Csütörtökön ülésezett az Akadémia Elnöksége a kutatóintézet-hálózatok ügyében.
2019. március 21-én ülésezett az Akadémia Elnöksége a kutatóintézet-hálózatok ügyében. Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló jogállású kutatóintézeteinek igazgatói. Lovász László, az MTA elnöke tájékoztatta az Elnökséget és az intézetvezetőket az ITM-mel folytatott tárgyalások legutóbbi fejleményeiről, így a március 8-án aláírt szándéknyilatkozatról is.
Az MTA vezetői, Elnöksége és kutatóhálózatának vezetői egyetértettek abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának jövőjéről a Közgyűlés dönt. Az MTA – összhangban a legutóbbi, rendkívüli közgyűlés határozatával – továbbra is azt szorgalmazza, hogy a kutatóhálózatnak az MTA-nál kell maradnia, a kutatóhálózat irányításának újragondolása mellett.
Ezt támasztja alá az a háttéranyag, amelyet az MTA kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló jogállású kutatóintézeteinek igazgatói készítettek, és március 18-án megküldtek az MTA elnökének. Az írás célja, hogy „hozzájáruljon intézményes megoldások kidolgozásához olyan módon, hogy azok a kutatás szabadságát, a tudomány nemzetközi standardok szerinti művelését ne veszélyeztessék, a jogszabályoknak, valamint az észszerűség és a hatékonyság elveinek is megfeleljenek". A dokumentum egyik fő megállapítása, hogy az ITM máig adós annak megindokolásával, hogy miért van szükség az MTA kutatóhálózatának reformjára, különös tekintettel a kutatóhálózat és az MTA közötti kapcsolat lazítására. A dokumentumban felvázolt elsődleges javaslat az, hogy a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a jelenlegi köztestületi modell revíziója mellett.
Az MTA a fentiek, továbbá a Lendület-kutatócsoportok vezetőinek véleménye, az Akadémia dolgozói közösségének véleménye és a tudományos közösségtől érkező egyéb vélemények figyelembe vételével folytatja a tárgyalásokat az ITM-mel.
A tárgyalóbizottságok
Az MTA és az ITM két (az eredetileg tervezett négy helyett) bizottságot állít fel a további tárgyalásokhoz. Az MTA elnöke által delegált tagok a következők.
Stratégiai és szakmai szervezeti munkacsoport: Kollár László osztályelnök (a munkacsoport vezetője az MTA oldaláról), Szathmáry Eörs főigazgató, Oberfrank Ferenc ügyvezető igazgató, Prószéky Gábor igazgató, Szakács Gergely ERC-nyertes kutató. Szakmai támogatást nyújt: Freund Tamás és Bokor József alelnök.
Jogi, működési és finanszírozási munkacsoport: Medve Zsuzsa főosztályvezető (a munkacsoport vezetője az MTA oldaláról), Mizsei Zsuzsa gazdasági igazgató, Kökényesi László gazdasági igazgató, Bőhm Gergely főosztályvezető. Szakmai támogatást nyújt: Török Ádám főtitkár és Vékás Lajos alelnök.
A kutatóhálózat átvilágításáról
Az elnökségi ülésen a kutatóintézet-hálózat átvilágítását koordináló szakbizottságok elnökei beszámoltak az átvilágítás előzetes eredményeiről. Mint ismeretes, az MTA az elmúlt három hónapban elvégezte kutatóhálózatának szakmai átvilágítását. Az átvilágítást az ITM felkérésére végezte el az MTA, nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok szerint. Az adatok elemzése még folyamatban van, de annyi már elmondható, hogy az átvilágítás megerősítette: az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására ezért nincs szükség. Az átvilágítás részleteit április 16-a után tesszük közzé.
A dologi költségekről
Az ITM levélben tájékoztatta az MTA-t, hogy biztosítani kívánja az MTA kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek részére a törvény szerint járó működési források nagy részét a 2019. május 31-ig tartó működésre. Az ITM a forrásokat közvetlenül utalja át a kutatóintézeteknek. Az MTA a tématerületi kiválósági programban nem nyújtotta be a kutatóhálózat igényeit.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az elnökségi ülés alatt az Akadémiát támogató tüntetést tartott az MTA Székháza előtt, majd átvonultak az ITM elé, ahol petíciót adtak át a minisztériumnak.
(Közlemény)
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
De azért reménykedhetünk a változásban – Lentner Csaba és Schmidt Mária nagyon is komolyan gondolja vaskos kritikáit.
Kedvezményes matrica is vásárolható, de csak egy bizonyos régióban.
Az ukrán elnök végül elismerte a realitásokat, fordulópont jöhet a kommunikációban és a háborúban is.
