Döntött a párt elnöksége, nem ülnek át a liberálisok frakciójába – közölte pénteken Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke.
A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselői a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciójában maradnak a következő európai parlamenti ciklusban.
A DK ügyvezető alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk elnökségének arról kellett döntenie, hogy az S&D-hez vagy a liberálisokhoz csatlakozzanak. Molnár Csaba saját választási szempontjaikat ismertetve hangsúlyozta, hogy csak olyan frakcióba hajlandóak beülni, amelyik támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását, az európai minimálbér, az európai minimálnyugdíj és az európai családi pótlék bevezetését, valamint hatékonyan lép fel klímavédelmi kérdésekben.
Hozzátette,
Az Európai Egyesült Államok ügyében és az Orbán Viktorral szembeni határozott fellépésben az S&D illetve a liberálisok között nincs jelentős különbség - közölte. A DK azonban úgy látja, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében határozottabban tudják képviselni az európai minimálbér, az európai minimálnyugdíj és az európai családi pótlék bevezetésének programját valamint a klímavédelmi ügyeket – tette hozzá.
A döntésről már tájékoztatták a két érintett frakciót – mondta a politikus. Molnár Csaba azt is bejelentette, hogy ő fogja vezetni a DK európai parlamenti delegációját. Egy kérdésre válaszolva közölte: négy képviselőjük közül ő az egyetlen, aki már a második ciklusban dolgozik az EP-ben és a politikai munka alapvetően a rutinon és a személyi kapcsolatokon alapszik. Hozzátette: dolgoznak azon, hogy többi EP-képviselőjük, például listavezetőjük, Dobrev Klára is fontos közjogi pozíciót kapjon.
Még nem foglalkoztak az MSZP beolvasztásával
Más témában kérdezték arról, hogy a Momentum saját főpolgármester-jelöltet akar indítani az előválasztáson. Molnár Csaba emlékeztetett, a Momentum azt ígérte, hogy a főpolgármesterjelölti előválasztás nyertesét támogatja, a DK ezért nem tartja a korábbi megállapodás felrúgásának, ha a párt az előválasztáson saját jelöltet állít.
Kérdezték arról is, hogy továbbra is Karácsony Gergely főpolgármesterjelöltségét támogatják-e, amire azt felelte, hogy a pénteki elnökségi ülésen „semmiféle változtatási igény nem merült fel”. Molnár Csabát reagáltatták arra a sajtóhírre is, hogy az MSZP hétvégi, választmányi ülésén téma lehet a szocialisták és a DK estleges összeolvadása. Az EP-képviselő azt felelte, a DK elnökségi ülésén nem foglalkoztak ilyen felvetéssel. Hozzátette, hogy ilyen javaslat sem a szocialistáktól, sem máshonnan nem érkezett hozzájuk.
Az ügyvezető alelnök emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke már évekkel korábban javasolta egy egységes Demokrata Párt létrehozását, bár Molnár Csaba azt nem tudta megmondani, hogy ennek nőtt vagy csökkent az esélye. Hangsúlyozta, az őszi önkormányzati választáson azonban közös ellenzéki jelöltekre van szükség a fideszes jelöltekkel szemben.
A Fidesz közleményben úgy reagált: „Gyurcsányék megerősítik szövetségüket a bevándorláspárti erőkkel, őket szolgálják majd az új Európai Parlamentben is. Gyurcsány itthon, Gyurcsányné meg az Európai Parlamentben fogja Brüsszel birodalmi törekvéseit képviselni. Az a céljuk, hogy Magyarországra erőltessék a bevándorlók betelepítését, a keresztény kultúra és a nemzeti szuverenitás feladását.”
(MTI)
Borítókép: Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Udo Bullmann, az SPD politikusa
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Mindkét párt bejelentette négy alelnökét is.
A volt miniszterelnök legújabb kötetét mutatta be a 97. Ünnepi Könyvhéten.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Most sem lehet oka panaszra a Tisza Pártnak – több mint 700 millió forintos állami támogatást kaptak. A Magyar Közlönyből a pártok alapítványainak juttatása is kiderült.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
