Rigó Csaba: Az nyer, aki a legjobb ajánlatot adja

Magyarországot a sajtóhírek szerint 700 milliárd forint értékű korrekció kifizetésére kötelezte az Európai Unió, többek közt az Operatív Programok közbeszerzési eljárásainak szabálytalanságai miatt. Ez alapján nem az jut az ember eszébe, hogy rendkívül jó a helyzet.

A sajtóban megjelent hírt nem láttam hivatalos formában, ezért azt fenntartással kezelem, különösen az ott leírt számokat. Nem dolgom, hogy sajtóhíreket vagy politikai hisztériakeltést kommentáljak, de azt azért meg kell, hogy jegyezzem: ha Brüsszelnek kifogása van egy tagállammal szemben, akkor az nem feltétlen jelent tényleges bírságot. Álláspontom szerint Magyarországot semmilyen kár nem éri, hazánk egyetlen uniós forrást sem veszít el, hiszen az uniós forrás felhasználásokat 110%-osra teljesíti a kormány. 

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette, hogy módosítják a közbeszerzési törvényt. Miért van erre szükség és milyen változást jelent ez a gyakorlatban?

A törvény módosításának tervezetét november 12-én nyújtották be az Országgyűlésnek, így még zajlik a munka. A hatályos jogszabálynak eleget téve a Közbeszerzési Hatóság is megküldte módosítási javaslatait a Miniszterelnökségnek. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a jogalkotás nem a mi hatáskörünk. Országos illetőséggel rendelkező hatóságként az a dolgunk, hogy jogalkalmazókként végrehajtsuk a ránk szabott feladatokat.

Milyen trendekről beszélhetünk a magyarországi közbeszerzésekkel kapcsolatban? Növekszik vagy csökken az eljárások száma, illetve az ezekre fordított források mértéke?

A közbeszerzések száma egyértelműen növekvő trendet mutat. Ennek oka elsősorban az uniós átlagot meghaladó hazai gazdasági növekedés, aminek köszönhetően az állami szereplők is többet költenek például beruházásokra, szolgáltatásokra, árukra. Az utóbbi években az eredményesen szerződő megrendelők

Tavaly ez 10 300 eredményes eljárásban 3290 milliárd forintot, vagyis a GDP 7,9 százalékát kitevő összeget jelentett. Mindez nemcsak az uniós, hanem a hazai forrás felhasználásokat is tartalmazza. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet.

Mégis gyakori vád, hogy a legtöbb közbeszerzést néhány nagyobb hazai cég nyeri. Mennyire érvényesülnek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a közbeszerzési piacon?

Az elmúlt tíz évben 74 és 84% között mozog a kkv-k által elnyert  közbeszerzések darabszáma az összeshez képest. Az idei első félévben eddig leszerződött 1668 milliárd forint 58 százaléka a kis- és középvállalkozásokhoz kerül. A hatóságnak nem törvényi kötelezettsége mérni azt – ami a sajtóban mindig slágertéma –, hogy ki mennyit nyer közbeszerzésen, de vannak erre vonatkozó adataink. Tavaly összesen körülbelül 2000 milliárd forintot költöttek építési beruházásokra, például út- és vasútépítésre az ajánlatkérők. Ez az összes eljárás 52 százalékát, értékének pedig 62 százalékát jelenti, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon pozitív. A V4-ek közül ez az arány Csehországban 31,5, Lengyelországban 30, Szlovákiában pedig 33,6 százalék volt. Az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzések legalább 45 százalékát multinacionális cégek vitték el, tehát nem igaz, hogy egy-két hazai cég nyert volna. Az nyer, aki a legjobb ajánlatot adja.

Milyen szempontok alapján és ki dönti el, mi a „legjobb ajánlat”?

Az ajánlatokról mindig az ajánlatkérő dönt, aki

Mondok néhány példát: van, amikor a legolcsóbb ajánlat nyer. A közbeszerzési törvény ösztönözni próbálja az ajánlatkérőket, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot válasszák, vagyis az ár mellett egyéb minőségi kritériumok is meghatározóak legyenek. Ilyen lehet például, ha több pontot kap az ajánlattevő, amelyik vállalja, hogy meghatározott idősávokban nem dolgozik közúton (például reggel, amikor sokan viszik a gyermekeiket óvodába, iskolába), vagy fenntartható, zöld, szociális, innovatív megoldással él.

Mit ért fenntartható, innovatív közbeszerzési ajánlat alatt, és mivel lehet ilyenek kiírására ösztönözni az ajánlatkérőket?

Utóbbi esetre jó példa a zalaegerszegi szennyvízcsatorna egy szakaszának rekonstrukciója, amely egy innovatív technológiával készült. Ez lehetővé tette, hogy négy hónap helyett három hét alatt elkészüljön, úgy, hogy a munka a város legforgalmasabb csomópontján zajlott, és közben nemcsak a folyamatos közlekedést, hanem napi 10 ezer m3 szennyvíz ideiglenes továbbítását is megoldották. Ráadásul a használt béleléses technológia a szivárgás megszüntetése mellett a csatorna élettartamát is megnövelte 80-100 évre. A műszaki megoldás valamivel több pénzébe került a megrendelőnek, de összességében sokkal jobban járt vele, mint az olcsóbb hagyományos kitakarásos technológiával, mert az út helyreállításának tetemes költségét megspórolta. Másik példa egy kórházfelújítás esetén az ablakcserénél alkalmazott napelemek bekerülési költsége is nagyobb, mint valamilyen hagyományos megoldás használatának ára, de megtérülő beruházást jelent. Hiszen zöldenergiát termel, az épület hosszú távú fenntarthatóságának költsége pedig ezáltal csökken. Ha már zöldenergiáról beszélünk, érdemes megemlíteni a napelemes térkövet is: nagyrészt újrahasznosított anyagokból készül és az ezzel fedett járda megújuló energiát termel, ami alkalmas épületek, elektromos járművek vagy kültéri eszközök környezetbarát energiaellátására. A törvény nem kötelezi az ajánlatkérőket e szempontok figyelembe vételére, de próbáljuk ösztönözni őket. Rendszeresen szervezünk konferenciákat, amelyeken

Idén az Európai Bizottság zöld közbeszerzési szakértői munkacsoportja is ülésezett Budapesten: az első magyarországi találkozónak a Közbeszerzési Hatóság volt a házigazdája. 2019-re és 2020-ra meghirdettük a „Fókuszban az innovatív közbeszerzések” programot, amelynek keretében Közbeszerzési Nívódíjat és Közbeszerzési Kiválósági Díjat is kiosztunk. 

A Közbeszerzési Hatóság meglepő innovációként mobilalkalmazással állt elő. Ezzel mi a céljuk?

A „Napi közbeszerzés” nevű alkalmazás magyar és angol nyelvű verzióját bárki letöltheti ingyenesen az okostelefonjára. Az applikációnak több praktikus funkciója is van, emellett az átláthatóságot is segíti. A leghasznosabb a menedzserértesítő funkció, amely megadott szempontok szerint napi gyakorisággal összegyűjti az aktuális hazai és uniós pályázatokat, és erről értesítést küld az érdeklődőnek. Az ajánlatkérők számára is hasznos, hiszen saját pályázati kiírásaikat menedzselhetik az alkalmazással. De a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásait, döntéseit is láthatóvá teszi. A legfontosabb pedig az átláthatóság:

letölthetik és ellenőrizhetik a felhasználók. Ez az átláthatóság uniós szinten is egyedülálló. Az EU-ban a hatóságok azt vizsgálják, hogy az ajánlatkérő eltitkol-e valamilyen információt. Magyarországon ma senki nem titkolhat el semmit, mert minden információ nyilvános, még a zárt eljárások meghirdetése és az arra meghívott pályázók kiléte is.

A közbeszerzések jellemzően mint a korrupcióra lehetőséget adó eljárások jelennek meg a politikai közbeszédben. Mi a helyzet a szabálytalanságokkal, jogsértésekkel?

A közbeszerzési eljárásokat három szakaszra érdemes bontani: 1. tervezés-előkészítés, 2. lebonyolítás, 3. a szerződés teljesítése. Ha a tervezés rendben van, minimális a hiba lehetősége. Jellemzően nem az eljárásrendi, hanem tartalmi jogsértések történnek. Ilyenek például a versenyt korlátozó pályázatkiírás, az alkalmassági kritériumok vagy a bírálati szempontok nem megfelelő alkalmazása.

Ezek tipikus esetek: alvállalkozó alkalmazása bejelentés nélkül, nem megfelelő helyettesítő anyag vagy áru biztosítása, a kifizetési rend megsértése. Évente a közbeszerzések nagyjából 6-7 százalékában keletkezik jogorvoslati eljárás, ezeknek azonban csak 60 százalékában születik szabálytalanságot megállapító döntés. Tehát javuló tendenciát mutat a szabályos közbeszerzések arányának alakulása. Ez annak is köszönhető, hogy Magyarországon több mint 900 szakember – ők a felelős, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók – segíti a közbeszerzések szereplőit, hogy minden jogszerűen történjen. Részükre rendszeresen szervezünk szakmai konferenciákat, rendkívül szerteágazó témákban. Emellett, a tudásmegosztás erősítése érdekében a Közbeszerződési Hatóság az elmúlt 3 évben 24 együttműködési megállapodást kötött más hazai hatóságokkal, minisztériumokkal, szakmai szervezetekkel. 

A Közbeszerzési Hatóság a közelmúltban jogerősen pert nyert a Korrupciókutató Központ ellen jó hírnevének megsértése miatt. Miről szól pontosan ez az ügy?

A Korrupciókutató Központ – amely hivatalosnak hangzó neve ellenére egy egyszemélyes Kft. – 2018 januárjában közzétett egy úgynevezett „tanulmányt”, amely a hatóság jó hírnevét sértette. Ebben az 54 oldalas irományban, amely több mint 80 százalékban összeollózott képernyőképekből áll, a magyar Közbeszerzési Hatóság, valamint Zambia és Banglades hatóságainak internetes felületét és adatbázisát hasonlították össze. Számos jel mutat arra, hogy az összehasonlítás azzal a manipulatív céllal készült, hogy a hazai közbeszerzések helyzetét elkeserítőnek fesse le.

de mivel az Európai Bizottság a Korrupciókutató Központ „tanulmányait” rendszeresen felhasználja a Magyarországról készült országjelentéséhez, mindenképp fel kellett hívnom a figyelmet a benne található alapvető hibákra. Mindenekelőtt Zambia és Banglades nem uniós tagállamok, más jogrendszerben működnek, ami összehasonlításra alkalmatlanná teszi az adataikat. Emellett a bíróság megállapította, hogy az URL címének átírásával megváltoztatott adattartalmú honlap alapján hibás következtetéseket vontak le, hibás adatbevitel alapján készítettek elemzést: amint a képeiken is látható, „tájékoztató” helyett a „tájékoztatató” szóra kerestek. Emellett a terminológia hibás használata révén vonták le a következtetést, hogy a hatóság honlapjával problémák vannak: „tájékoztató az eljárás eredményéről” helyett „tájékoztatás az eljárás eredményéről” nevű dokumentumot kerestek, ez pedig nyilvánvalóan nem járt eredménnyel. A bíróság határozata nyomán levélben kértük az EB-t, vizsgálja felül a manipulált adatokkal dolgozó Korrupciókutató Központ tanulmányait felhasználó EU-s dokumentumokat.

Képek: Ficsor Márton