A Magyar Nemzeti Múzeumban kedden új kiállítás nyílt.
Görgei Artúr honvéd tábornok valós alakját és megítélésének változásait mutatja be Az ismeretlen Görgei címmel a Magyar Nemzeti Múzeum kedden megnyílt időszaki kiállítása.
A magyar nemzetet azok tették igazán naggyá, akik nem a saját dicsőségüket keresték, nem akartak példaképek lenni, mégis azokká váltak. Közéjük tartozik Görgei Artúr is – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, akinek a megnyitóra írt levelét Sölch Gellért, a tárca helyettes államtitkára olvasta fel az eseményen. Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy Görgei ígéretesnek induló tudományos pályáját hagyta el 1848-ban, mert tudta, hogy a szabadságáért küzdő Magyarországnak szüksége van rá. Így alkalma nyílt kibontakoztatni zseniális hadvezéri képességeit, majd elháríthatta volna magától a politikai felelősséget, de vállalta a fegyverletételt, ezzel emberek tízezreinek életét megmentve - hangsúlyozta a miniszter.
Görgei vállalta volna a vértanúságot is, de ez nem adatott meg neki, helyette bűnbakként kellett leélnie életét. Az utókor feladata, hogy megadja neki azt a tiszteletet, amelyet megérdemel – emlékeztetett levelében Kásler Miklós.
Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a magyar hadtörténet kimagasló, Hunyadi Jánoshoz vagy Zrínyi Miklóshoz mérhető alakjaként méltatta Görgei Artúrt. Mint hozzátette, a tábornok hadvezéri képességeit későbbi bírálói sem vitatták, Kossuth azonban már 1849 őszén Görgeit tette felelőssé a világosi fegyverletételért, és a következő évtizedekben is sokan vádolták árulással a honvéd sereg fővezérét.
Görgey Gábor író, volt kulturális miniszter a család tagjaként köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek, valamint azoknak a történészeknek is, akik segítettek megtisztítani Görgei nevét a kommunista időszakban ismét ráaggatott áruló jelzőtől.
A Magyar Nemzeti Múzeum kedden megnyílt kiállítása arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését, annak változásait napjainkig bemutassa. A tábornok alakját 416 műtárgy, valamint multimédiás alkalmazások, filmek és számos kísérőprogram segítségével megidéző kiállítás június 23-ig látogatható.
(MTI)
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A hatóságok még vizsgálják a baleset körülményeit.
A francia politikus őrületnek nevezte azt, ami Európában folyik.
