Nagy jelentőséggel bír a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia megalakulása Kásler Miklós szerint.
A rákutatás- és gyógyítás területén nagy jelentőségűnek nevezte a Budapesten megalakult Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiát az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a húsz ország részvételével megalakult nemzetköz tudós testület összefogja az onkológia területén meglévő tudásanyagot, és azokat az országok egymással megosztva jelentős lépés érhető el a megelőzésben és a kezelésben. Kiemelte, partneri együttműködésre van szükség a régiós országok között ahhoz, hogy a rákos megbetegedéseket vissza lehessen szorítani, de az országok között közös munka megjelenhet például a gyógyszerinnovációban és klinikai kutatásokban is. Közölte, az akadémia budapesti székhellyel működik, létrejöttéhez a magyar állam 500 millió forinttal járult hozzá.
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője örömét fejezte ki az akadémia megalakulása kapcsán, amelyet innovatívnak minősített, és a WHO támogatásáról biztosította a testületet.
Ulrik Ringborn, a svéd Karolinska Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a fő célkitűzés a rákos betegségek megelőzése. Mint mondta, a tudomány fejlődésével egyre többet tudunk a különböző tumortípusokról, de ezzel együtt a gyógyítás hatékonyságát is növelni kell, ehhez pedig személyre szabott terápia szükséges.
Peter Boyle, a lyoni székhelyű Nemzetközi Prevenciós Kutató Intézet (IPRI) igazgatója kitért arra: az akadémia megalakítása egy huszonöt éves közös munka eredménye. Hozzátette: a testület egyik célja, hogy az oktatás és kutatás területén is minél gyorsabb tapasztalatcsere történjen.
Julio E. Celis, a dán rákkutató Központ társigazgatója szintén örömét fejezte ki az akadémia megalakulása kapcsán, és mint fogalmazott, nincs olyan ország, amely egyedül meg tudna birkózni a daganatos betegségek adta feladatokkal. Véleménye szerint meg kell szervezni a tudományos munkát, amire a most létrejött testület jó példa, és kerülni kell a gyógyításban résztvevők és a szakpolitika közötti elszigetelődést.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Elítéltek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mert keresztény elveket érvényesít az oktatásában.
A Magyar Tudományos Akadémia elutasította annak a meghatározását, hogy mi a tudomány. Az igazság utáni világ a tudományt is utolérte.
Orbán Viktort élesen kritizálták ezért, a Tisza Párttal viszont elnézőek.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Krausz Ferenc kijelentette, „a tudomány, a tehetséggondozás és a csúcskutatás támogatása kormányokon átívelő program kell, hogy legyen”.
Varázslás vagy tudomány? Az életmódorvostan ma már az egyik legfontosabb eszközünk lehet a krónikus betegségek ellen. A Vizit legújabb adásában dr. Kőnig Róbert vendége dr. Márky Ádám, akivel együtt segítenek eligazodni a hosszú, egészséges élet körüli sokféle információ között.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
