Nem. Az építésügy eddig sem volt önkormányzati feladat. A jegyzők sem önkormányzati tisztségviselői minőségükben, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként jártak el építési hatósági ügyekben. Részletek a cikkben.
A kormány frissen beadott javaslatai szerint az önkormányzatok nem szólhatnának bele, mi épül a településen és mi nem – írja az Index a Miniszterelnökség „a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról” címmel beadott salátatörvényére hivatkozva.
A törvénymódosítás értelmében 2020 márciusától a járásközpont városok jegyzői helyett a kormányhivatalok járnának el építési igazgatási ügyekben első fokon. Az Index szerint ez „jelentős feladatelvonás az önkormányzatoktól, amelyeknek innentől nem lesz beleszólása abba, hogy mi és hogyan épül a városokban, kerületekben”.
Az építésügyi igazgatás eddig sem volt önkormányzati hatáskör
Csakhogy építésügyi hatósági kérdésekben az önkormányzatok eddig sem járhattak el, hiszen azokat a jegyzők nem önkormányzati tisztségviselőként, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként látták el.
A települési jegyzőnek ugyanis az önkormányzati törvény szerint kettős szerepe van. Egyrészt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben önkormányzati feladat- és hatásköröket gyakorol, ez a jegyző önkormányzati tisztségviselői minőségét domborítja ki. Másrészt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet államigazgatási feladatokat telepíthet a jegyzőre. Ebben a helyzetben a jegyző már az államigazgatás helyi képviselőjeként jár el. Az építési hatósági feladatok vonatkozásában pont ezutóbbi lehetőséggel élt az állam. Az építési hatósági feladatok ugyanis az építési törvény szerint államigazgatási feladatnak minősülnek, azokat pedig az állam eddig első fokon a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjén és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjén keresztül gyakorolta. A másodfokú építésügyi hatósági feladatokat pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok látták el.
Magyarul:
a jegyzők eddig sem önkormányzati feladatot teljesítettek, amikor első fokon építési ügyekben eljártak,
hanem a kormány által rájuk ruházott államigazgatási jogkört gyakorolták. Ebből következik, hogy bár a jegyző felett a település polgármestere gyakorolja a munkáltatói jogokat, építési ügyekben, mivel azok nem önkormányzati, hanem államigazgatási hatáskörök, a polgármester vagy a helyi képviselő-testület eddig sem lehetett befolyással a jegyzőre, utasításokat törvényesen nem adhatott neki, építésügyi döntéseit nem bírálhatta felül. A Miniszterelnökség által
most benyújtott módosítás tehát az önkormányzatoktól semmilyen hatáskört nem von el,
hiszen eleve olyan hatáskörről beszélünk, ami eddig sem volt az önkormányzatoké.
Az eddigi szabályozás szerint egyébként, ha valakinek építési engedélyre volt szüksége, annak első körben a jegyzőhöz kellett fordulnia. Amennyiben a jegyző az építési engedély kiadását megtagadta, akkor jogorvoslattal a másodfokon eljáró, illetékes kormányhivatalnál lehetett élni. 2020 márciusától az változik, hogy már első fokon is a kormányhivatalhoz kell fordulnia annak, aki építeni szeretne.
Ami nem változik: továbbra is az önkormányzatok fogadják el a helyi építési szabályzatot
Az önkormányzatok kezében továbbra is erős kártya marad a helyi építési szabályzat elfogadásának eszköze. A helyi építési szabályzatot az önkormányzatok képviselő-testülete dolgozza ki és fogadja el.
A helyi építési szabályzatban az önkormányzatok lehatárolhatják az építési övezetek területét, az építési övezetek vonatkozásában előírhatják a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot, a beépítési módot, az építési helyet, az építési telken elhelyezhető épületek számát és rendeltetését, a minimális zöldfelület mértékét, hozhatnak a járművek mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat, de közegészségügyi szempontok szerint megállapíthatják a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait is.
A 2020-tól már első fokon is eljáró kormányhivataloknak az engedélyek megadásánál továbbra is tekintettel kell legyenek a képviselő-testületek által elfogadott építési szabályzatok rendelkezéseire. Az önkormányzat területén így csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad építkezni.
A települések tehát a helyi építési szabályzatokon keresztül a jövőben is meghatározhatják, mi és hogyan épüljön a területükön.
Ráadásul az önkormányzatok jogosultak arra is, hogy telekalakítási, építési vagy változtatási tilalmat rendeljenek el a településen.
A tervezett módosítás véglegessé tenné az átmeneti kivételszabályt, így a 41 év feletti házaspárok is jogosultak lehetnek a CSOK Pluszra, ha a feleség teherbe esik vagy örökbefogadást kezdeményeznek.
A Tisza Párt elnökének egyetlen esélye maradt: a balhé.
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
