Nincsenek női tűzoltók, jó lenne már egy női miniszterelnök, mindössze 11 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, és csak 2186-ban lesz a két nem egyenlő a világban – sorolták a problémákat a norvég szerzőpáros, Marta Breen és Jenny Jordahl, „A Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története” című könyv bemutatóján a Kelet Stúdióban. Tudósításunk.
2019. március 20. 09:59
p
0
0
44
Mentés
Nagy Csomor András tudósítása
A „Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története” című könyv bemutatóján jártunk a Kelet Stúdióban, ahol Réz Anna erkölcsfilozófus, Munk Veronika, az Index újságírója és Molnár Kata, a mű fordítója és társszerkesztője beszélgettek a nők társadalmi helyzetéről.
Egyenlők-e férfiak és nők?
Réz Anna szerint bár a nemek egyenlők, azonban férfiak és nők eltérő életet élnek. Az emberek úgy gondolkodnak, hogy az egyes nemeknek különböző értékeik, erősségeik és gyengeségeik vannak. Ebből következik, hogy más-más a férfiak és nők dolga. „Ezért vicces azt mondani, hogy nem létezik társadalmi nem, mert ebben az értelemben létezik társadalmi nem.”
Az erkölcsfilozófus úgy látja, a feministák abban különböznek a többi embertől, hogy a vázolt körülményeket egy férfi-női alá-fölérendeltségi viszonynak látják.
A képregény formában megírt könyv különböző témák szerint mutatja be a női egyenlőségért folytatott harcot. A témák sorrendben a következők: rabszolgaság elleni harc, szavazati jog, testük feletti rendelkezés joga, szabad szerelem, nők oktatása, illetve a nők elleni elnyomás – tudjuk Molnár Katától, a könyv fordítójától és társszerkesztőjétől. A könyvet elsősorban kamaszoknak ajánlják.
Szitokszó-e Magyarországon a feminizmus?
A könyv tartalmának megtárgyalása után átterelődik a szó a nők helyzetére Magyarországon és a világban.
Munk Veronika, az Index újságírónője szerint nem szitokszó a feminizmus, vagy legalábbis semmiképp nem szabad általánosítani.
Réz Anna úgy gondolja, a feminizmussal szembeni előítéletek éppen abból fakadnak, ami ellen a feminizmus küzd. A probléma, hogy a „nőket úgy neveljük, hogy simulékonyak legyenek, ne legyen dühösek, ne álljanak ki magukért és ne ismerjék fel a saját érdekeiket”. Ha így szocializáljuk a nőket, ne csodálkozzunk, hogy a feministák hangosan tiltakoznak – fejti ki véleményét a filozófus.
Bérek
Szederkényi Olga kérdésére egybehangzó választ adnak a kerekasztal beszélgetés résztvevői, miszerint a férfi-női keresetek közti különbség abból ered, hogy az egyes nemek eltérő szakmákban dolgoznak. A gondoskodást igénylő hivatásokba rendre a nőket „irányítják”, amely tényen érdemes lenne változtatni – jutnak konszenzusra.
Réz Anna kifejti, az azonos pozícióban és munkakörben, azonos helyen dolgozók tekintetében legfeljebb minimális bérkülönbségről beszélhetünk, mely bérkülönbségnek az oka elsősorban a munkahelyi bértárgyalásokon a nők részéről érkező kisebb bérigény. Ez feltehetően azért van így, mert nem mernek annyit kérni, mint egy férfi – hangzik el.
Három kívánság
Magyarországon ma nem minden munkakörben dolgozhatnak nők a tűzoltóságon – folytatja Munk Veronika. Emelni kell a béreket, meg kell szüntetni a férfi-női bérkülönbségeket, valamint rá kell jönni, hogy nem minden gondoskodási feladat a nőké. Ebből a férfiak és az állam is átvállalhatnának, ezen célok megvalósításáért pedig a férfiakkal közösen kell küzdeni – fejti az újságírónő. A nőknek nagyobb megbecsülésre van szükségük, amire vannak pozitív példák ma Magyarországon. „2019-ben ne legyen kérdés, hogy karrier vagy család” – zárja mondandóját Munk.
A kiszolgáltatottság szintjén kell javítani, amely kiszolgáltatottságba az anyagi függetlenség is beletartozik. Kevesebb nőnek kellene kényszerhelyzetben élnie – fejti ki véleményét Réz Anna. A fogamzásgátló szereket terjeszteni kell. Az erkölcsfilozófus szerint a világon sok helyen ingyen vagy szinte ingyen lehet a fogamzásgátlókhoz hozzájutni, ami egy feminista alapkövetelés. „Kis lóvé, gyorsan megoldható. Semmi akadálya.” Réz Anna a felsoroltakon kívül magasabb béreket és jobb egészségügyet szeretne, mivel egy rosszul működő egészségügy esetében, a nőkre hullanak vissza az ott elmulasztott feladatok – fejezi be Réz Anna.
Munk Veronika elmondja: 11 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, s az alacsony arányszám a rendszerváltás óta nem tudott fölfelé növekedni. Molnár Kata végül arról beszél: „Tíz százalék alatt van a női vezetők száma a világon, Oroszországban, Franciaországban, az USA-ban és Magyarországon pedig nem volt még női vezető. Örülnék, ha nő lenne a miniszterelnök Magyarországon”.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
p
0
1
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 44 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2019. március 20. 15:53
Ha már Törőcsik Mari, vele kapcsolatban ez egy érdekes kis színfolt:
"1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont „Mrs. Dery Where Are You?" címmel vetítették a mozik, és „Mari Törőcsik"-ként még ma is emlékeznek rá.[12]"
"A magyar színházi világ 19. századi nagy változásai idején az öregedő Déryné válságba jut: folytassa-e színészi pályáját, vagy vonuljon vissza? Bár tehetsége teljében van, úgy érzi, az új, divatos áramlatok a pálya szélére sodorják. Ekkor - tizennyolc évi távollét után - érte jön Déry, hogy megmentse, hogy elvigye abba a békés kis családi fészekbe, amelyet az ő számára teremtett meg. Déryné vele megy, de hamarosan rádöbben, hogy nem a gondtalan, gondolattalan polgári élet az ő világa. Visszatér a színházba, a mindennapos harcok és sikerek világába."
Ebből lehet következtetni a magyar és a nyugati nőideál, nemi szerep közti különbségre. Ez a téma Magyarországon nem fontos, különösebben nem érdekelt senkit, a filmet elfelejtették. Nyugaton viszont díjazták, vetítették.
Ezt a különbséget figyelembe KELL vennie bárkinek, aki itt feminizmusról tépi a száját. Alkalmazkodnia kell a magyar nőképhez, ideálokhoz, elvárásokhoz, szokásokhoz.
Érdekes cikk: "10 női tudós, akiket szinte senki sem ismer, pedig megváltoztatták a tudomány történetét
(...) Annak ellenére, hogy kulcsfontosságú része volt benne, mellőzték őt, amikor Otto Hahn elnyerte az 1944-es kémiai Nobel-díjat (...)
(...) Bár Wu kísérlete bizonyította az elméletet, a Nobel-díjat a paritássértés törvényéért csak az elméleti fizikusok (...) nyerték el. (....)
(....) ellentétben az összeállításban szereplő többi nővel, 1988-ban orvostudományi Nobel-díjban részesült (....)
(...) kutatási főnöke és egy kollégája fizikai Nobel-díjat kaptak az ő felfedezéséért, több kiemelkedő csillagász megdöbbenésére. (...)
(....) kora egyik legnagyobb szaktekintélyévé vált a paleontológia területén. Ennek ellenére a tudományos közösségnek soha nem lehetett teljesen részese, mivel az többnyire anglikán férfiakból állt. (...)
(...) doktori disszertációja egyike volt azon keveseknek, melyek közvetlenül Noble-díjat nyertek el. Sajnálatos módon a díjat férfi mentorának, Hans Spemannak ítélték oda 1935-ben, teljesen figyelmen kívül hagyva Mangold szerepét (...)
(...) Kutatása kulcsfontosságú volt a felfedezés szempontjából, de tíz évvel később, amikor Crick és Watson 1953-ban együtt megkapták tanulmányukért az orvosi Nobel-díjat, őt szégyenletes módon figyelmen kívül hagyták. Mint láthattuk, ez igencsak gyakori igazságtalanság volt a 20. században. (...)"
https://www.filter.hu/cikkek/1058/10-noi-tudos-akikrol-szinte-senki-nem-tud-pedig-megvaltoztattak-a-tudomany-tortenetet
"A gondoskodást igénylő hivatásokba rendre a nőket „irányítják”, amely tényen érdemes lenne változtatni – jutnak konszenzusra."
Hazugság! Svédországban, ahol állítólag a legnagyobb a nemek esélyegyenlőssége, pont ott a legkevesebb a női mérnökök és az óvóbácsik aránya.
Mivelhogy a társadalmi irányítottság helyett maximálisan érvényre juthatnak a biológiai különbségek.
A nők gondoskodó magatartása nem társadalmi norma, hanem biológiai következmény, nőiségük alapja!
Pont ezzel van problémájuk mostanság a svéd liberálfasisztáknak és már erővel kényszerítik az embereket számukra esetleg nem megfelelő pozícióba az embereket, hogy beteges téveszméjüket megvalósítsák.
https://888.hu/article-a-fiukra-szandekosan-noi-munkakoroket-eroltetnek-svedorszagban