Mik az Alaptörvény morális és kulturális értékválasztásai?

2019. május 10. 16:28

Egy jogrendszer körülbelül egy generációval tud csak konzervatívabb lenni, mint a társadalmi közmegegyezés – fejtette ki Dr. Schanda Balázs alkotmánybíró Orbánhegy Kollégium-beli előadásában, amiben az Alaptörvény értékválasztásait járta körbe. Tudósításunk!

2019. május 10. 16:28
Csapodi Márton

Dr. Schanda Balázs alkotmánybíró, a Pázmány jogi karának tanszékvezető egyetemi tanára a 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvény morális és kulturális értékválasztásairól és ezekkel kapcsolatos társadalmi kérdésekről beszélt az Orbánhegy Kollégiumban rendezett beszélgetésen szerdán.

A „játéktér” kereteit, külső határait szoktuk alkotmányban rögzíteni, amely ideális esetben egy széles konszenzus leképeződése, mely konszenzus létrejöhet egy adott, katartikus történelmi pillanatban, vagy akár évtizedek is kellhetnek a kialakulásához – fejtette ki Schanda az Alaptörvény és más nemzeti alkotmányok mibenlétét. „Ha egy ország sikeres, akkor az emberek előbb-utóbb úgy tekintik, hogy azok a keretek, amik működtetik, jók – a siker általában legitimál egy alkotmányt” – mondta. Szerinte erre a németeknél találhatunk klasszikus példára: a Weimari Köztársaságot kudarcnak tekintjük, a háború utáni Németországot pedig egy sikertörténetnek. Ez azonban nem a két időszak alkotmányainak különbözősége miatt alakult így, hanem mert az első rendszer katasztrófába torkollott, míg a másik sikeres lett.

Ha egy rendszer katasztrófába torkollik, akkor az visszavetül alkotmányára,

de ha sikeres egy ország, akkor a polgárai az alkotmányuk által adott keretekről is jó véleménnyel lesznek.

Keresztény vagy semleges az Alaptörvény?

A beszélgetés központi kérdése bárkiben felmerülhet, aki a magyar alkotmány szövegének olvasásába akárcsak belekezd. Az idézőjel nélkül álló „Isten áldd meg a magyart!” felkiáltás után a normaszöveget felvezető preambulum, a Nemzeti Hitvallás ugyanis több ízben is szót ejt a kereszténységről: rögzíti, hogy Szent István király „hazánkat a keresztény Európa részévé tette” és elismeri a kereszténység „nemzetmegtartó szerepét”.

Schanda a kórházak elnevezésének példájával igyekezett megértetni az alkotmány keresztény, illetve semleges mivoltát, melyek – például Szent Margit, Szent László vagy a tatabányai Szent Borbála kórház – visszanyerték a korábban róluk leválasztott „szent” előtagot. Ez a névválasztás szerinte a kórházak működésére a legkevésbé sem hat se morális, se bioetikai szempontból – puszta hagyománytisztelet. „Amikor Demszky Gábor idején a négyes metró fúrópajzsát megindították Kelenföldről, hívtak hozzá papot, hogy áldja meg.”Szerinte ezek az esetek nem biztos, hogy élő keresztény hitet fejeznek ki.

Az Alaptörvényt nyitó „Isten áldd meg a magyart!” felkiáltásról úgy gondolja,„zseniális húzás a szövegezők részéről odacsempészni Istent oly módon, hogy idézőjel nélkül is valamennyien tudjuk: ez idézet egy olyan versből, ami mindannyiunkat összeköt”.

Szerinte a nem vallásos személyekre nézve sem kirekesztő ez, mint ahogy az „Isten éltessen!” születésnapi köszöntés sem szolgáltat alapot a kirekesztettség érzésére – ugyanakkor az is biztos, hogy

az Alaptörvény nyitó mottója a hívő ember számára többlettartalmat hordoz.

A Nemzeti Hitvallás egyszerű történelmi tényt rögzít, amikor megállapítja, hogy Szent István a keresztény Európa részévé tette hazánkat, a nemzet megmaradása szempontjából pedig instrumentálisan tekint a kereszténységre, annak megtartó szerepét emeli ki a múltra nézve – mondta.

Az Alaptörvény hetedik módosítása hozott újítást azzal, hogy a magyar állami szervek kötelességévé tette hazánk „alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának” védelmét. Ez a megfogalmazás szerinte nem a keresztény vallásról szól, hanem a fennálló állapotot, hazánk kulturálisan keresztény mivoltát rendelné védeni, a keresztény kultúrának pedig sok eleme szekularizálódott és nem kötődik már szorosan a keresztény meggyőződéshez. Egyes „piacképes” hagyományok elszakadtak a saját alapjukat képező vallástól és univerzálissá váltak, például a nem vallásosak is ünnepelnek névnapot és hozzájuk is jön a Mikulás, jóllehet, ezek az ünnepek eredetileg a katolikus valláson alapultak – mondta.

„Az Alaptörvény nem a fát védi, hanem a gyümölcseit – de ha nem maradnak keresztények, akkor ez olyan lesz, mint a befőtt.”

Az állam semlegességének követelménye szerinte nem egy semleges világnézetet takar, hiszen „ha lenne semleges világnézet, az államnak ezzel szemben is semlegesnek kéne lennie”. A semlegesség azt jelenti, hogy az államnak hivatalos világnézete vagy vallása nincs és intézményesen sem fonódik össze vallási szervezettel, „ehhez viszont ragaszkodnék” – mondta.

Abortusz-vita

Felmerült a kérdés, hogy az Alaptörvény a konkrét, kereszténységre utaló rendelkezésein túl értékválasztásaiban mennyire tükrözi a keresztény elveket és gondolkodásmódot. A korábbi Alkotmány nem tartalmazott határozott rendelkezést arról, hogy mikortól számítja az emberi élet és a jogalanyiság kezdetét, ezért az Alkotmánybíróság 1991-ben kelt határozata szerint „a törvényhozónak kell értékelnie a magzattal kapcsolatos természettudományos és etikai álláspontokat, továbbá mérlegelnie a magzatról való gondolkodás megváltozásának ellentétes társadalmi irányzatait, s eldöntenie, hogy ezek változását indokolt-e jogilag is követni. A fentiek szerint az Alkotmányból nem következik, hogy a magzat jogalanyiságát el kellene ismerni, de az sem, hogy ne lehetne a magzatot jogilag embernek tekinteni”.

Ezzel szemben Lábady Tamás alkotmánybíró párhuzamos indokolásában le tudta vezetni ugyanazon Alkotmány szövegéből a magzat jogalanyiságát és így ezáltal az élethez való jogát, érvelése pedig Schanda Balázs szerint „valószínűleg a legszebb szöveg, ami valaha a Magyar Közlönyben megjelent”. Az Alaptörvény már konkrét rendelkezést tartalmaz erre nézve, miszerint „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.

Az alkotmánybíró szerint ez a rendelkezés bár talán jó szándékú, de az életvédelem szempontjából visszalépés – az állam egyébként korábban is fennálló életvédelmi kötelezettségét rögzíti, viszont

indirekt módon magában foglalja azt is, hogy a magzati életre még nem emberi életként tekint,

míg az előző alkotmány nyitva hagyta ezt az értelmezési lehetőséget.

„Nyilvánvalóan nehezen beszélünk erről a kérdésről elfogulatlanul, hiszen mindannyian voltunk magzatok” – mondta. Érdekes szerinte, hogy gyakran ragasztják be családi fényképalbumokba a magzatról készült ultrahang felvételt, tehát „a kívánt magzatot embernek tekintjük”. Mint mondta, melegvérű állatok esetében törvény tiltja, hogy fájdalmat okozzunk, amikor „valamilyen legitim cél érdekében végzünk velük – például meg akarjuk őket enni”. A művi abortuszok jelentős részét az első trimeszter végén hajtják végre, amikor a magzatnak már kiépült központi idegrendszeri működése van – tehát fájdalmat érez. „Miért védünk jobban egy macskát? Aki komolyabban belegondol, talán átérezheti ennek a súlyát.”

Alaptörvény kontra melegházasság

Schanda szerint

egy jogrendszer körülbelül egy generációval tud csak konzervatívabb lenni, mint a társadalmi közmegegyezés.

Konkrét példaként erre az azonos neműek házasságának kérdését hozta. Míg korábban a különneműség követelménye evidencia volt, ezen közmegegyezés mögül sok országban kihátrált a társadalmi többség és őket követte a jog is – mondta.

Szerinte ma Magyarországon az Alaptörvény által is megfogalmazott különneműség követelményemögé a társadalom markáns többségét fel lehet sorakoztatni, viszont „ha ez megszűnik és az ellenkező oldalon lesz markáns többség, akkor ez az alkotmányi rendelkezés le fog dőlni – ne legyenek illúzióink az Alaptörvénnyel kapcsolatban, nem tudunk egy ma meglévő konszenzust pusztán jogi eszközökkel hosszú távon is megvédeni”.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2019. május 11. 09:26
"...ideális esetben egy széles konszenzus leképeződése, mely konszenzus létrejöhet egy adott, katartikus történelmi pillanatban, vagy akár évtizedek is kellhetnek a kialakulásához." - höhöhö.... Van ám harmadik utas megoldás is, ni: az erőszak! Orbán Viktor személyesen, sürgősséggel terjesztette elő ezt a módosítást: Fidesz Alaptörvény P)cikk (2): "... az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre ... vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg." A körülmények pedig: "Tapintható volt a félelem a kormánypárti képviselők közt a frakcióülés után, ahol Orbán Viktor magából kikelve ordítozott Ángyán Józseffel és Bencsik Jánossal. A képviselők a döntő szavazás előtt azt latolgatták, hogy mit veszítenek, hogyan csinálják ki őket, ha nemmel szavaznak, és végül mindegyik talált egy jó okot, amiért megszavazza... Orbán Viktor végül együtt szavazott Szanyi Tiborral és Veres János volt MSZP-s pénzügyminiszterrel... " http://greenr.blog.hu/tags/tis..
Pelso j.
2019. május 11. 08:17
Morális, hahaha. Meg tíz centi vastag bőr a képeden, az is morális, ugye.
VakzKommondor
2019. május 11. 07:29
Morál és a fidesz...;) Ez jó https://index.hu/sport/futball/2019/05/10/csanyi_sandor_mlsz_magyar_futball_fiatalok_utanpotlasneveles/ Ez a kedvemcem a héten. A dagadt kitalálta hogy a focin keresztűl fogja kifizetni a strómanjait. Ott elutalhatják maguknak a közpént. A csányi meg úgy tesz mintha nem értené. És lehülyézi őket. Pedig ő a legnagyobb hülye hogy ebben résztvesz. A magyar foci az maga a fidesz. Teljesítméntkényszer nélkül lélegeztetőgépen fenntartott tolvaj rendszer maffiatagoknak.
thomsen
2019. május 11. 02:02
Benne van a Konzum és az Opus Nyrt.? A pecsét az alján szerintem meg egy röhögő Viktor trollfész, a fején koronával, amint a narancszombikon röhög cinikusan.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!