A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
Az Országos Bírósági Hivatal volt elnökéről, a nyugdíjasok helyzetéről és a nap folyamán a parlament elé került, a színházakat is érintő kulturális törvénymódosításról is szó esett az Országgyűlésben.
Az Országgyűlés mai ülésnapján sem maradtak el a szócsaták a napirend előtti felszólalások során.
Vadai Ágnes (DK) a bírósági vezetők az Országos Bírósági Hivatal éléről távozó Handó Tündének írott köszönőlevélből idézett, úgy értékelve: Handó Tünde a rendszerváltás utáni Magyarország bírói függetlenségének elárulója,nem dicséretet érdemelne, főleg nem alkotmánybírói széket. Közölte, amikor ez a rendszer elbukik nem lesz vádalku, amnesztia és ejnye-bejnye.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint egy szervezeten, a bíróságon belül kizárt az árulás, a belső konfliktusokat semmiképpen sem lehet annak nevezni. Azt mondta, a bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírók befolyástól mentesen döntenek az egyes ügyekben. Szerinte a bírói függetlenség sérelmét az jelentené, ha a bíróság ítéletét megkísérelné valaki befolyásolni. Beszélt arról is, hogy az OBH megalakulása óta 50 százalékkal esett vissza az ügyteher, a két éven túli ügyek is 50 százalékkal csökkentek.
MSZP: az EU–ban a magyar nyugdíjasok a legelégedetlenebbek az életükkel
Korózs Lajos (MSZP) a múlt heti nyugdíjasparlamentről és a nyugdíjasokra vonatkozó uniós elemzésekről beszámolva közölte, az EU–ban a magyar nyugdíjasok a legelégedetlenebbek az életükkel, nőttek az egyenlőtlenségek az idősek társadalmában, 2010 óta a szegénység közöttük a kétszeresére nőtt. Közölte, a nyugdíjasparlament szerint az inflációt követő nyugdíjemelés csapda, helyette a bérnövekedést is figyelembe vevő svájci indexálás alapján kellene emelni a nyugdíjakat. Ezt a javaslatot a Fidesz többször is leszavazta – ismertette.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár azt mondta, nem volt még egy kormány a rendszerváltás óta, amely csökkentette volna nyugdíjakat, csak a szocialista, ráadásul azt is engedték, hogy a multik emeljék a rezsit. Amikor el kellett valakitől venni, sosem a multiktól vettek el, hanem a magyar nyugdíjasoktól, családoktól és a közalkalmazottaktól – hangoztatva. Szerinte a szocialisták által javasolt nyugdíjemelés évente hatvanezer forinttal rövidítette volna meg az időseket. Beszámolt arról is, hogy Magyarországon egy nyugdíjas az átlagjövedelem 59 százalékát kapja meg, míg az uniós átlag 58 százalék. Valótlannak nevezte az az állítást, hogy nőtt a szegénység a nyugdíjasok körében. Elmondta, a nyugdíjak vásárlóértéke is nőtt az elmúlt években.
Jobbik: kiállunk a kultúra szabadsága mellett
Brenner Koloman (Jobbik) szerint a Fidesz el akarja hallgattatni a munkavállalókat a rabszolgatörvénnyel, a médiát, az akadémiát a kutatóintézetek leválasztásával és most a magyar kulturális élet művelőit is a kulturális törvénymódosítással. Közölte, a Jobbik kiáll a magyar munkavállalókért bérfelzárkóztatást ígérve nekik, szolidáris a magyar tudomány művelőivel, és a kulturális különbségeken felülemelkedve kiáll a kultúra szabadsága mellett is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte, 2010–hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen és a bérek is növekedtek. A média sokszínű, mindenki megtalálja a saját vérmérsékletének megfelelő médiumot – közölte. Szerinte a jobbikos felszólalások nem különböznek a Vadai–Tordai–Gyurcsány–tengely felszólalásaitól. Azt mondta,
LMP: vonja vissza a kormány a kulturális tárgyú törvénymódosítást
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője „gyalázatos törvényjavaslatnak” nevezte a hétfőn benyújtott kulturális tárgyú kormányelőterjesztést, amely szerinte alapvetően felforgatja a magyar kulturális életet. A kormányoldalt azzal vádolta, hogy minden értéket megtagadott már, nem konzervatív, nem nemzeti és nem keresztény, hanem „bolsevik” politikát folytat. Szerinte a kormány a kulturális törvényjavaslat benyújtásával olyan területre tévedt, ahol nincs helye a politikának. „Aczél György is büszke lehetne önökre” – fogalmazott a frakcióvezető. Felszólította a kormányt, hogy vonja vissza „a diktátumként benyújtott” előterjesztést, amiről nem egyeztetett az érintettekkel. Azt ígérte: ott lesznek a javaslat miatt hétfő estére hirdetett tüntetésen is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a kormány javaslata „köszönőviszonyban sincs” a képviselő által hangoztatott „liberális felbujtással”, miszerint vége az autonómiának a kulturális életben. Hangsúlyozta: a javaslat nem érinti önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatait, így ezután is lesz lehetősége az önkormányzatoknak, hogy kulturális intézményt tartsanak fenn. Hozzátette: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)rendszerében sincs módosulás, az NKA nem szűnik meg, és nem csökkenek a források sem. Semmifajta félelme nem lehet sem a független, sem más színházaknak – jelentette ki. A Gothár–ügyre hivatkozva ugyanakkor jelezte: az állam hiába finanszíroz önkormányzattal közösen egy színházat, törvénytelenség esetén jelenleg nem léphet fel. Az LMP–t elhagyó politikusokra utalva megjegyezte:
az LMP annyira hű volt ahhoz az elvhez, hogy legyen más a politika, hogy most Gyurcsány Ferenc „szekerét tolja”.
Fidesz: egyre nagyobb a migrációs nyomás Európán
Böröcz László (Fidesz) arról beszélt: egyre nagyobb migrációs nyomás van Európán és Magyarországon is, tengeren és szárazföldön is egyre többen érkeznek, ami tovább növeli a terrorfenyegetettséget is. Beszédesnek nevezte, hogy a migránsok 90 százaléka életerős, 30 év alatti katonakorú férfi. Felhívta a figyelmet a bihácsi táborban a migránsok között tapasztalható konfliktusokra, és arra is, hogy a helyi lakosok nem érzik biztonságban magukat. Kiemelte: a hírek szerint újabb, kötelező kvótáról szóló tervezet jelent meg az Európai Unióban, amelyben automatikus betelepítési kvótáról írnak. Kijelentette: Magyarország, a kvótanépszavazás eredménye alapján továbbra is elutasítja a kötelező kvóták bevezetését. Megjegyezte: ezzel szemben a bevándorláspárti ellenzék a kvóta mellett áll.
Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a déli határkerítésnél embercsempész bandák jogi és technikai munícióval is ellátják a migránsokat, többek között egyszer használatos telefonkártyákkal és okostelefonokkal, hőkamerákkal, éjjellátó készülékekkel, drónokkal, talajvizsgáló eszközökkel és olyan szerszámokkal is, amelyekkel a kerítés átvágható. Elmondta: 2018–ban 6506 migránst fogtak el a határkerítésnél, ami napi 17 fős átlagot jelent, míg 2019 novemberéig már több mint 12 ezer főt fogtak el, ami 37 fős átlag. Kijelentette: a műszaki és a jogi határzár működik, ez garantálja a magyar emberek biztonságát, szabadságát. Úgy vélte: a bevándorláspártiak nem tettek le arról, hogy a Soros–tervet végrehajtva bevezessék a kötelező kvótát.
(MTI)