Szimulációs játék keretében játszották újra Nagy-Magyarország határainak újrarajzolását a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodájának szervezésében.
A trianoni békediktátum aláírásának közelgő századik évfordulója alkalmából a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája szimulációs játék keretében mutatta be, milyen lehetett az első világháborút követően újrarajzolni Európa határait. A német baloldali alapítvány minderről Facebook-oldalán számolt be.
Szerintük erre azért van szükség, mert „a kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést, hogy az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak.”
Facebook-bejegyzésüket változatlan tartalommal közöljük alább:
„A trianoni békeszerződés a mai napig érzékeny téma Magyarországon. Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés egyike volt azoknak a nemzetközi szerződéseknek, amelytől azt várták, hogy az I. világháború vérontásait követően lehetővé teszi a béke helyreállítását Európában. A békeszerződés következtében Magyarország elvesztette területének és lakosságának jelentős hányadát, valamint nem utolsósorban – ahogy ezt a téma napjainkban is megmutatkozó érzékenysége mutatja – jelentős tekintélyvesztéssel járt.
A „Trianon” témát a magyar politika napjainkban is eszközként használja, különösen a békeszerződés aláírásának közelgő 100 éves évfordulója kapcsán. A kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést, hogy az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak.
A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest és a planpolitik közös szervezésű „World War I Negotiation Simulation – Re-negotiating Peace” című rendezvényének célja, hogy a történelmi eseményeket egy interaktív szimulációs játék keretében közelebb vigye a résztvevőkhöz. A résztvevők a trianoni békeszerződés felelőseinek szerepét magukra öltve személyesen is átérezhetik és megérthetik az akkori döntéseket. Kit terhel ténylegesen a felelősség az I. világháborúért? Milyen károkért felel Magyarország? Milyen negatív következményekkel kellett az országnak számolnia? A játék keretében a résztvevők újra vagy másként határozzák meg a földrajzi határokat?”
Az ügyben megszólalt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is. Szerinte „a trianoni békeszerződés családokat szakított el egymástól, és szomszédokat fordított egymás ellen. A trianoni békeszerződés Európa szégyene és tragédiája, nem pedig a jelenkori »magyar nacionalista hőzöngés« alapja. A Friedrich-Ebert Stiftung itteni irodája pedig megbukott azon a vizsgán, amely arról szól, hogy ki képes megérteni a régió történelmét, valamint az itt élők gondolatait, problémáit! Szomorú...”.
Migrációs politika, gender, Brüsszel, háború, Isten-Haza-Család. Zászlóégetés. Számos dologról kérdeztük Lenhardt Balázst, akinek Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
Ugyan már, a nagyhatalmak diktáltak és a szomszédaink.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Hősként tiszteljük a kimagasló eredményt elérőket, ám nem figyelünk oda a nem is olyan régi múlt úttörőire.
A 20. századdal foglalkozó magyar történészt főként a nemzeti minimum kérdése, a nemzet lényege és a személyiség szerepe foglalkoztatja a történelemben.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
