Öt fontos tényező, amin eldőlhet a választás

Bár végleges eredményeket csak vasárnap éjszaka közöl a választási iroda, valójában egész nap ömleni fognak majd a sokatmondó adatok. A továbbiakban az adattenger értelmezéséhez nyújtunk segítséget. 

1.    Napközbeni részvétel

Azok a számok, amelyeket egész nap érdemes lesz figyelni a politika iránt érdeklődőknek, a választási aktivitást mutatják. A napközbeni jelentések előrevetítik majd, hogy a negyedik magyarországi európai parlamenti választás részvétele a 2004-es 38,5 százalékos és a 2009-es 36,3 százalékos, – a műfajban relatíve magasabb –, vagy a 2014-es, alacsonyabb mutatóhoz (29,5%) lesz-e közelebb. A nap során előrehaladva egyre pontosabban becsülhető lesz a végleges részvételi adat.

2.    A részvétel területi megoszlása

Arról is időről-időre részletes adatokat közöl majd a választási iroda, hogy melyik településen, illetve melyik megyében hányan mentek el az adott időpontig szavazni. Ebből már le lehet vonni néhány következtetést arra vonatkozóan, hogy végül kiknek lehet meg jó eséllyel az a mandátum, amely a felmérésekben még billegett.

Az 1990 utáni magyar választástörténet elég bizonyítékkal szolgált arra, hogy a választások földrajzi mintázata többé-kevésbé állandó jellemzőket mutat. Nyugat-Magyarországon, az Alföld legtöbb megyéjében és Észak-Magyarország aprófalvas térségeiben a rendszerváltás óta erősek a jobboldali pártok, viszont a nagyobb városokban,

Budapesten az eddigi három EP-választáson a részvétel 8-10 százalékkal meghaladta az országos átlagot. Ez mindig megjelent mandátumokban is, elég az SZDSZ 2004-es, az MDF 2009-es, illetve az LMP és az Együtt 2014-es eredményeire gondolni. 2019-ben a Jobbik kivételével az összes ellenzéki pártnak reménykednie kell a magasabb közép-magyarországi részvételben, ha meg akarják közelíteni kitűzött céljaikat. 

A Fidesz szerepléséhez

különösen a Dunántúlon, ahol csak Komárom-Esztergom megyében gyengébb a Fidesz önmagához képest, illetve például Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kulcsfontosságú lehet a pártszövetség számára, hogy a kistelepüléseken a fővároshoz képest hányan vesznek részt a voksolásban. Tavaly például Budapesten 75, de a községekben is 66 százalék volt a részvétel. Így hiába szavaztak a fővárosban „csak” 38 százalékos arányban a Fidesz-KDNP listájára, a községekben félmillióval többen mentek el szavazni, és körükben közel 56 százalékot értek el a kormánypártok.

Bónusz tipp:

Ha az ottani részvétel ezúttal napközben – a korábbi európai parlamenti választásoktól eltérően – nem marad el nagyon az országos átlagtól, az a kormánypártok számára jelent pozitív meglepetésfaktort.

3.    Szavazóköri eredmények

Mivel a választási iroda megvárja az olaszországi szavazóhelyek zárását, 23 óráig nem lesznek hivatalos eredmények. A korábbi választásokon ugyanakkor szinte mindig szivárogtak szavazóköri adatok, ezekkel viszont érdemes nagyon óvatosan bánni. Például akár három ferencvárosi szavazókör adata is nagyban eltérhet a IX. kerületi összesített eredményektől, a fővárosi vagy az országos összesített számoktól már nem is beszélve. Persze érdekes megnézni, hogy 2014-hez képest az adott szavazókör számai mennyit változtak, de ezekből sem lehet biztos következtetést levonni arra nézve, hogy melyik párt hány képviselőt küldhet majd végül Brüsszelbe. Egy fokkal jobban meg lehet bízni a kutatóintézetek választás napi méréseiben, de mivel ezer szavazaton is múlhat egy-egy mandátum, ezek hibahatára miatt gyakorlatilag lehetetlen megjósolni a mandátumok pontos megoszlását.

4.    Határon túli szavazatok

Az előző EP-választásokhoz képest újdonság, hogy ezúttal már a nem uniós tagállamban élő külhoni magyarok is szavazhatnak, ha van magyar állampolgárságuk. Ez több tízezer szavazatot jelenthet, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján szinte egyöntetűen a kormánypártokat támogathatják. A levélszavazatok alacsonyabb száma miatt ezek eredményét most jóval gyorsabban kiszámíthatja az NVI, mint 2018-ban. Ugyanakkor természetesen ezek a szavazatok is emelik a részvételt, és egyéb mandátumok sorsát is befolyásolhatják.

ez a szám pedig még emelkedhet. Kiélezett helyzetben akár a levélszavazatokon is múlhat egy mandátum.

5.    A mandátumok elosztása

A mandátumok elosztására az úgynevezett D’Hondt módszerrel kerül majd sor. Ez egy osztósorozatra épül, amelynek során rögzítik a pártra leadott voksokat, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, stb. Ezt követően mindig ki kell keresni az oszlopokból a legnagyobb számot, egészen addig, amíg marad kiosztható mandátum. Fontos, hogy csak az 5 százalékos küszöböt meghaladó listákat kell a mandátumkiosztásnál figyelembe venni. A táblázatban szereplő 21 legnagyobb szám eredményez képviselői helyet. 2014-ben az LMP 930 szavazattal lépte át a választási küszöböt.

Előzetes várakozások

Szombaton jelent meg a Nézőpont Intézet EP-választással kapcsolatos utolsó felmérése. A kutatás szerint a szavazatok 54 százalékát szerezheti meg a Fidesz-KDNP, ezzel az eredménnyel pedig 13 mandátumhoz juthat a kormánypárti lista. A 2014-es választáson 12 képviselői helyet szerzett pártszövetség, így az idei évben 1 mandátummal felülmúlná korábbi eredményét.

A második helyre három lista is esélyes május 26-án, hiszen a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szövetség is 10-10-10 százalékon áll. A pártok helyezési sorrendjét az fogja eldönteni, melyikük tud eredményesebben mozgósítani a választás napján.

A három középpárt mellett a két, kisebb ellenzéki párt is átlépheti az 5 százalékos küszöböt. A Momentum 6 százalékot szerezhet, az LMP pedig 5 százalékos eredményben reménykedhet, amely 1-1 mandátumhoz lenne elegendő. A szavazatok 3 százalékára esélyes a Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk pedig 2 százalékos eredményt érhet el, s így nem kerül ki az EP-be. 

A mozgósítás minden párt számára nagy jelentőséggel bír,

ha a Fidesz-KDNP pártszövetség sikertelenül mozgósít a vasárnapi választásokkor.