Hozzátette: „biztos, hogy Manfred Weber nem teszi függővé magát az ilyen pártok szavazataitól”, ha az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről szavaznak az Európai Parlamentben. A Fidesz EPP-tagságára vonatkozó kérdésre kijelentette: az EPP felállított egy háromtagú testületet a téma tanulmányozására, és „megfelelő időben meghozza döntését”.
Arra a kérdésre, hogy az EP-választás után szorgalmaz-e majd új szankciós mechanizmusokat a jobboldali populista erők Európai Unió elleni tevékenységével kapcsolatban, kiemelte, hogy teljes mértékben ki kell használni a Lisszaboni Szerződés által biztosított lehetőségeket. Keményebb szankciós mechanizmusok bevezetéséhez szerződésmódosításra lenne szükség, ami „nem nagyon egyszerű”, mert a tagállamok teljes egyetértésével, egyhangú döntéssel kellene határozni – mondta.
Merkel Weber mellett jóban-rosszban
A terjedelmes interjúban arról is szólt, hogy kezdettől fogva kételkedéssel viszonyult a 2014-es EP-választás alkalmából bevezetett csúcsjelölti intézményhez, de – mint mondta – „jó tagja vagyok az EPP-nek, amely felvette alapszabályába, hogy csúcsjelöltet állít” az EP-választásra. A csúcsjelölt ezúttal Manfred Weber, „én pedig kiállok majd azért, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke”, amennyiben az EPP gyűjti össze a legtöbb szavazatot az EP-választáson – közölte a kancellár. Angela Merkel a többi között a menekültügyről és a migrációról is beszélt, kiemelve, hogy az EU az utóbbi négy évben megtapasztalta a közel- és a közép-keleti térségben dúló polgárháborúk és terror következményeit, segített bajba került embereken és ez a téma a következő évtizedekben is végigkíséri.
Kifejtette: a döntések hatását csak úgy lehet megfelelően megítélni, ha azt is figyelembe veszik, hogy milyen hatást eredményezett volna a döntéssel ellentétes irányú politika.