Az MTA a törvénytervezet újragondolását kéri

2019. május 30. 20:43

Az MTA elfogadhatatlannak tartja az akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket.

2019. május 30. 20:43

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) képviselői május 30-án jegyzéket adták át „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezethez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek – közölte a tudós testület csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben az MTA kiemelte, hogy változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az akadémiánál a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA erre tekintettel tette meg észrevételeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében – áll a dokumentumban.

Az MTA a jegyzékben tételesen felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kéri e határozatok érvényre juttatását.

Az MTA a kutatóhálózatát érintő szabályozásról szólva – többek között – a főhivatású kutatói foglalkoztatási formának és az alapellátási támogatás elemeinek visszaemelésére kéri a jogalkotót. Állást foglal amellett, hogy az átalakítás 2020. január 1-jétől lépjen hatályba.

A jegyzékben az MTA leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek az MTA szerint az alaptörvénybe ütköznek. Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja és fogja – a szükséges mértékben – biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát – írják.

A jegyzék külön foglalkozik a törvénytervezet azon pontjaival, amelyek az MTA köztestületét érintik a kutatóhálózati átalakítással összefüggésben, valamint azokkal a tervezett változásokkal is, amelyek az MTA szerint nem indokolhatók a törvényjavaslat deklarált céljaival. Ezek között az MTA kéri változatlanul hagyni az MTA-törvény azon rendelkezését, amely az akadémiai költségvetési szervek felsorolását tartalmazza.

A jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek május 29-én kiadott állásfoglalásával, továbbá az MTA elnöki titkárságára az akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel – hangsúlyozza a közlemény, amely felidézi azt is, hogy az MTA fiatal kutatói, a Lendület kutatócsoport-vezetők május 30-án nyílt levelet jelentettek meg, amelyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormányt, hogy „ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet” ne támogassák. A levelet több mint 100 kutatócsoport-vezető írta alá.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 210 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vainamoinen
2019. június 02. 20:03
A finnugor vita mar reg eldolt. Nincs alternativa.
Coccothraustes
2019. június 02. 10:46
"Az "M"TA túl sok kárt okozott a magyarságnak, a hungarus és a hun tudatú népek történetében egyaránt." Nincsenek "hungarus" és "hun tudatú" népek, te szerencsétlen. Az elmegyógyintézeti kezelést elkezted már, vagy hívjunk mentőt?
Kiscsillag
2019. május 31. 17:51
A finnugor népekkel genetikai kapcsolat valós. "Fehér Tibor történész és kutatótársaik arra a kérdésre keresték választ, hogy milyen közös genetikai örökségünk van legközelebbi nyelvrokonainkkal, az obi ugorokkal, vagyis a hantikkal és a manysikkal. Egy 2013-as publikációjukban ki is mutatták, hogy apai ágon, vagyis az Y kromoszóma örökítőanyagában van közös komponens, amely nem jelenik meg a környező közép-európai népek génjeiben. A kutatás következő lépése annak meghatározása volt, hogy hol bukkan még fel ez a közös komponens. Az így kapott adatokból ugyanis már arra is következtetni lehet, hogy mi történt az e géneket hordozó embercsoportokkal. Észt segítség érkezett A kutatáshoz megnyerték Richard Willemset, az Észt Akadémia volt elnökét és a vizsgált genetikai komponens vezető kutatóit, Siiri Rootsit, valamint Helen Postot. Az észt kutatók Eurázsia jelentős területeire kiterjedő saját adatbázissal és a legkorszerűbb laboratóriumi berendezésekkel rendelkeznek. A közös munkában 46 eurázsiai populációt vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a korábban azonosított apai ágú közös genetikai komponens az obi-ugorok és a baskírok között fordul elő nagyobb arányban, és ezen kívül megtalálható még a volgai tatárok és a magyarok között. Az eredmények pontos értelmezéséhez további kutatásokra van szükség, de úgy tűnik, nagy valószínűséggel a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidékén megtalált magyarok genetikai nyomaira bukkanhattak a kutatók. Úgy néz ki, hogy Magna Hungariában még sokkal magasabb lehetett a magyar génkészlet ugor eredetű elemeinek aránya, mint a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében és ez az elem az elmúlt viharos ezer évben - a népességek keveredésével - tovább csökkent. A nyelvrokonság és a genetikai rokonság közötti kapcsolat egyáltalán nem egyszerű. Annyi bizonyos, hogy egyikből sem következtethetünk közvetlenül a másikra, ugyanakkor mindkét terület vizsgálata segíthet a magyarság őstörténetének jobb megismerésében. A részleteket háromrészes cikksorozatban bontja ki a tudomany.hu. A Magyar Őstörténeti Témacsoportot 2012-ben hozták létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont belső munkatársai és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértők. A témacsoport a közvélemény érdeklődésétől övezett területen a valódi tudományos eredményeket akar eljuttatni minél szélesebb rétegekhez. A kutatócsoport a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci-magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkozik. (MTI) "
Coccothraustes
2019. május 31. 09:05
Amíg az MTA nem független anyagilag és a kutatók taníttatását az állam fizette, jogos az állam ellenőrzés igénye.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!