Ezt követően Bárándy Gergely kedélyesen kijelentette, hogy tanulmányaiban gyakran kritizálja az Alapjogokért Központ különböző kiadványait, majd hozzátette, hogy
a kormány mesterségesen próbálja különválasztani a jogi kritikát a politikai kritikától.
Szerinte azzal a megoldással élnek, hogy kiválasztják azokat az érveket, amelyekre nem szeretnének reagálni és azt mondják rájuk, hogy ezek mind politikai érvek. Bárándy visszautalt Zupkó köszöntőjére és leszögezte: „büszkén vállalom a magyarságom és európaiságom”.
„Annak ellenére is megköszönöm a meghívást, hogy még sosem kritizáltam az Alapjogokért Központot” – húzta alá Kocsis Máté, majd kifejtette, szerinte hiba, hogy kizárólag értékrendi szempontokat vesznek figyelembe az eljárásnál, miközben nem mérlegelik a gazdasági, kereskedelmi aspektusokat. Szerinte az értékkatalógusban felsorolt értékek fejlődéstörténete is eltér a különböző tagállamokban. „Politikai támadás érte Magyarországot, politikai választ adtunk rá” – utalt a Sargentini-jelentésre a Fidesz frakcióvezetője.
Schiffer András szerint nem kell meglepődni, hogy politikai nyomásgyakorlásról van szó, mivel az EU egy politikai lény. Azt azonban el kell dönteni, hogy a „tőke Európáját akarjuk vagy sem?” Ha politikai unióra szükség van, akkor természetes, hogy az alapító dokumentumnak szólnia kell a közös alapokról. Schiffer úgy véli, hogy a vita anyagi jogi vetülete: a demokrácia, jogállamiság és emberi jogok kérdése nem holt betű, hiszen ez több évtizedes közös alkotmányjogi gyakorlata az elfogadó államoknak, így Magyarországnak is. Ráadásul az eljárás fő funkciója éppen a közös elvek megerősítése, mert megelőző eljárás is van, ami csak végszükség esetén vezet szankcióhoz. Schiffer ugyanakkor megjegyezte, hogy nem igazán látni, mik azok a konkrétumok, amiben megállapodást akar kötni az EU a magyar kormánnyal. A Sargentini-jelentésről elmondta, hogy 15 elemben jogos rendszerszintű problémákra mutat rá, 35-ben, adott esetben már lezárt vitakérdésekben jogos a kritika, de nem rendszerszintű kérdésekben, viszont 10 esetben nyilvánvaló tévedések vagy hazugságok vannak a jelentésben, ami rontja a dokumentum hitelét. Schiffer szerint
a kérdés az, hogy a politikai nyomásgyakorlást milyen célból használja az EU,