Nagy jelentőséggel bír a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia megalakulása Kásler Miklós szerint.
A rákutatás- és gyógyítás területén nagy jelentőségűnek nevezte a Budapesten megalakult Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiát az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a húsz ország részvételével megalakult nemzetköz tudós testület összefogja az onkológia területén meglévő tudásanyagot, és azokat az országok egymással megosztva jelentős lépés érhető el a megelőzésben és a kezelésben. Kiemelte, partneri együttműködésre van szükség a régiós országok között ahhoz, hogy a rákos megbetegedéseket vissza lehessen szorítani, de az országok között közös munka megjelenhet például a gyógyszerinnovációban és klinikai kutatásokban is. Közölte, az akadémia budapesti székhellyel működik, létrejöttéhez a magyar állam 500 millió forinttal járult hozzá.
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője örömét fejezte ki az akadémia megalakulása kapcsán, amelyet innovatívnak minősített, és a WHO támogatásáról biztosította a testületet.
Ulrik Ringborn, a svéd Karolinska Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a fő célkitűzés a rákos betegségek megelőzése. Mint mondta, a tudomány fejlődésével egyre többet tudunk a különböző tumortípusokról, de ezzel együtt a gyógyítás hatékonyságát is növelni kell, ehhez pedig személyre szabott terápia szükséges.
Peter Boyle, a lyoni székhelyű Nemzetközi Prevenciós Kutató Intézet (IPRI) igazgatója kitért arra: az akadémia megalakítása egy huszonöt éves közös munka eredménye. Hozzátette: a testület egyik célja, hogy az oktatás és kutatás területén is minél gyorsabb tapasztalatcsere történjen.
Julio E. Celis, a dán rákkutató Központ társigazgatója szintén örömét fejezte ki az akadémia megalakulása kapcsán, és mint fogalmazott, nincs olyan ország, amely egyedül meg tudna birkózni a daganatos betegségek adta feladatokkal. Véleménye szerint meg kell szervezni a tudományos munkát, amire a most létrejött testület jó példa, és kerülni kell a gyógyításban résztvevők és a szakpolitika közötti elszigetelődést.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A 24.hu-n megy neki az Orbán Balázs doktori ügye kapcsán bemutatott köteteknek a baloldali feminista Kováts Eszter, de szerintem több ok miatt sincs igaza. Szilvay Gergely írása.
Stephen Hawking nem igazán tájékozódott olyan filozófiai és teológiai kérdésekben, amelyekről véleményt mondott interjúkban, könyvekben.
Azzal, hogy Gulyás Balázs szingapúri sztárprofesszor hazajött a magyar kutatóhálózatot felvirágoztatni, bizonyosan nyert a honi tudomány. Petri Lukács Ádám írása.
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
