Hiszel a varázslatban?
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Olvasónk osztotta meg egy ötgenerációs magyar család egy pillanatát.
A Mandiner a minap számolt be egy kedves fotóról, amiről egy brit üknagyapa látható most született ükonokájával, születési éveikkel a Brit Birodalom fénykorától a Brexit utána Nagy-Britanniáig ívelő keretbe foglalva az ötnemzedékes család történetét.
Ezt látva egy magyar olvasónk megkeresett minket, hogy megossza saját családi történetét.
Levelét az alábbiakban olvashatják:
„Kedves Szerkesztőség!
Az önök által közölt »Együtt durmol ükapjával« meghatóan szép kép és rövid kis írás apropóján küldök egy pár hete készült fényképet, melyen a nővérem unokája és a nagymamám láthatók, vagyis az ükunoka az ükszülővel. A 2,5 éves unoka és a minap 90. évét betöltő nagymamám a képen éppen kavicsokat válogatnak. :)
A mami verset mond, énekel neki, a botjával visszagurítja az autóit, és az együtt töltött idők alkalmával szertartásosan együtt falatoznak. Ez mindkettejüknek fontos esemény, és mikor Hugó megérkezik az ükmamához, az az első neki, hogy őt lássa, üdvözölje, csak ezután vonul a játékaihoz.
Még annyit a mamámról hozzátennék, hogy egy nagyon szívós, sokat látott és megélt asszonyról van szó, akinek a férjét 1949-ben internálták Kistarcsára, 1951-ben tért haza, aztán 1952-ben kitelepítették őket Ebesre, amikor a mamám 4 hónapos várandós volt édesanyámmal, s volt már egy 7 éves kisfia...Nyilván nem kell leírnom, hogy miken mentek keresztül, ennyit is csak azért osztottam meg, mert a mamám mindezek ellenére vagy talán okán, egy nagyon életerős, életigenlő, vidám ember.
Üdvözlettel és további jó munkát kívánva!
Szekeres Katalin”