Mozgalommá válik az eddigi Független Diákparlament

A Független Diákparlament (FDP) feladja az eddigi parlamentáris modelljét és mozgalomként működik tovább. A 2014-ben alakult, magát „függetlenként” elnevező szervezet saját eredményének tudja be a 2017-ben a kronológiát tartalmazó történelem atlasz érettségin való használatának engedélyezését; az első sikeres nyelvvizsga árának állami visszatérítését; vagy éppen a felvételihez kötelező nyelvvizsga feltételének friss elhalasztását.

Az FDP tevékenysége kétségkívül hathatott a fenti döntésekre, azonban ne tegyünk úgy, mintha a diákság egy kis részét felkaroló, kormányellenes tüntetésekhez köthető szervezet lenne a fenti döntések meghozatalának fő nyomásgyakorlója. Bár az FDP fennállása óta az oktatásüggyel kapcsolatban szervezett tüntetéseket, vezető tagjainak közéleti szerepvállalása és az ebből adódó fő politikai csapásirány

Mitől is független? 

A Független Diákparlament 2014-ben alakult és képviseleti modellben szeretné a diákok akaratát érvényesíteni. Az FDP sokáig nem került be a magyar köztudatba, első nagy dobása a 2018. január 19-én tartott „Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért” akció volt, ami országos szinten szólította fel a diákokat, hogy sztrájkoljanak és pénteki iskola helyett inkább tüntessenek a Kossuth téren.

A mostani bejelentés tekintetében azonban teljesen nyilvánvaló, hogy az FDP tevékenysége az elmúlt másfél évben inkább a mozgalmi szervezetnek a megágyazása volt (az vezetők szerint a gondolat tavasszal merült fel), hogy a „független” jelző alatt oktatásügyhöz kapcsolódó mozgalmat hirdessenek. Hogy ennek a közösségnek lesz-e nyíltan politikai ambíciója, az kérdéses, azonban az eddig történtek mást jelezhetnek.  

A „független” jelző nemcsak most vált kérdésessé. Ha betekintünk az FDP múltjába,

2017-es őszi konferenciájuk a CEU-tüntetések közepette a Central European University konferenciatermében volt (a hivatalos magyarázat szerint innen érkezett a legjobb árajánlat), a szervezetet pedig a német Szociáldemokrata Párt alapítványának pénzéből is akciózott a közelmúltban. Az FDP a diákság egyetlen hiteles képviseletének szereti magát beállítani, amikor a 625 ezres diákságból 6000-en vettek részt a diákparlamenti választásokon 2017-ben – ez a diákság mindössze 0,96 százaléka. Az előbbi parlamenti rendszer a mozgalommá válással megszűnik, azonban nézzük is meg, kik irányították és tartják kezükben a szervezetet.

„…álljon hátrébb eggyel, és bassza arcon magát!” 

A fenti mondat a magyar diákság körében hamar szállóigévé vállt. A Nagy Blanka aktivista, tinipolitikus és szabadgondolkodó által elmondott híres-hírhedt kecskeméti beszéd 2018. december 20-án felrázta a közéletet. A köztársasági elnöknek intézett trágár szavak hamar bejárták a magyar sajtót, a gimnazistától pedig elhatárolódott oktatási intézménye, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium. Nagy Blanka személyét töbször is érte támadás – hol jogos és hol méltatlan –, azonban az sokáig nem szúrt senkinek sem szemet, hogy Nagy Blanka a Független Diákparlament tagja volt.

Hogy a gondolataihoz és cselekedeteihez szükséges matériát honnan merítette, az kérdéses; azonban kétségtelen, hogy az FDP akkori vezető közegének közéleti akcióit tekintve alkalmas táptalaj lehetett Blankának. Az FDP a Nagy Blankával fenntartott kapcsolatot nyíltan vállalta, egyszer még egy Nagy Blanka-beszéd lekeverése után is tiltakozott.

– és minden bizonnyal megtalálva a közös hangot és stílust a párttal.  

Nagy Blankától nem kell messzire menni: Kálló Dániel az FDP képviselőjeként kezdte, majd idővel szóvivő lett. A nevéhez köthető a jól ismert „mondatelemzős” Echo TV-interjú, ahol az FDP szóvivője Velkovics Vilmossal akasztotta össze bajszát. Az Echo TV-ből egyenesen az Hír TV stúdiójába rohanó diákaktivista hamar megtalálta a saját terepét.

– nyilatkozta Kálló Dániel, miután a 2019-es EP választáson az MSZP-Párbeszéd közös listáján indult ötödikként, Tüttő Katával egyetemben.  

Kálló Dániel (MSZP), a Független Diákparlament képviselője beszél az ellenzéki pártok demonstrációján Budapesten a Szabad sajtó útján 2019. március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapján

Különleges ember az FDP csapatában a szegedi Tarnay Kristóf Ábel. Az FDP egyik kulcsfigurája jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanul a Kommunikáció- és Médiatudomány tanszéken, írott sajtó szakirányon. Az aktivista az FDP sajtóügyeit igazgatta, többször szerepelt az ATV és a Hír TV műsoraiban. Tarnay civil aktivistaként részt vett a 2018-as, az ellenzék által szervezett Mi vagyunk a többség! tüntetések szegedi szimpátiatüntetésein, majd megalapította a Szegedi Civil Háló helyi civil közösséget, ami magát progresszív civil közösségnek elnevezve többször szervezett tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat.

legyen szó egy makói összellenzéki rendezvényről Tordai Bencével közösen, vagy szegedi gyertyagyújtásról a CEU-ért a Momentummal karöltve. A csúcspont egyértelműen a tavaly október 23-ai Közös ellenzéki tüntetés a szabadságért, a korrupció ellen! c. rendezvény volt, a volt KDNP-s Lukácsi Katalin és Márki-Zay Péter társaságában, ahol Tarnay hangoztatta, hogy „legyünk a világosság apró fénypontjai a korrupció sötétségében helyi civil közösségeinkkel”.  

Az egész FDP fő mozgatórugója azonban nem is a fenti három ember – bár szerepük elhanyagolhatatlan –, hanem Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament egyik szervezője, volt stratégiai koordinátora, egyik alapítótagja. Az FDP tüntetéseinek nagy részén gyakori szólamok a következők; „Orbán, takarodj!”, „Megbuktok!”, „Vásárhely”, „Viktátor”, „Szabad ország, szabad oktatás!”, „Európa!”, „Balog Zoltán mondjon le!”, Bár Gyetvai saját bevallása szerint „nem az utcán fogjuk megdönteni a kormányt”, a sorozatos kormányellenes és ellenzék által támogatott demonstrációk végtelen erdeiben

és ezzel a csupán oktatásügyi tüntetésekre redukálódó FDP tevékenységi körét és politikai pályáját meghatározni. 

Addig is az FDP sorra fogalmazza meg az ultimátumokat és a felhívásokat, hátha lesz belőle valami. Most pedig a parlamentáris képviseletet feladva mozgalommá válik, hiszen, ahogyan közleményükben áll „a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egyre kisebb a fogadókészség a konstruktív szakmai javaslatokra”.

Nem volt azonban ez mindig így. Belsős információink szerint, az FDP kezdetén még volt mérsékelt, jobboldali szárnya a Független Diákparlamentnek, azonban belső leszámolások és szövetkezések hamar távozásra bírták a nemzeti szárny képviselőt. 

Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament tüntetéseinek szervezője beszél a 2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért! címmel meghirdetett demonstráción Budapesten, a Szabad sajtó útnál felállított színpadon 2018. április 21-én.

A diákok határozottak a mozgalom mellett, a jelző megy a kukába 

A Független Diákparlament Mandinerhez eljutott információi szerint a mozgalommá válás mögötti történet meglehetősen hosszú folyamat lezárása. A közlemény alapján az FDP öt évvel ezelőtt, folyamatos működésével és parlamentáris rendszerével hiánypótló volt a magyar diákok érdekképviseleti rendszerében, 80-100 pontos javaslatcsomagjaikat pedig minden évben megküldték az oktatást jelenleg irányító Emberi Erőforrások Minisztériumának, onnan pedig részleges, olykor nemleges válasz érkezett. 

„Lényegében évente az volt a tapasztalatunk, hogy még mindig ugyanazok a problémák, a Minisztériumtól pedig egyre kevesebb válasz érkezett, így ebben a formában egyértelművé vált számunkra, hogy nincs értelme tovább folytatni érdekképviseleti munkánkat, tovább kell lépnünk más módokat keresni, ezért a bürokratikus struktúra helyett egy dinamikusabb, agilisebb, gyorsabban és hatékonyabban működő, részvételi demokrácián alapuló diákmozgalomként folytatjuk tovább.” 

A parlamenti szerepek megszűnésével

A szocialisták európai parlamenti (EP) listáját vezető képviselők és Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője az MSZP kongresszusán, 2019. február 16-án.

Az FDP és az aktív közéleti tevékenységet folytató tagok kapcsolatát illetően a szervezet kiemelte a szabályt, miszerint aki egy pártnak, pártalapítványnak, avagy egy párt ifjúsági szervezetének tagja vagy tisztségviselője, az nem tölthet be olyan funkciókat, mint a koordinátorság, szóvivőség, szervezői munka. Kálló Dániel is elveszette szóvivői pozícióját, amint beszállt az MSZP-buliba. A mozgalommá válással a fenti szabály is átalakul, ugyanis egy tag közéleti szerepvállalása és tevékenysége nem állhat szemben a szervezet által vallott értékekkel – jelen esetben azonban

A Független Diákparlament „független” jelzője is hamarosan mehet az emlékezetlyukba, mert a tájékoztatás alapján „diákmozgalomként való további munkánk során ez a megjelölés így külön nem fog szerepelni a nevünkben”. Hogy a tevékenységben mi fog szerepelni és annak milyen töltete lesz, pedig továbbra is kérdéses – ahogyan az is, hogy a fenti vezető személyiségek milyen irányba viszik tovább az eredetileg egész más jelszavak és célok mentén megalapított, most elpártosodó szervezetet.

Nyitókép: a Diákvagyok mozgalom Közös megemlékezés és tüntetés a jövőnkért címmel meghirdetett rendezvényének résztvevői a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, az emelvényen Tarnay Kristóf, a Független Diákparlament kommunikációs koordinátora.