A magyar kormány szívesen nyújt támogatást a határon túli ruszinoknak.
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a csütörtökön elfogadott ukrán nyelvtörvényre utalva elkeserítőnek nevezte, hogy „egy ország ilyen jogszabályt” alkotott, hozzátéve, hogy „még elkeserítőbb a hallgatás Brüsszelben”.
Soltész Miklós pénteken Debrecenben, a görögkatolikus ruszin közösségi ház átadásán mondott beszédében utalt arra, hogy Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik.
„Ha Ukrajna így elutasítja a (...) hűséges ruszin közösséget” akkor, ha kell, a magyar nemzet, a magyar kormány befogadja őket, támogatást, segítséget nyújt a határon túli ruszinoknak – közölte az államtitkár.
(MTI)
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
