Kérdések és válaszok a parlamenti plenáris ülésen

Párbeszéd: Mi a kormány álláspontja a szíriai török invázióról? 

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, míg egy hete a magyar miniszterelnök megvétózta, hogy az EU-s tagállamok elítéljék a Szíriába benyomuló Törökországot, addig a fideszes EP-képviselők még elítélték a török katonai beavatkozást. A fideszes EP-képviselők nem Magyarország érdekeit védik Brüsszelben – kérdezte a politikus, aki arra is kíváncsi volt, hogy a kormány változtat-e saját álláspontján.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkára azt mondta, hogy a fideszes EP-képviselők és a magyar kormány álláspontja között nincs eltérés. Az EP-képviselők kiadtak az ügyben egy közleményt, ami megegyezik a magyar kormány álláspontjával – tette hozzá.

Fidesz: Milyen fejlesztések várhatóak Fejér megyében? 

Varga Gábor (Fidesz) azt kérdezte, milyen további, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból (TOP) megvalósuló fejlesztések várhatóak Fejér megyében.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a megyében a TOP keretein belül 41,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 285 projekt nyert eddig támogatást, 37,7 milliárd forint értékben – tette hozzá.

A TOP keretein belül a megyében 77 kilométer alsóbbrendű közutat korszerűsítenek és 16 településen 59 kilométernyi kerékpárutat építenek – hívta fel a figyelmet. 147 alapellátást nyújtó szolgálat újul meg mintegy 30 településen, miközben több mint kétezren vehetnek részt a munkaerőpiacra visszavezető programokban és 600 új bölcsődei férőhelyet alakítanak ki – emelt ki néhány részletet.

Jobbik: A kormány hagyja-e csődbe menni a kórházakat? 

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormánynak nem sikerült megállítania a kórházak eladósodását. Évekkel ezelőtt havi két-három milliárd forinttal nőtt ezeknek az intézményeknek az adósságállománya, de 2019-ben már havi átlagban 5-6 milliárd forinttal emelkedik a kórházak tartozása – ismertetett néhány statisztikát. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban azt mondta, hogy 2019 lesz az utolsó év, amikor a kormány utólag kifizeti az intézmények felhalmozódott adósságát – mutatott rá. Amennyiben a kormány nem rendezi az adósságokat, akkor vagy csökken az ellátás színvonala, vagy újabb kórházakat és osztályokat kell bezárni vagy összevonni – mondta.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, azt a képviselő is elismerte, hogy a kórházak egyre szélesebb körben, egyre modernebb eszközökkel látják el a betegeket és növekszik a dolgozók bére. 2010 előtt voltak kórházbezárások, a jövő évi költségvetésben azonban 770 milliárd forinttal többet költenek az egészségügyre, mint 2010-ben – mondta.

DK: Hivatalos kormányzati álláspont Göncz Árpád munkásságának relativizálása?
    
Gréczy Zsolt (DK) szerint a Fidesz az utolsó állampárt igazi örököse, a többi között azért, mert rajta kívül minden ellenzéki párt támogatta az ügynökakták nyilvánosságát. Kifogásolta, hogy Kövér László házelnök – „az MSZMP egyik intézetének korábbi munkatársa” azt mondta, kár volt Göncz Árpádot köztársasági elnökké választani. Azt tudakolta, Göncz Árpád munkásságának relativizálása az Orbán-kormány hivatalos álláspontja-e.

Orbán Balázs, Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a kormánynak nem feladata értelmezni az Országgyűlés elnökének mondanivalóját. Ugyanakkor rögzítette: Göncz Árpád ugyanolyan politikus, mint bárki más a parlamenti teremben, szabadon bírálható. Amikor a képviselő ezt a jogot valakitől elvitatja, akkor az nem más, mint „tőről metszett kommunista tempó” – fogalmazott.

LMP: bezárják a Mátrai Erőművet? 

Ungár Péter (LMP) felidézte, Orbán Viktor azt ígérte, 2030 az ország elektromosenergia-előállításának 90 százaléka karbonmentes lesz. Ebből az következik, hogy az ország áramellátásnak 15 százalékát adó, szénnel működő Mátrai Erőművet bezárják – közölte. A most veszteséget termelő erőművet a tulajdonos Mészáros Lőrinc bezárná, sajtóhírek szerint azonban a kormány államosítaná azt – mondta és klímavédelmi szempontból rettentő felelőtlennek nevezve az utóbbi lépést.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő sajtóhírekre alapozva olyan kijelentéseket tesz, amelyek alkalmasak a magyar emberek megtévesztésére. Hangsúlyozta, az erőmű jövőjének tervezésekor figyelemmel kell lenni a magyar gazdaság és a magyar családok érdekeire. Elmondta, a kormány célja az, hogy változatos, minél nagyobb arányban magyar energiaforrásokra alapozott, környezetbarát technológiákra épülő rugalmas és kiegyensúlyozott erőművi portfólióval biztosítson tiszta, okos és megfizethető energiát. A Mátrai Erőmű esetében olyan innovatív fejlesztési koncepciót kezdtek el kidolgozni, amely az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátásával számol és Közép-Európában példaértékű – tette hozzá.

(MTI)