Dömötör Csaba: Eltűrtük a patkányozást, a sértő címlapokat, de május 26-án mi jövünk

„Soha nem volt még ilyen nagy tétje az EP-választásoknak, most dől el, hogy Magyarország megmarad-e Magyarországnak, Újpest pedig Újpestnek” – adta meg a lakossági fórum alaphangját a Fidesz újpesti választókerületi elnöke, Zsigmond Barna Pál, majd átadta a szót a meghívott Dömötör Csabának, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának.

Az eseményt eredetileg egy kisebb, 120 fős befogadóképességű helyiségben tartották volna, de annyian jöttek, hogy át kellett tenni egy nagyobb terembe, így végül 180-an voltak.

Válaszút: megmaradás vagy önfeladás

Európa válaszúthoz érkezett, az önfeladás és a megmaradás között kell választani, ugyanis nem csak gazdasági kérdésekről döntünk, hanem most többről van szó. A tét most túlságosan nagy ahhoz, hogy távol maradjunk – indított az államtitkár a telt házas rendezvényen.

Szerinte az ok, amiért a bevándorlásról beszélnek, az az, hogy 2008 óta válságos időszakát érzi Európa, ami először gazdasági válságnak indult, de aztán kiderült, hogy mindez inkább önértékelési válság, „mintha Európa nem lenne büszke arra, hogy milyen értékei vannak”. Úgy fogalmazott, az EU-t nagy lélekkel és kis testtel alapították, de most kis lélekkel rendelkező nagy teste van – utalt a volt spanyol belügyminiszternek az MCC Migration Summit nevű rendezvényén elhangzott beszédére.

Ezt követően rátért arra, hogy 

ellenük a nemzetállamok hívei tudnak csak fellépni. Teljesen jogos, hogy feltegyük a kérdést ilyen előzmények után, hogy 100 év múlva mivé leszünk – jelentette ki. Most a bevándorlás a legnagyobb kérdés, pedig sokan Brüsszelben azt mondják, hogy ez már nem olyan fontos kérdés – folytatta, majd idézte a szocialista csúcsjelöltet, Timmermanst, aki szerint a migrációt nem lehet megállapítani, ez a világ rendje, és Juncker EB-elnököt, aki szerint nem lesz Európából erőd.

Őszinte kérdések

Douglas Murray brit írónak az MCC konferenciáján tett felszólalását idézve Dömötör Csaba arról beszélt, hogy Európa nem beszél őszintén kérdésekről, így arról sem, hogy miért csak Európa nyitotta ki a kapuit, és miért kell Európának egyedül állnia a migráció költségeit, de szerinte azt is meg kell kérdezni, hogy a digitalizálódó világ mennyire segíti az illegális migrációt, valamint azt, hogy mennyiben akadályozza az ideérkezőket a beilleszkedésben. Kijelentette: ki kell mondani őszintén, hogy

Szerinte éppen az őszintén kimondott gondolatok miatt kell a kormánynak különböző vitákba beleállnia, akárcsak a múltban, mint ahogy pl. az IMF-fel vagy a nemzeti földvagyon kérdésénél történt. Szerinte ezek a kiállások mindenképpen eredményesek voltak, ugyanis a gazdasági teljesítmény számai visszaigazolják ezeknek a vitáknak a helyességét, akárcsak az, hogy több ezer milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon. Szerinte az egymillió új magyar állampolgár is ennek az iránynak a helyességét mutatja.

Százmilliók jöhetnek Európába a következő évtizedben

Visszatért ezután a migrációhoz beszédében, úgy fogalmazott: jelenleg Törökországban 4 millióan várnak arra, hogy útra keljenek Európa felé, de évtizedek múlva más térségekben további százmilliók várhatják azt, hogy Európa felé vegyék az irányt. Szerinte a mostani válság nem a csúcs, csak annak az előszele, tehát az a kérdés, hogy „ha nem védjük meg magunkat, akkor itt fognak kopogtatni”. Meglátása szerint ezeket a folyamatokat a vízhiány is tovább fogja gyorsítani, főleg Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában.

Éppen ezért, hogy ez ne így legyen, a bajba jutott térségekbe kell vinni a segítséget, ezért indult a Hungary Helps, ami már több mint 8 ezer emberen segített – az szerinte nem jó senkinek sem, ha el kell hagynia a szülőföldjét. Kiemelte a keresztényeket üldöztetését, szerinte őket tettekkel kellene az EU-nak segíteni a szülőföldjükön.

Kijelentette: nem mondják, hogy mindenki terrorista, aki idejön, de sok szélsőséges kihasznált a migrációs válságot, aminek egyik új hozadéka szerinte az, hogy

Szerinte a migrációs válság másik következmény a nyugat-európai bűnözési statisztikák romlása. Külön kiemelte, hogy a napokban éppen annak a nemzetközi RTL-nek a stábját támadták meg Brüsszelben, amelyen korábban úgy fogalmaztak, hogy az Orbán Viktor által emlegetett no-go zónák nem léteznek.

A migráció költségeiről szólva elmondta: egy migráns ellátása több száz euróba kerül havonta, és ha azokat a terveket megvalósítanák, akkor nem lehetne beszélni sem országos, sem helyi programokat költeni, mert másra kellene költeni. A következő uniós büdzsében több pénz jutna a migrációra, csak az nem mindegy, hogy hogyan. Brüsszel legalizálni akarja a migrációt, mi megállítani – jelentette ki Dömötör, aki ezután brüsszeli vezetők nyilatkozatait sorolta fel.

Létezik, amit letagadtak

A magyarok 2016-ban nemet mondták a betelepítési kvótára, de egy évre rá az EP elfogadta, hogy legyen kötelező, felső korlát nélküli betelepítés – csak némely tagállam ellenállása miatt nem vezették be azt – folytatta. A migránskártyák kapcsán hangoztatta: azt először az Európai Bizottság tagadta, de aztán kiderült, hogy van ilyen, ami ez európai adófizetők, tehát a magyarok pénzéből is finanszíroznak. Dömötör Csaba Hasszán F. példáján keresztül bizonyítottnak látja, hogy lyukas az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere.

Nem szeretne a Fidesz felturbósított EU-t, sőt, Orbán Viktor programja kimondja, hogy

Május 26-án Európa jövőjéről kell dönteni, azt szeretnénk, ha nem adnánk fel önmagunkat, és szeretnénk, ha Európa és Magyarország a világ legjobb helye maradna.  A magyar ellenzékkel kapcsolatban elmondta: bármennyire is azzal érvelnek, hogy nem támogatják a migrációt, tetteik itthon és az EP-ben éppen az ellenkezőjét bizonyítják, ugyanis mindent megszavaznak, ami a nyitott migrációs politikához kell. Később, egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc megint át karja venni a baloldali ellenzék vezetését.

Murrayt másodjára idézve úgy fogalmazott: ebben a térségben bármikor jöhet egy áramlat, a történelem senkinek sem hagy nyugtot, éppen ezért a történelem nem ért véget, a vastörvényei ugyanúgy érvényesek most is.

Az államtitkár úgy zárta beszédét, hogy „a közösségünk” jó reményekkel vág neki a választásnak: „vigyünk el nem csak még egy embert, hanem még többet is”. „Eltűrtük a patkányozást”, a sértő címlapokat, de május 26-án mi jövünk, célunk egy erős Magyarország, egy erős Európa.