Tényleg nyakunkon a klímakatasztrófa, avagy kommunikációs trükkökkel állunk csak szemben? Mi köze van Rothschildéknak Paks II-höz, illetve Scrutonnak a szélerőművekhez? Milyen kockázatot jelenthet az Ukrajnán keresztül érkező gáz? Orbán Balázs és Ungár Péter csapott össze a PROKON vitaestjén. Tudósításunk.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a mostanában klímaváltozásként nevezett jelenség létező és valós probléma, még akkor is, ha folyamatosan újrakeretezi a fogalmat a tudományos közvélemény, hiszen először extrém időjárási viszonyokról és globális felmelegedésről, majd mostanában klíma- vagy éghajlatváltozás szólnak az elemzések. Kijelentette: lényegében mindegy, miként nevezzük, a jelenséggel foglalkozni kell. „Politikai ideológiai szempontból nézve a kérdést, a teremtett környezet megőrzése és védelme, valamint a lokális megoldások keresése klasszikus konzervatív gondolat” – fogalmazott. Hozzátette: a baloldal hisztériát kelt, csak a kommunikációs vetület érdekli őket, valódi és hatékony fellépés a legritkább esetben várható tőlük, miközben sokan álszent módon egy olyan életmódot folytatnak, ami nehezen fenntartható – fogalmazott Orbán Balázs az óriási ökológiai lábnyomot hagyva Magyarországra szállított mangóból készült smoothie-t fogyasztó klímatüntető archetípusra utalva. Szerinte sok baloldali csak a marxista gondolatok újracsomagolására használja a zöldülést. Ennek kapcsán megemlítette: ha az Egyesült Államokban a Demokrata Párt baloldali szárnyának elképzeléseit (azaz a green new dealt) megnézzük, akkor „csak handabandát” látunk – amit szerinte a keddi budapesti közgyűlés is csinált – de „a zöld szósz” alatt klasszikus szocialista társadalomátalakító tézisek vannak. Ilyennek tartotta a feltétel nélküli alapjövedelmet: „Mi köze van annak a klímaváltozáshoz és a green new dealhez?” – kérdezte.
– húzta alá az első kérdésre adott válaszának végén Orbán.
Ungár reagálásban kijelentette: a Miniszterelnökség államtitkárának Alexandra Ocasio-Cortezzel van vitája ezek szerint, és szerinte a példa azt is jól mutatja, mennyire abszurd, és szerinte a példa jól mutatja azt is, mennyire abszurd, hogy a jobboldal az ellenzéket külföldi viták hazai adaptálásával vádolja. A zöld politika tényleg nem áll távol alapvetően a jobboldaltól: szerinte ugyanis a Vaslady, azaz Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök volt a jobboldali környezetpolitika első művelője – az ózonlyukon ugyanis az általa kezdeményezett nemzetközi egyezséggel sikerült úrrá lenni. Megjegyezte: másfél évvel ezelőtt még „kommunista trükknek” tekintette a kormány a klímaváltozást, miközben most rájöttek, hogy nem az – ez a szavai szerint örömmel tölti el az ellenzéki politikust. De – hangsúlyozta – ezt még nem teszik kellően következetesen, mert nem büntetik megfelelően a szennyezőket, annak ellenére, hogy az benne van az Alaptörvényben. Úgy fogalmazott: csak verbális bukfencet hajt végre a magyar kormány és a két kormánypárt.
„A modern hipszter életmód jobban szennyez, mint a régi típusú paraszti élet” – értett egyet Orbán Balázs korábbi kijelentésével az LMP politikusa, de egyből bírálta is, mondván, a Fidesz jelenleg éppen a klasszikus paraszti életmód leépítésén dolgozik.
Orbán Balázs szerint egyáltalán nem igaz, hogy a jobboldal csak most érzékelné ezt a problémát. Utalt arra, hogy az általa vezetett Migrációkutató Intézet volt az első, amelyik a migrációs válsággal összefüggésben felhívta a figyelmet a klímaváltozással jelentkező kényszermigráció problémájára: nem kizárólag az akkor Európába érkező pár millió ember, hanem a klímaváltozás miatt elmenekülök tömegei jelentik majd a valódi problémát. Szíriával kapcsolatban egyébként megjegyezte: sok tanulmány szól arról, hogy ott
Kitért a felelősség kérdésére is: szerinte amikor a globális környezetszennyezés néhány ezrelékéért felelős Magyarország, miközben Kína és az USA együtt nagyjából 40 százalékért, akkor eltérőek a felelősségi fokozatok. Az nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medence is kitett az éghajlatváltozásnak, éppen a medence-jelleg miatt. Tehát az átlaghőmérséklet-emelkedés nálunk az átlagnál jelentősebb, s ennek hatásait tompítani kell. Ugyanakkor Afrika és a Közel-Kelet nagy része szinte az egész európai kontinensnél jobban kitett, ezért azért végső soron mégis csak arra kell készülni, hogy a XXI. században nem klímamenekültekké válunk, hanem hogy milliós nagyságrendben klímamenekültek próbálnak Európába jönni.
Ungár a közeljövővel kapcsolatban bírálta a kormányt, szerinte a 2030-as célok tekintetében nem történt előrelépés. Kijelentette: a lignit és hazai szénhidrogén-kitermelés helyett „gazdasági jelentőségű átállás kell”, és a most induló új ipari forradalomhoz „a sok tehetséges magyar aggyal” csatlakozni lehetne. Az életmód és a zöld gondolatok kapcsolatára visszatérve elmondta, nem igaz, hogy csak „mangófrappéző urbánusok” vannak, komoly zöld gondolkodók is léteznek. Kijelentette: komoly a zöld gondolat, és van magyar hagyománya is – példának említette a Dunaszaurusz, azaz a Bős-Nagymarosi-vízlépcső ellen szervezett tiltakozást. Végül hozzátette, hogy az LMP továbbra is zöld párt.
Orbán reflektálásában egyetértett azzal, hogy jó lenne, ha az LMP lenne a zöld párt Magyarországon, mert náluk legalább „vannak vidéket látott polgármesterek és szakemberek is”, de azt látja, hogy éppen összeomlóban van Ungár Péter pártja. Az ellenzék által felvetett 2050-es vállalásokkal kapcsolatban a Miniszterelnökség államtitkára kijelentette: lehet felelősen vállalásokat tenni 2050-re is, ha van hatásvizsgálat és nemzetközi pénzügyi elköteleződés mögötte, de ez uniós szinten még nincs meg, 2030-as vállalások végrehajtása ellenben terv szerint halad. Szerinte annak nincs értelme, hogy az Európai Tanács szinte „fecnire” írt következtetésében csak azért lett volna két mondatban megemlítve a 2050-es karbonsemlegesség, mert bizonyos kormányfők az EP-választás kampányában tartottak a zöld pártok megerősödésétől. Ez így komolytalan, komoly vállalásokat nem így kell tenni.
Megemlítette:
(ahogy később megjegyezte, vannak európai zöld szakemberek, akik pont annak karbonsemlegessége és tisztasága miatt támogatják a nukleáris energia felhasználását). A technológia átalakulásban pedig nem engedhetünk meg magunknak olyan elhibázott fordulatot, mint amilyet Németország az „Energiewendével” tett. Már csak azért sem – tette hozzá – mert ez azt eredményezte, hogy egyrészt a német villamos energia ára az egyik legmagasabb a kontinensen, másrészt a rendkívül környezetszennyező, de kényszerből újraindított szénerőművek adják az atomerőművek helyett megújuló energia volatilitása (nem egyenletesen fúj a szél és nagy mennyiségben nem tárolható a szélerőművekből kinyert energia) miatt szükséges kiegészítő energiaforrást. Ráadásul a környezetszennyezés mellett még – micsoda irónia – a francia atomerőművekből kell importálni az áramot Németországba.
Ungár ennek kapcsán megjegyezte: nagyon le vagyunk maradva a megújuló energiaforrások ügyében. Ennek alátámasztására elmondta, a szélerőmű koncesszióját kezdeményező dokumentáció finoman szólva nem söralátét nagyságú. Kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Magyarország képes lesz a napenergia arányát úgy növelni, ahogy azt Orbán Viktor kijelentette. A paksi bővítéssel kapcsolatban úgy vélte, a szocialista-szabaddemokrata kormány által megrendelt Rothschild-tanulmány szerint Paks akkor termeli ki a beruházási költséget, ha Paks II. teljes kapacitással csak exportra termel áramot.
ám szerinte a mostani programok, így a Paks II. beruházás és a folyamatosan telepített napelemparkok képesek lesznek behozni az elmaradást. Megjegyezte: neki amúgy tetszenek a szélerőművek, még ha Roger Scruton brit konzervatív filozófus szerint környezetromboló hatásúak, és tájsebként éktelenkednek is, de a szeles órák alacsony száma miatt Magyarországon jobban megéri naperőműveket telepíteni, viszont ezeket is kapkodás és a hálózat túlterhelése nélkül kell megtervezni. A paksi bővítéssel kapcsolatban aláhúzta: nem meglepő, hogy Paks II. egyes „szakmai” támadói például az osztrák és a német államtól kapják a pénzt, nyilván azért, hogy inkább tőlük importáljuk majd a villamos energiát, minthogy saját magunk termeljük. Ez is mutatja, hogy komoly üzleti érdekek állnak az ellenzők mögött, ők azonban nem az országunk érdekében tevékenykednek. Miközben korábban nem látott erdőtelepítési program és komoly vízgazdálkodással összefüggő fejlesztések is indultak – számolt be a magyar kormány klímavédelmi intézkedéseiről az államtitkár.
Az utolsó kérdés az eseményen arra vonatkozott: a szupranacionális vagy nemzeti megoldások kellenek-e a klímaváltozás ellen?
Ungár Péter szerint addig, amíg az EPP mint az EP legnagyobb pártja az agrárlobbit támogatja, érdemben nem lesz változás. Utalva a glifozát betiltásáról tartott EP-szavazásra, úgy fogalmazott: a nagyobbik kormánypárt EP-képviselői is a betiltás ellen szavaztak, akárcsak a magyar kormány, amely már ezer dolgot leszavazott – jelentette ki. És az Áder János által nagyon helyesen hangoztatott vízprobléma esetben sem lát kormányzati célokat, pedig szerinte a mostani egyezménynek nem jelentenek elég védelmet a határokon átnyúló problémákra.
Nem lehet normálisan beszélni akkor, sem a parlamentben, sem azon kívül, ha az ellenzék szerint Orbán Viktor szavazatán múlik, hogy elönti-e az EU-t a széndioxid vagy sem – reagált Orbán Balázs az elhangzottakra. Az Ungár által említett európai zöld kezdeményezésről, miszerint ki akarják vonni a termőföldet a tőke szabad áramlása alól, az államtitkár elmondta: ez egybeesik a magyar kormány törekvéseivel, hiszen ők is küzdöttek a termőföldek ügyében a külföldi zsebszerződések ellen, amit éppen az uniós intézmények próbálnak ott gáncsolni, ahol csak tudnak. Általánosságban, sok támadás éri a kormányt, ugyanis jelenleg az unióban és a brüsszeli elitnek minden problémára az az automatikus válasza, hogy több unió, kevesebb tagállam kell. „A szubszidiaritás elve nem működik.” Pedig szerinte úgy kell az uniós döntéseket meghozni, hogy a francia sárgamellényesek és lengyel bányászok is azt érezzék, hogy az unió értük is dolgozik. Most Leviatán módjára működik az uniós döntéshozatal; emiatt a magyar érdekek érvényesítése a legnagyobb frakcióból, az EPP-ből érvényesíthető a legjobban. Ha ez változik, akkor a Fidesz is lép – tette hozzá.
Ungár szerint a kormány által sokat hangoztatott szabadságharcot nem lehetett érzékelni sem a Bayer-Monsanto, sem pedig az általa „Molotov–Ribbentrop-vezetéknek” nevezett Északi Áramlat II. ügyében. Pedig lett volna rá lehetőség, hogy mind Merkelnek, mind Putyinnak ellent mondjon a kormány a budapesti látogatásukon, noha azt elismeri, hogy
„Magyarország kicsi hely egy veszélyes világban”.
Orbán Balázs a vezetékkel kapcsolatban megjegyezte: jelenleg egy vezetékből jön a gáz Ukrajnán keresztül, ha ők elzárják, akkor „mi vagyunk a vezeték rossz végén”. Az a cél, hogy minél olcsóbban, minél több forrásból és minél biztonságosabb módon érkezzen földgáz Magyarországra – amivel Ungár is egyetértett. Orbán szerint egy feladat van a kormánynak: az, hogy a nemzetközi tárgyalások során minden eszközzel a nemzeti érdeket érvényesítse. Ezért mi minden forrás- és ellátási útvonal diverzifikációt támogatunk. Ebben nem lehetünk finnyásak, különben a magyar emberek jogosan kergetnek el minden politikust, ha nem tudnak télen fűteni – jelentette ki.
***
Fényképek: Prokon Facebook
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Hayvi Bouzo szerint nincs ügy.
A Tisza elnöke inkább tekinthető egy kontrollfüggő mikromenedzsernek, aki nem látja a fától az erdőt.
Timur Mindics luxusingatlanában a hatóságok arannyal bevont vécét és bidét találtak.
Ha ők vannak hatalmon, mindig a brüsszeli kiváltságok végrehajtásán dolgoznak, a baloldal a brüsszeli kiszolgáltatottság jelképe – hangsúlyozta a kormányfő politikai igazgatója.
Orbán Balázs szerint ez a reakció is bizonyítja, hogy a kormány jól döntött, amikor kitiltotta az együttest az országból.
„Az európai józan ész hangjának” minősítette a magyar kormányfőt Kirill Dmitrijev.
Kijev szócsövei kígyót-békát kiabálnak a magyar miniszterelnökre.
