'56-osból ügynök – „Sándor” sasszeme a zsidó hitközségen
Hogyan lett egy '56-os forradalmárból Kádár ügynöke, aki még a saját feleségéről is jelentett? Tragikus és fordulatokkal teli történet a forradalom utáni megtorlás korából.
A Tanácsköztársaság példája alapján vörös drapériás akcióra készül a Gólya nevű balos kocsma Budapesten.
Száz évvel a Tanácsköztársaság kikiáltása, valamint a vörös terror, és a budapesti kommün leverése után a Gólya nevű józsefvárosi szórakozóhely igazán „eredeti” ötlettel állt elő.
Jár az idézőjel, ugyanis nem egyebet akarnak utánozni, hanem a proletárdiktatúra vörös posztós ünnepét – még ha kicsiben is. Mint ismeretes, Kun Béla és társai arra utasították a vörösgárdistákat, hogy vörös színű lepellel takarják le a korabeli Budapest főbb közterületi emlékműveit.
Ezt írják ugyanis a vasárnapi posztjukban: „100 éve a tanácsköztársaság ideje alatt ünnepelték az első szabad, államilag támogatott május 1-ét. Az 1886-os május 1-i chicagoi tüntetés és az azt követő megtorlás emlékére a II internacionálé ezt a napot választotta, hogy a szociáldemokrata pártok és szövetségeseik a nyolc órás munkaidő bevezetéséért tüntessenek világszerte. Magyarországon is 1890 óta szerveztek felvonulásokat a különböző baloldali szervezetek, ám legtöbbször a korabeli polgári hatalom erőszakszervezeteivel kellett megküzdeniük, hogy a szociális jogaikért kiállhassanak.
A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepsége alkalmából szimbolikus térfoglalások történtek; avantgárd módon átalakították a Milleniumi emlékművet, a Ferenciek terét, a Vérmezőt, a Gellért szobrot, és a többit... Emlékezzünk meg erről az alkalomról a Gólyában – na meg arról, hogy szétdolgozzuk magunkat az életben – közös filmnézéssel, mozgalmi dalok éneklésével. Ha van fölösleges vörös drapériát, hozd magaddal, és becsomagoljuk a Gólyát, és amit érünk!”
Majd azt ígérik, később fognak új információkat közölni – ezt hétfő késő délutánig nem tették meg. Az esemény Fb-oldala itt érhető el.