Liszt-majmocska született a Szegedi Vadasparkban

2019. május 17. 10:21

A leginkább veszélyeztetett főemlősök egyike.

2019. május 17. 10:21

Liszt-majmocska (Saguinus oedipus) született a Szegedi Vadasparkban, a kölyök idejének nagy részét más karmosmajmokhoz hasonlóan apja bundájában csimpaszkodva tölti – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A Liszt-majmocska – amely a leginkább veszélyeztetett főemlősök egyike – viszonylag jól szaporodik állatkertekben a fajmentő tenyészprogramnak (EEP) köszönhetően. A szegedi tenyészpár egy éve állt össze, a hím Németországból érkezett, a nőstény pedig a Tisza-parti város állatkertjében született.

A gondozók aggódva figyelték a pár első kicsinyének fejlődését, mert rendkívül érzékeny állatokról van szó, a nagyobb forgalmú napokon el is takarták kifutójukat. A kölyök már túl van a legkritikusabb időszakon, szépen fejlődik. Ahogy karmosmajmoknál szokás, a látogatók többnyire az apánál figyelhetik meg a kölyköt, az anya elsősorban csak szoptatni veszi át.

A Szegedi Vadaspark Liszt-majmocskái arról is ismertek házon belül, hogy nagyon harciasak, és vehemensen védik egymást, mikor valamilyen oknál fogva - például állatorvosi vizsgálat miatt – be kell fogni egy-egy egyedet.

A Liszt-majmocskák helyzete élőhelyükön aggasztó, az észak-kolumbiai esőerdőkben a becslések szerint mindössze kétezer felnőtt egyed élhet. Az 1960-as és 1970-es években tízezrével fogták be őket orvosi kutatásokra és hobbiállattartási célból, jelenleg pedig az élőhelyének elvesztése veszélyezteti a faj fennmaradását.

A másodlagos erdőkben, erdőszéleken élő Liszt-majmocskák nappal aktívak, 2-13 tagból álló, nemek szerint elkülönülő rangsorú csoportokban élnek, több mint tízhektáros területen. Gyümölcsökkel, fanedvekkel, rügyekkel, virágokkal táplálkoznak, de nem vetik meg a rovarokat és az apróbb emlősöket sem. 350-450 gramm közötti tömegű testüket és hosszú farkukat barnás szőr borítja, hasuk, lábaik és fejszőrzetük fehér. Magyar és német nevüket is Liszt Ferencre emlékeztető „hajviseletükről” kapták.

A faj nőstényei 140-150 napig vemhesek, s egyszerre általában egy-kettő, ritkán három, csupán 40 grammos utódnak adnak életet.

Jellegzetes viselkedésformájuk a heccelés. A kihívó fél rámered ellenfelére és elnyúló, dallamos hangsorozatot ad ki. Ezt addig műveli, míg a másik egyed hasonlóképpen válaszol. A majmocskák a sajátos duett közben felborzolják bundájukat. Ezután peckes járással megközelítik egymást, majd nyitott szájjal összeérintik ajkaikat. Addig maradnak így, míg a gyengébb állat már nem bírja tovább a feszültséget és távozik.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
öszödibeszéd
2019. május 17. 14:55
"Jellegzetes viselkedésformájuk a heccelés" - jó, de ez nem csak a kis állatokra jellemző, hanem a (humanoid) nagymarhákra is
anegy_
2019. május 17. 14:21
Beülhetne egy őserdei törzs közé "varázslónak". Cuki egy állatka.
afrikai
2019. május 17. 11:20
Punkok:)
Szabó A. Imre
2019. május 17. 11:07
Ez az egyetlen jó hír a mai napon. :-)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!