Idén is felmérik a méhpusztulások kockázatát

2019. április 15. 11:16

Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl...

2019. április 15. 11:16

A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt idén emelt mintaszámmal folytatódik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében – közölte a Nébih honlapján hétfőn. 

Kiemelték: az elmúlt években országos szinten 50-100 növényi mintát vizsgált a hatóság, idén 123 mintavételt irányoztak elő. A szakemberek azt ellenőrzik, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor a termelők a méhvédelmi előírásokat betartották-e. Ha a szakemberek szabálytalanságot tárnak fel, eljárást indítanak az előírásokat megszegőkkel szemben A mintákat a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői veszik le, és a Nébih laboratóriumai vizsgálják – ismertették. 

A Nébih arra kérte a termelőket, hogy tartsák be az előírásokat, és ne csak a virágzó kultúrnövénynél legyenek tekintettel a méhekre, hanem akkor is, ha a területet a méhek egyéb okból látogatják, például virágzó gyomnövények vannak a területen, levéltetvek, kabócák miatt mézharmat – édesharmat – található a növényeken, vagy ha a kezelni kívánt tábla a méhek napi gyűjtésének útvonalába esik. A monitoring program független a méhmérgezés gyanújáról tett bejelentéseket vizsgáló eljárásoktól – hívta fel a figyelmet a hivatal.

(MTI)

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
celoke
2019. április 15. 22:21
A növényvédő szereknél is van egy nagyobb probléma. Eredetileg a krajnai méh és az olasz méh őshonos Európa déli és középső részén. Az itt uralkodó éghajlati és környezeti viszonyok között jól érzik magukat, jól hordanak. Ide lettek teremtve Európába. Ámde jött az emberi hülyeség: valamelyik díszökör kitalálta, hogy majd kitenyészt az őshonos fajták helyett egy még szuperebb méhet. Az egyik keresztezendő alany az indiai méh lett volna. Persze, hogy behozták vele valamikor az 1980-as években Európába az egyik külső élősködőjét, a Varroa atkát, ami szúrja, szívja a méhet és végül a pusztulását okozza. Ami ellen az indiai méh tud védekezni. Lerágják egymásról, lerúgja magáról. De az európai méhek ezt még nem ismerik. A Varroa atka pedig hónapok alatt szinte ki tud irtani egy méhcsaládot. Ezért a méhészeknek vegyszerekkel, mérgekkel kell kezelni a méhcsaládokat a Varroa atka irtása miatt. Mégpedig amitráz tartalmú szerekkel, ami veszélyes rákkeltő, de 4 hónap alatt lebomlik, az eladott mézekben már nincs benne. Úgyhogy a fene nagy keresztezési mániával sikerült elérni, hogy Európában a mézelő méh már nem képes vadon élni. Emberi gondozás miatt kipusztulna a kontinensről. Gratulálunk a zseniális tervet kitaláló majmoknak.
jóember
2019. április 15. 16:39
"A Nébih arra kérte a termelőket, hogy tartsák be az előírásokat, és ne csak a virágzó kultúrnövénynél legyenek tekintettel a méhekre" OK! De a méhészeket sem ártana nagyobb odafigyelésre inteni. Ők meg legyenek figyelemmel a gazdálkodók érdekeire mielőtt betelepítenek valahova egy állományt. 30-40 évvel ezelőtt, amikor még használatban voltak a szerves foszforsavészterek is nem volt jellemző ez a nagy méhpusztulás. Mostanra betiltottak egy csomó szert, erre meg elkezdtek pusztulni a méhek. Lehet, hogy nem is a növényvédő szerek miatt pusztulnak. Ez egyébként is csak feltételezés. Már alig kapható felszívódó rovarölőszer, ami még van erre is rezisztensek kezdenek lenni a rovarok. Leginkább azért mert a szűk választék miatt nem lehet egy normális rotációt összeállítani. A vége nehogy az legyen, hogy a méhek továbbra is pusztulnak, a kertészeteket meg ellepi a tetű meg a hernyó.
kunfia
2019. április 15. 12:29
"ermészetesen, mint minden kémiai anyag, így a növényvédő szerek is hatással vannak a növényekre is, és az azokon élő rovarvilágra is, de nem feltétlenül károsítják azokat. Ártalmasak-e a méhekre a növényvédő szerek? Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna Mielőtt a növényvédő szerek forgalmazását a hatóság engedélyezi, számos kötelező, több évben megismételt vizsgálat sorozat elvégzését írja elő, és azok eredményei alapján adják ki az adott növényvédő szer engedélyezési okiratát, melyben kitérnek többek között a szer méhekre gyakorolt hatására is. Ártalmasak-e a méhekre a növényvédő szerek? Méhekre kifejtett tulajdonságai – szerek toxicitása és kockázati hatása - alapján a növényvédő szereket 3 kategóriába sorolják: 1. Méhekre nem veszélyes (nem jelölés köteles) szerek: A méhekre nem veszélyes szerek a növény bármely fejlődési stádiumában felhasználhatók és az ajánlott koncentrációban történő alkalmazásukkor a méheket nem károsítják. Ebbe a kategóriába tartoznak a szabadforgalmú gombaölő szerek, tehát ezek virágzáskor, virágzó gyümölcsfáknál is alkalmazhatók, amennyiben éppen akkor szükséges a kórokozók elleni védekezés: például a meggy és kajszi virágfertőző moníliája ellen. Ebbe a kategóriába tartoznak még a következő szabadforgalmú rovarölő szerek: Mospilan, Pirimor, Sanmite, Runner, Nissorun, Teppeki, Dimilin, Dipel. A felsorolt rovarölő szerek a növények bármilyen fejlettségi állapotában tehát korlátozás nélkül felhasználhatók, anélkül hogy a méheket károsítanák" https://balintgazda.hu/kertesz/novenydoktor/artalmasak-e-a-mehekre-a-novenyvedo-szerek.html
még fokozza
2019. április 15. 12:26
Új, veszélyes szúnyogfaj bukkant fel Magyarországon. Nagyon agresszív, ellenálló, és a hazai vérszívó fajok többségével ellentétben nappal aktív, így nehéz ellene védekezni. A koreai szúnyog ugyanis olyan veszélyes betegségeket terjeszt, mint a szív- és bőrférgesség, illetve a nyugat-nílusi lázhoz hasonló, a jelenleg kizárólag Ázsiában megtalálható japán encephalitis. Kifejezetten szereti az emberi vért. Mézet, virágport nem gyűjt, gyógyászatban is használható pempőt, propoliszt nem termel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!