A magyar lakosság döntő többsége valójában konzervatív beállítottságú – jelentette ki Balog Zoltán a budapesti nemzetközi keresztény konferencián, amelynek nyitónapján John O'Sullivan is felszólalt. Tudósításunk.
Írta: Gönczi Róbert
Első alkalommal rendezik meg a Budapest Forum for Christian Communicators konferenciát: háromnapos előadássorozat keretei között a kereszténység erkölcsi, praktikai, politikai szerepeit, eszközeit és céljait járják körbe a felszólalók. Az eseménynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ad otthont. Menczer Tamás és Semjén Zsolt beszédeiről szóló tudósításunkat itt olvashatják.
*
A megnyitó beszédek utáni első blokk témája a keresztény újságírás és annak hatása volt a társadalomra: John O’Sullivan brit konzervatív kommentátor és újságíró, Margaret Thatcher egykori tanácsadója és a Danube Institue elnöke, valamint Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke szólaltak fel egymás után.
O'Sullivan: Ki kell állni a szubszidiaritás elve mellett
John O’Sullivan véleménye szerint a keresztény újságíróknak ugyanazon elveket kell követniük, mint bármelyik oknyomozó médiaszemélyiségnek, így
ugyanakkor a krisztusi erkölcsök is hatással kell, hogy legyenek munkájukra.
„Ma a világ számos pontján úgy látjuk, hogy a kereszténység megvan, csak csökken hatása. És ez igaz is: a keresztények száma az utóbbi időben milliókkal csökkent” – emelte ki a brit közíró. Véleménye szerint a kereszténység védelme mellett elkötelezett országoknak a felelőssége olyan helyeket biztosítani, ahol a keresztények meg tudják élni vallásukat. Szerinte ebben a kérdéskörben az Egyesült Államok és Magyarország fontos szerepet játszanak. O'Sullivan szerint a nyugati típusú progresszió igyekszik bomlasztani a keresztény megalapozású erkölcsi rendet, például a férfiak és a nők közötti bizalmat, az egészséges családi életet, behozva a blaszfémiát, az abortuszt, a vérfertőzést és a gyermekek internetes szabadságán keresztül a pedofíliát a társadalomba, amiket a nyugati gondolkodók igyekeznek a PC jegyében emberi jogokká formálni.
„Nem tudok üdvözítő megoldást adni, de tudok pár ötletet mondani a helyzet javítására” – folytatta. „Ki kell állni a szubszidiaritás elve mellett, ugyanis azokkal az alsóbb rétegekkel kell döntést hozni, akik a legközelebb állnak a problémához, meg kell érteni a szkepticizmust, valamint a keresztényeknek Európa-szerte támogatniuk kell azokat a szakpolitikákat, amelyek a keresztény értékek eltűnése ellen hatnak” – zárta előadását a Danube Institute vezetője.
*
Balog: a magyarok többsége konzervatív
Balog Zoltán arról beszélt: „Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének feladata”. Kifejtette: a „communio” latin szó „részesülést, közösségteremtést” jelent, nem pedig „egyoldalú propagandát”.
A volt EMMI-miniszter a konzervatív életstílus és a kereszténység kapcsolatára is kitért. Véleménye szerint míg a nyugati progresszív világban a konzervativizmusnak negatív kicsengése van, ugyanis a maradisággal próbálják szinonimaként használni, addig a valóságban ez a tradicionális értékrend támogatásával és védelmével való szimpátiát takarja. Balog kiemelte, hogy
„Európa ezen a felén harminc évvel ezelőtt nagy feladatot tűzött ki a kegyelmes Isten: visszatérést a negyven évnyi diktatúra előtti idők életstílusához” – állapította meg Balog Zoltán. Sok tapasztalatot állított elénk a 20. század, ami megerősítette a konzervativizmus alapeszméinek igazságait. Balog Zoltán kiemelte az antropológiai pesszimizmust, mely szerint a progresszivizmusnak „az ember alapvetően jó és jobb is tud lenni” felfogása téves, hiszen az ember alapvetően bűnös, halandó, vagy ahogy a Biblia fogalmaz: Isten összetört tükörképe.
Kiemelte továbbá a magánjó és a közjó összecsatolását, az utópiaellenességet, a részleges autoritás fontosságát, a rend szerepét kiemelve; az ismétlést és a magántulajdon tiszteletben tartását is. „A rendnek meg kell őriznie a szabadságot, a rendnélküli szabadság anarchia, a szabadság nélküli rend diktatúra” – állapította meg a volt országgyűlési képviselő. „Ha van rend, az egy teremtési rend, ami nem ugrándozik, hanem megőrzéssel és szintes megújítással működik, avagy kiszámítható és átlátható” – jelentette ki Balog Zoltán, majd kiemelte, hogy ezen teremtési rendet felelősségük a konzervatívoknak védeni.
Zárásként megemlítette, hogy
ugyanis ott vereségre áll.
Szerinte számos, az utóbbi 30-40 évben megjelent kifejezés „humbug”, amit valódi, pontosabb kifejezéssel kéne pótolni, ami közelebb van a keresztény felfogáshoz: „Például nem »esélyegyenlőségről« kéne beszélnünk, amikor még csak esélyt se teremtettünk. Plusz esélyt kell adni, avagy »esélyteremtésről«”. Zárásként még egyszer kiemelte a fontolva haladás történelmi tanulságait, majd lelkészi mivoltában áldást adott a konferenciára.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
„Lépésről lépésre, tégláról téglára, per aspera ad astra, lárifári” – írta a publicista.
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
