjavaslatban egyáltalán nincsenek benne. Ezek a felvetések sem a törvény szövegéből, sem indoklásából nem következnek. Akkor miért ezek az indulatok? – tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.
L. Simon László kitért arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap egy állami pénzalap, ami az adófizetők pénzét osztja el szakmai alapon, az arra érdemes pályázók között. Cáfolta, hogy a művészeti autonómiát, az alkotói szabadságot akarnák megsérteni vagy korlátozni.
Joggal várhatják el a fenntartóktól, hogy akkora mértékben támogassák a saját intézményeinek, mint a magyar állam, és ebből nem következik, hogy egy-egy darabot milyen adaptációban állítsanak színpadra – rögzítette a fideszes politikus. A magyar állam mellett az adófizetők is joggal várják el, hogy az önkormányzatok tegyék hozzá a saját forrásaikat – jelentette ki. Az ellenzéki képviselők módszeresen csúsztatnak, az embereket szándékosan meg akarják téveszteni – tette hozzá.
L. Simon hazugságnak nevezte az is, hogy a tao-támogatást kormányzati támogatássá alakították volna át. Az sem következik a javaslatból, hogy a kormány akarná kiválasztani a színházigazgatókat - jegyezte meg. Szerinte a módosítást nem a színházakkal, hanem a múzeumokkal kellett volna kezdeni. A műemlékek tao-rendszerének módosításáról kiemelte: létező rendszerről van szó, nem egy újat akarnak bevezetni.
Jobbik: kialakult egyensúlyt bontana meg a javaslat
Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy hétfőn reggel nyújtották be a javaslatot, ami nem a szokott rendben került a Ház elé, a kulturális szakbizottságnak sem volt módja megtárgyalni. Kifejtette: a javaslat nem szól olyan személyi kérdésről, mint amilyen a Gothár Péter-ügy. Utalt azokra a kormányzati nyilatkozatokra is, miszerint aki nem támogatja az előterjesztést, az kiáll a zaklatók mellett.
Szerinte a javaslat meg akar bontani egy kialakult egyensúlyt, ami a színházak önkormányzati és állami fenntartása között van. Mi ennek az oka? – tette fel a kérdést. A felelősség teljesen érvényesíthető lesz így a jövőben is? Úgy látta, attól, hogy az állam forrást biztosít, nem egyértelmű, hogy joga legyen beleszólni a vezetői kinevezésekbe. „Ez nem axióma”, kiindulási feltétel – jelentette ki.
Felvetette azt is, hogy a politika nem gerjeszti-e az ellentéteket. Hangsúlyozta: nem lenne szabad a színházakra bélyeget ragasztani. Példaként említett a zaklató színház fogalmának használatát, amit a politikai propaganda felelőtlenségeként értékelt. A kulturális területet részben átszabó törvény mögött az áll, hogy igyekezzenek mindent fékezni, ahol autonómia-gondolatoknak lehetősége megvan.
A Jobbik nem támogatja a javaslatot.
KDNP: világos felelősségi viszonyok megteremtése a cél
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka sorra vette a napokban a médiában megjelent számos "fake news-t", többek között példaként említetve, hogy megszűnik az NKA. Nem szűnik meg - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Nem igaz az sem, hogy az alternatív színházakhoz hozzányúlna a kormány – rögzítette. A kormánypárti politikus cáfolta azt is, hogy a művészi-alkotói szabadság sérülne, majd szó szerint idézett a vonatkozó pontot a törvényjavaslatból. Kiemelte: csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozást. Kitért arra is, hogy míg 2010-ben 172 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar kultúrára a költségvetésben, 2020-ban ez már 584 milliárd forint lesz.
A kultúrstartégiai intézmények fogalmának megalkotásával az a legfőbb cél, hogy világos felelősségi viszonyok mellett biztosítottak legyenek a színházak működéséhez szükséges források, és igazságos helyzetet teremtsenek. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával összefüggő kérdéseket – hangsúlyozta.
Azért is indokolt a szabályozás – folytatta Nacsa Lőrinc –, mert az elmúlt időszakban több köztörvényes, nem pénzügyi visszaélés gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból működő színházakban egyaránt. Az ellenzék ugyanakkor nem követelte a botrányok kivizsgálását, lezárt dolognak tekintették a Gothár-ügyet. Falaztak azoknak, aki megpróbálták eltussolni több mint egy éven keresztül a Gothár-ügyet, ezt a kirívó botrányt – jegyezte meg.
A kormánypártok szerint nincs helye a zaklatóknak a színházi életben – jelentette ki Nacsa Lőrinc, aki megjegyezte azt is: Karácsony Gergely főpolgármester kultúrpolitikája abból áll, hogy megmondta, ki nem nyerhet a színházigazgatói pályázatokon.
A KDNP támogatja a tárgyalt javaslatot – közölte a kormánypárti politikus.
MSZP: a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza a javaslat
Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormány javaslatának szellemisége a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza. A Fidesz a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után most a kultúrát, a művészetet vette célba – tette hozzá.
A szocialista politikus beszédesnek nevezte, hogy a javaslatot késő estébe nyúlóan, az utolsó napirendi pontban tárgyalják. Szerinte a kormányoldal ezzel el akarja rejteni a változtatásokat a nyilvánosság elől. Hangsúlyozta, hogy szerinte a kabinet erőterjesztése újra rosszul értelmezi az állam szerepét és ezzel folytatja a „köztársaság kiüresítését”.
Hiller István elmondta, nem olyan államot szeretnének, ahol a miniszter az állami támogatásokért cserében megmondhatja, kik legyenek az iskolák és színházak igazgatói, ez ugyanis a helyi autonómiák semmibe vételét jelenti.
Az MSZP politikusa kitért arra is, a kormányoldal „kulturális kollektív bűnösségről” beszél, amikor a „zaklató színház” kifejezést használja, ami miatt bocsánatkéréssel tartozik a színházi világgal szemben.
(MTI)
Magunk is beláthatjuk: a legtöbb tanórán felvetett kérdés nem a való élet, hanem az iskolai tananyag kategóriában jelent meg a gondolkodásunkban. Nánay Mihály írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Akár a Jobbik javaslatát is hajlandó támogatni a cél elérése érdekében.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljes vita bárki számára visszanézhető a YouTube-on.
Harmadszor is EP-elnököt csinálna Roberta Metsolából az EPP elnöke, hogy ne veszélyeztesse a székét.
Ezzel nem számolhatott az ukrán elnök.
