„Vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet!” – jó hírekkel szolgált a honvédelmi miniszter

A honvédség megújulása, erősödése folyamatos Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint.

Nincsenek női tűzoltók, jó lenne már egy női miniszterelnök, mindössze 11 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, és csak 2186-ban lesz a két nem egyenlő a világban – sorolták a problémákat a norvég szerzőpáros, Marta Breen és Jenny Jordahl, „A Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története” című könyv bemutatóján a Kelet Stúdióban. Tudósításunk.
Nagy Csomor András tudósítása
A „Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története” című könyv bemutatóján jártunk a Kelet Stúdióban, ahol Réz Anna erkölcsfilozófus, Munk Veronika, az Index újságírója és Molnár Kata, a mű fordítója és társszerkesztője beszélgettek a nők társadalmi helyzetéről.
Egyenlők-e férfiak és nők?
Réz Anna szerint bár a nemek egyenlők, azonban férfiak és nők eltérő életet élnek. Az emberek úgy gondolkodnak, hogy az egyes nemeknek különböző értékeik, erősségeik és gyengeségeik vannak. Ebből következik, hogy más-más a férfiak és nők dolga. „Ezért vicces azt mondani, hogy nem létezik társadalmi nem, mert ebben az értelemben létezik társadalmi nem.”
Az erkölcsfilozófus úgy látja, a feministák abban különböznek a többi embertől, hogy a vázolt körülményeket egy férfi-női alá-fölérendeltségi viszonynak látják.
A képregény formában megírt könyv különböző témák szerint mutatja be a női egyenlőségért folytatott harcot. A témák sorrendben a következők: rabszolgaság elleni harc, szavazati jog, testük feletti rendelkezés joga, szabad szerelem, nők oktatása, illetve a nők elleni elnyomás – tudjuk Molnár Katától, a könyv fordítójától és társszerkesztőjétől. A könyvet elsősorban kamaszoknak ajánlják.
Szitokszó-e Magyarországon a feminizmus?
A könyv tartalmának megtárgyalása után átterelődik a szó a nők helyzetére Magyarországon és a világban.
Munk Veronika, az Index újságírónője szerint nem szitokszó a feminizmus, vagy legalábbis semmiképp nem szabad általánosítani.
Réz Anna úgy gondolja, a feminizmussal szembeni előítéletek éppen abból fakadnak, ami ellen a feminizmus küzd. A probléma, hogy a „nőket úgy neveljük, hogy simulékonyak legyenek, ne legyen dühösek, ne álljanak ki magukért és ne ismerjék fel a saját érdekeiket”. Ha így szocializáljuk a nőket, ne csodálkozzunk, hogy a feministák hangosan tiltakoznak – fejti ki véleményét a filozófus.
Bérek
Szederkényi Olga kérdésére egybehangzó választ adnak a kerekasztal beszélgetés résztvevői, miszerint a férfi-női keresetek közti különbség abból ered, hogy az egyes nemek eltérő szakmákban dolgoznak. A gondoskodást igénylő hivatásokba rendre a nőket „irányítják”, amely tényen érdemes lenne változtatni – jutnak konszenzusra.
Réz Anna kifejti, az azonos pozícióban és munkakörben, azonos helyen dolgozók tekintetében legfeljebb minimális bérkülönbségről beszélhetünk, mely bérkülönbségnek az oka elsősorban a munkahelyi bértárgyalásokon a nők részéről érkező kisebb bérigény. Ez feltehetően azért van így, mert nem mernek annyit kérni, mint egy férfi – hangzik el.
Három kívánság
Magyarországon ma nem minden munkakörben dolgozhatnak nők a tűzoltóságon – folytatja Munk Veronika. Emelni kell a béreket, meg kell szüntetni a férfi-női bérkülönbségeket, valamint rá kell jönni, hogy nem minden gondoskodási feladat a nőké. Ebből a férfiak és az állam is átvállalhatnának, ezen célok megvalósításáért pedig a férfiakkal közösen kell küzdeni – fejti az újságírónő. A nőknek nagyobb megbecsülésre van szükségük, amire vannak pozitív példák ma Magyarországon. „2019-ben ne legyen kérdés, hogy karrier vagy család” – zárja mondandóját Munk.
A kiszolgáltatottság szintjén kell javítani, amely kiszolgáltatottságba az anyagi függetlenség is beletartozik. Kevesebb nőnek kellene kényszerhelyzetben élnie – fejti ki véleményét Réz Anna. A fogamzásgátló szereket terjeszteni kell. Az erkölcsfilozófus szerint a világon sok helyen ingyen vagy szinte ingyen lehet a fogamzásgátlókhoz hozzájutni, ami egy feminista alapkövetelés. „Kis lóvé, gyorsan megoldható. Semmi akadálya.” Réz Anna a felsoroltakon kívül magasabb béreket és jobb egészségügyet szeretne, mivel egy rosszul működő egészségügy esetében, a nőkre hullanak vissza az ott elmulasztott feladatok – fejezi be Réz Anna.
Munk Veronika elmondja: 11 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, s az alacsony arányszám a rendszerváltás óta nem tudott fölfelé növekedni. Molnár Kata végül arról beszél: „Tíz százalék alatt van a női vezetők száma a világon, Oroszországban, Franciaországban, az USA-ban és Magyarországon pedig nem volt még női vezető. Örülnék, ha nő lenne a miniszterelnök Magyarországon”.