Komlón, ahol ha kisebbségre szorulva is, de a régi fideszes polgármester folytathatja, nem csituló politikai harcot tükröz, hogy csak december 5-én történt meg az alakulóülés és azóta sincs még alpolgármester. A bizottságok megszavazott tagsága pedig szinte kiiktatja a kormánypártot.
A Fidesz bányász- és iparvárosok sorát veszítette el az október 13-i helyhatósági választásokon, így például Pécset, Miskolcot, Tatabányát, Dorogot és Dunaújvárost; és nem tudta visszaszerezni Salgótarjánt sem. Az ilyen városok közül csak Várpalota maradt szilárdan fideszes vezetésű.
Komlón viszont elegyes a helyzet: ott továbbra is Polics József a városvezető, aki harmadik ciklusát kezdhette meg, de míg a korábbi két ciklusban kényelmes fideszes többsége volt, az új testületben vele együtt is csak öt fideszes képviselő néz farkasszemet a Komló Összeköt Egyesület (KÖT) hét képviselőjével. A KÖT sikeresen összekapaszkodott pártjai: MSZP, DK, Momentum, Jobbik, Új Kezdet, LMP.
Érdekesség, hogy az ellenzéki koalíció Policcsal szemben alulmaradt polgármesterjelöltje, a KÖT elnöke, egyúttal az ellenzéki koalíció listavezetője, Ferenczy Tamás nem jutott be az önkormányzati testületbe. Ennek az az oka, hogy az ellenzék „túlnyerte” magát a választásokon, így a kompenzációs listáról fideszesek kerültek be helyette. Ebből is adódik, hogy a Komló Összeköt kezdettől ragaszkodik a két általuk ajánlott alpolgármesterhez: Barbarics Ildikó, az MSZP helyi szervezetének elnöke, a KÖT frakcióvezetője mellett a már említett Ferenczy Tamást is ilyen székben akarják látni. Kezdetben főállású alpolgármestereknek szánták őket, utóbb annyi változott, hogy társadalmi megbízatásúak lennének. Ugyanis közben egyéb elnyert posztjaikkal kellő tiszteletdíjhoz jutottak. Barbarics a kiemelt feladatkörű jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság elnöke, Ferenczy ugyanott külsős bizottsági tag lett. A fideszes polgármester azonban nem akar két alpolgármestert, mondván, nincs annyi alpolgármesteri munka. Illetve nem szeretné e jelöltek egyikét sem alpolgármesternek, hiszen úgymond a kampányban vele szemben tanúsított magatartásuk miatt nincs bennük bizalma. Ugyan az alpolgármester(ek) jelölése a polgármester joga, de a testület szavazata a döntő, ezért itt egyelőre patthelyzet alakult ki.
Bizottsági struktúra tekintetében viszont a képviselőtestület többsége a mérvadó, így ez már véglegesült. A KÖT, arra hivatkozva, hogy mind a hét képviselője nyert egyéniben, a Fidesznek meg csak egy, egészen kirívó mellőzésben részesítette a kormányoldalt a bizottsági helyek tekintetében. Vagyis az ellenzéknek nem számítottak a Fidesz listán bejutott képviselői, pedig azokkal együtt „csak” kettővel több a KÖT frakciója (lévén 7:5 a képviselők aránya). A három bizottság összesen 17 tagja közül mindössze egy Fidesz-KDNP-s. Érdemes ezt összehasonlítani az előző ciklussal, amikor a 22 fős bizottsági tagságban öt lehetett ellenzéki, vagyis a szűk kisebbségük ellenére minden akkori bizottságban helyet kaptak. A mostani helyzetnek persze olyan oka is lehet, hogy a KÖT sok pártot kell „kifizessen” pozícióval és apanázzsal.
A számháború a személyi költségek terén csúcsosodik ki. Polics József számításai szerint amíg az előző ciklusban a tiszteletdíj-költség az akkori bizottsági struktúra 22 főjével együtt a fizetések összesen évi 14 millióba került, most 17 fővel 20 millióba. Ferenczy Tamásék számítási eredménye más: szerintük a mostani struktúra és bérezése 1,5 millió forint megtakarítást jelent a korábbi Fidesz-érához képest. Polics József szerint az ellenzék azzal trükközik, hogy a Fidesz-korszak esetében beszámítja az alpolgármester bérköltségét, amit az új ciklusban nem lehet figyelembe venni, hisz még nincs ilyen tisztség.
Szembetűnő az, ami a komlói kistérségi társulásba delegálás tekintetében történt. Az önkormányzati testület dönti el, kit küld, de eddig mindig, mindenhol a polgármestert delegálták. Az íratlan szabály felrúgásával Komlón most az a helyzet, hogy a térségi társulás húsz tagja most is polgármester, egyedül Komlót képviseli egy ellenzéki civil városatya.
A volt bányászvárosban az átlagosnál ádázabb volt a választási harc (helyszíni riportunkat itt olvashatják), amely még október 13-án túl is folytatódott. A választás bizonyos körülményei miatt mind a Fidesz, mind a Komló Összeköt Egyesület panaszt tett a területi választási bizottságnál. Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla azonban csak a KÖT panaszát találta jogosnak, emiatt a 13-as választókörzet egyik szavazókörében, a főleg roma kisebbség lakta Kenderföldön november 10-én meg kellett ismételni a választást. Az indok: október 13-án túl sokan, mintegy tucatnyian kísértek be voksolni szavazópolgárokat, sok esetben még a szavazófülkékbe is velük mentek. A Fidesz hiába érvelt azzal, hogy törvény szerinti akadályoztatás állt fenn a szavazásban, hiszen sokan a kenderföldi lakóház és a közeli zártkertekben élő gettóból iskolázatlanok voltak ahhoz, hogy akkor a helyhatósági mellett még a bonyolultabb nemzetiségi szavazást is megejtsék. Ám a megismételt szavazóköri választás, amely a polgármester személyének megfordítását is célozta, Polics József pozícióját nem söpörte el.
A KÖT ezután sem hagyta abba a fellebbezésesdit, kihasználva, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület időközben felfüggesztette, majd november 13-án fel is mondta az ételadományok osztásáról szóló szerződést a Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesülettel. (A politikamentességet hangoztató élelmiszerbank egyesület élelmiszer-fölösleget gyűjt be kereskedelmi láncoktól és azt adományokként hátrányos helyzetű emberekhez igyekszik eljuttatni partnerszervezeteken, -intézményeken, -cégeken keresztül.) A Fekete Láng elnöke az az Orsós Ferenc, aki a Fidesz és a Lungo Drom színeiben indult a helyhatósági választáson.
Az Átlátszó.hu, az RTL és más médiumok, illetve a komlói ellenzék azzal vádolta Orsóst, hogy saját és Policsék kampánycéljaira használja fel az élelmiszeradományok kiosztását. A Fidesz viszont cáfolt: két héttel a választás előtt már szüneteltette a Fekete Láng az adományok szétosztását a hátrányos helyzetű kenderföldi cigányok között. Fájlalták azt is, hogy az Élelmiszerbank úgy hozta meg demonstratív döntését a kilenc éves szerződés felfüggesztéséről, illetve felmondásáról, hogy ki sem szállt a helyszínre, hogy alaposan meggyőződhessen a helyzetről, nevezetesen: szüremkedett-e politika az osztásba vagy sem. Az önkormányzat hosszú idő óta ezen a roma civilszervezeten keresztül oldotta meg hatékonyan az élelmiszerbankos segélyezést úgy, hogy a Polgármesteri Hivatal teherautóján történt az el- és kiszállítás. A szóban forgó újabb ellenzéki fellebbezésnek a Pécsi Ítélőtábla már nem adott helyet, november közepére jogerőre emelkedett a választás végső eredménye.
Ami a Fidesz október 13-i panaszát illeti: az 1-es számú választókerület 2-es szavazókörében feltűnően sok üresen bedobott szavazólap került elő. Az idősek ottani szociális otthonaiban összesen száz szavazónak járt a mozgóurnás szolgáltatás. Azonban – a Fidesz állítása szerint – a kiszálló momentumos szavazatszámláló-bizottsági tag állítólag agresszíven lépett fel, illetve megfélemlítette az idős szavazókat, kijelölt segítőjüket, illetve nem volt biztosítva a szavazás titkossága. Beadványukhoz rengeteg tanúvallomást csatoltak, mivel azonban a segítő a történtekről nem vetetett fel jegyzőkönyvet nyomban, a mozgóurnás kiszálláskor, a jobboldal kifogását elutasították.
Akárhogy is volt, Komlónak most már van érvényes polgármestere, képviselőtestülete, immár csak az alpolgármester-kérdésnek kell eldőlnie. Illetve annak: mire jut egymással – remélhetően a város érdekében – a polgármester és az ellenzéki többségű képviselőtestület. Összeköt-e mindenkit a lokálpatrióta érzület, vagy folyik tovább a mostani játszma.