Nem lehet megfizetni, ha az embernek az a hobbija, ami a szakmája

2019. augusztus 21. 19:33

Ha úgy nézzük, hogy a Szent Korona állami szimbólum, akkor jó helyen van, ennél nagyobb megbecsülést nem kaphatna. Interjú.

2019. augusztus 21. 19:33
Bertényi Iván

Ott voltál, amikor visszahozták a koronát?

Nem, akkor csak a válogatott hatalmi elit lehetett ott, bár mivel Kádár nem jelenhetett meg, Apró elvtárs volt a magyar delegáció vezetője az átvételnél. A Múzeumban megnéztem, sőt, engedélyt kaptunk, hogy mi, koronakutatók is megnézhessük. Kovács Éva, amikor forgatta, akkor egy körzővel magam is méréseket végeztem, igazából csak azért, hogy hozzáérhessek. Gondoltam, juszt is megérintem a Szent Koronát.

És amikor átkerült a Parlamentbe?

Bűnsegédi bűnrészes voltam, mert én voltam a kommentátor. Ez 2000. január 1-jének az éjszakáján volt. A Parlament fűtetlen volt, és úgy megfáztam, mint a csuda. Úgy látszik, a Jóisten büntetése elért. (Nevet.)

Jó helyen van most ott?

Ha úgy nézzük, hogy állami szimbólum, akkor jó helyen van, ennél nagyobb megbecsülést nem kaphatna. Még egy érdekesség, hogy annak idején, amikor a Nemzeti Múzeumba került, már ismertem Táncsics felfogását, aki azt mondta, hogy tegyék a Nemzeti Múzeumba. Tehát tulajdonképpen ezt az elgondolását valósították meg, amikor a magyar–amerikai egyezmény keretében visszaadott koronát ott helyezték el.

Ha összekötjük a koronát meg a heraldikát, nagyon aktívan részt vettél abban, hogy a koronás címert fogadják el.

A fő hordószónok voltam. Ott kezdődik a dolog, hogy a koronát a királyság jelképének szokás tartani. A köztudatban koronája a királynak van, pedig a korona egyúttal a szuverenitás szimbóluma. Kossuth-címerről akkor beszélhetünk, amikor Mátyás király a 15. században egy címeradományt tett Kossuth Miklósnak, a későbbi kormányzóelnök egyik ősének. Az úgynevezett Kossuth-címert, amit 1945 után kaptak fel, valójában az 1918-as Károlyi-címer, mert Károlyi abban a hiszemben, hogy a korona a királyság szimbóluma, levetette az államcímerről. Ezt általában úgy hajtották végre, hogy egyszerűen bicskával a bélyegzőből kivágták a koronát. Az ún. Kossuth-címernek az a legjobb kontrája, hogy Kossuth 1849-ben emigrációba vonult, majd kiment Amerikába, és nyomtatott bankjegyeket. Azokon még a korona nélküli címer van. Amikor pedig 1860-61-ben kitört az olasz-Habsburg háború, a Londonban élő Kossuth elhatározta, hogy a román fejedelemségeken keresztül betör Erdélybe. Ismét bankjegyeket nyomtatott, hogy majd ezzel leváltják az osztrák pénzeket, de ezeken már a koronás címer van, és Kossuth aláírása pedig szinte belelóg a Szent Koronába. Inkább lehetne korona nélküli vagy koronátlan címernek nevezni, nem pedig Kossuth-címernek. 1946. február 1-jén Magyarország államformája köztársaság lett, de a hivatalos Magyar Közlöny, ami a címlap felső részében mindig az államcímert hozta, még 1946 májusában (június 5. az első koronás címer nélküli szám – szerk.) is koronával jelent meg, jóllehet az úgynevezett Kossuth-címer volt az államcímer. Ezt váltotta a rákosista címer, amit 1956-ban kivágtak a zászlókból. A Rákosi-címernek nincs pajzsa, tehát egy teljesen antiheraldikus címer. Csak azért címer, mert az alkotmány szövege címernek nevezi. Aztán a Kádár-korszakban jött a második borzasztó címer, ami legalább heraldikus volt, mert volt pajzsa.

Volt esélye, hogy a rendszerváltáskor ne a Szent Koronás címert fogadják el?

Komoly esélye volt. Az egész nagyon érdekes volt, már 1990-ben jártunk, és még mindig nem döntötték el, hogy a koronás vagy a korona nélküli címert használjuk. Írtam egy tanulmányt, San Marinonak, a világ legrégibb köztársaságának a címeréről. A címer fölé 1862-ben tettek koronát, a szuverenitás szimbólumaként. Aztán a lengyelek is visszatették a Piast-sas fejére a koronát, amit a kommunista korban levettek róla. Állítólag ez is döntött. Szabad György, aki nagy Kossuth-kutató és nagy Szent Korona-ellenes volt ­­­– becsületére legyen mondva –, elvállalta az elnöklést, ekkor a képviselők többsége a koronás címer mellett szavazott.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2019. augusztus 22. 17:49
"Ott kezdődik a dolog, hogy a koronát a királyság jelképének szokás tartani. A köztudatban koronája a királynak van, pedig a korona egyúttal a szuverenitás szimbóluma." Ez egy nagyon érdekes kérdés, és hosszan lehetne róla dilemmázni. Ugyanis a koronát pontosan ilyen joggal lehet az alávetettség szimbólumának is tartani. A koronát mindig valaki adományozza, méghozzá azért, hogy felkenje vele az uralkodót, akit valamilyen oknál fogva kiválasztott arra a pozícióra, hogy vezető legyen. A hatalom igazi birtokosa nem a koronás vezető, hanem az adományozó!!!!! Csak meg kell figyelni ezt a Bibliai igét, hogy világos legyen: jel 6,2: És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön. "és adaték néki korona" Maga a lovas egyáltalán nem szuverén, még akkor sem, ha győztes. Ő egy rendszer része, megbízott, kiválasztott. Valaki ADTA neki a koronát. Aki adta a koronát, az a hatalom igazi birtokosa. És mivel ez a szöveg a Bibliában van, hát az is nyilvánvaló, hogy a hatalom igazi birtokosa az Isten. Jézus vagy az Isten leírása általában nélkülözi a koronát, például: Jel 1,12-16 Megfordulék azért, hogy lássam a szót, a mely velem beszéle; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót; És a hét gyertyatartó között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve. Az ő feje pedig és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó; és a szemei olyanok, mint a tűzláng; És a lábai hasonlók valának az izzó fényű érczhez, mintha kemenczében tüzesedtek volna meg; a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása. Vala pedig a jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélű éles kard jő vala ki; és az ő orczája, mint a nap a mikor fénylik az ő erejében. Több helyen ehhez hasonló leírások vannak, az Ószövetségben is; az isten fején nincs korona. Két kivétel van ez alól. Az egyik a töviskorona, amit a római katonák nyomtak Jézus fejébe, miközben ráírták a keresztre, hogy INRI, vagyis hogy Jézus a zsidók királya. A másik, szintén a Jelenésekből, ahol Jézus rendkívül hevesen harcoló katonaként jelenik meg: Jel 19,11-16 És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, a mit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik. És mennyei seregek követik vala őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve. És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját. És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura. Itt szerintem azért szükséges a korona, mert ez a kép maximálisan a földi uralommal való összeütközésről, szembeszállásról szól. Jézus a földi királyok királya és ura, mindenki fölött áll, mindenkinek a hatalma az ő kezében van. Másrészt talán pont azért kell ide a korona szimbólum, hogy kifejezze, ő maga mennyire alá van rendelődve az Atyának, aki kiválasztotta és felkente: Zsolt 2,6: Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen! Mivel ez rövid, érdemes elolvasni: http://www.biblia.hu/biblia_k/k_19_2.htm A nők esküvői fejdísze például sok kultúrában zárt vagy nyitott koronához hasonló. A tradicionális női fejdísznek nagyon különös kulturális bokra van Indonéziától mondjuk Norvégiáig, ezen egyszer nagyon megdöbbentem, amikor képeket nézegettem. Pláne a norvég dísz az, ami már egyértelműen korona: https://hu.pinterest.com/pin/238479742738600970/?lp=true remélem, jó a link, és fog látszani. Ez egy indonéz fejdísz: https://cdn.brilio.net/news/2017/05/17/125946/627974-1000xauto-indonesian-traditional-headdresses.jpg Ez ukrán: https://static.boredpanda.com/blog/wp-content/uploads/2016/07/traditional-ukrainian-crowns-treti-pivni-fb.png Ha egy csomó képet megnéz valaki, különböző tradíciók női fejdíszeiből, akkor rájöhet, hogy ez a női fejdísz valójában a LOMBKORONA megtestesítője; azaz a tradicionális gondolkodásban a nő és a férfi úgy viszonyul egymáshoz, mint a fa törzse és koronája; a törzs hordozza és táplálja a koronát, a korona pedig megtermi a gyümölcsöt! Lombkoronának hívják, de ez a korona nem szuverén, semmi köze sincs a szuverenitáshoz, sőt inkább az alárendeltség szimbóluma. Ha a fatörzsről levágják a koronát, az újra hajt, de maga a lombkorona elszárad! Önmagában nem életképes! Az Újszövetség más részén a nők hajviseletével, fejdíszével kapcsolatban arról ír a szöveg, hogy a nőknek fátyol gyanánt adott a haj, ez az ő díszük, ne nyírják le; de viseljenek valamit a fejükön, ami "hatalmi jel" - nyilván pont nem a szuverenitásuk kihangsúlyozása miatt, hanem pont fordítva: 1Kor 22,3-16 Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. Minden férfiú, a ki befedett fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét. Minden asszony pedig, a ki befedetlen fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyiretett volna. Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az ő fejét. Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége. Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt. Mindazáltal sem férfiú nincs asszony nélkül, sem asszony férfiú nélkül az Úrban. Mert a miképen az asszony a férfiúból van, azonképen a férfiú is az asszony által, az egész pedig az Istentől. Magatokban ítéljétek meg: illendő dolog-é asszonynak fedetlen fővel imádni az Istent? Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki? Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékesség az néki; mert a haj fátyol gyanánt adatott néki. Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek. A korona tehát, ami hatalmi jel, pont a valakihez tartozás, valakinek való elkötelezettség, valakinek való alárendelődés jele, és nem a szuverenitásé. Ez az alávetettség jogosítja fel a hatalmi jel viselőjét, hogy mediálja, közvetítse a valós úr akaratát mások felé. Például az asszony a gyermekek felé, a király az alattvalók felé - nem a saját akaratát, hanem az őt felkenő, őt kiválasztó isteni hatalom akaratát. A szuverénnek nem kell korona; a Kossuth címer a korona kivágásával pont a szuverenitást hangsúlyozza.
Csomorkany
2019. augusztus 22. 16:48
Hát, én mondjuk még tudnám fokozni azt a megtiszteltetést. Mi lenne, ha a koronánk a koronás király fején lenne? Hmmm?
I_Isti
2019. augusztus 21. 21:47
Oké, akkor ez a címerünk köztársaság létünkre, és kész. Mi ezzel a probléma?
buckafej
2019. augusztus 21. 20:31
Egyszer volt alkalmam találkozni vele, nagyon szimpatikus és okos ember.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!