Az MTA elfogadhatatlannak tartja az akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) képviselői május 30-án jegyzéket adták át „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezethez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek – közölte a tudós testület csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben az MTA kiemelte, hogy változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az akadémiánál a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA erre tekintettel tette meg észrevételeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében – áll a dokumentumban.
Az MTA a jegyzékben tételesen felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kéri e határozatok érvényre juttatását.
Az MTA a kutatóhálózatát érintő szabályozásról szólva – többek között – a főhivatású kutatói foglalkoztatási formának és az alapellátási támogatás elemeinek visszaemelésére kéri a jogalkotót. Állást foglal amellett, hogy az átalakítás 2020. január 1-jétől lépjen hatályba.
A jegyzékben az MTA leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek az MTA szerint az alaptörvénybe ütköznek. Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja és fogja – a szükséges mértékben – biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát – írják.
A jegyzék külön foglalkozik a törvénytervezet azon pontjaival, amelyek az MTA köztestületét érintik a kutatóhálózati átalakítással összefüggésben, valamint azokkal a tervezett változásokkal is, amelyek az MTA szerint nem indokolhatók a törvényjavaslat deklarált céljaival. Ezek között az MTA kéri változatlanul hagyni az MTA-törvény azon rendelkezését, amely az akadémiai költségvetési szervek felsorolását tartalmazza.
A jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek május 29-én kiadott állásfoglalásával, továbbá az MTA elnöki titkárságára az akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel – hangsúlyozza a közlemény, amely felidézi azt is, hogy az MTA fiatal kutatói, a Lendület kutatócsoport-vezetők május 30-án nyílt levelet jelentettek meg, amelyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormányt, hogy „ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet” ne támogassák. A levelet több mint 100 kutatócsoport-vezető írta alá.
(MTI)
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Hiába vádaskodik és hárít a Tisza Párt, szakértőinek és politikusainak elszólásai világossá tették: a nyugdíjasok is rosszul járnának egy kormányváltással.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Közel „kormányváltásnyi” átalakítást igényel a jelenlegi kormánystruktúra.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Nem Dibusz Dénes védi a zöld-fehérek kapuját a csütörtök esti bajnoki mérkőzésen.
Az Európai Unió bizonyos megközelítései károsak és veszélyesek a nemzetközi politikában – véli a külgazdasági és külügyminiszter.
