Szimulációs játék keretében játszották újra Nagy-Magyarország határainak újrarajzolását a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodájának szervezésében.
A trianoni békediktátum aláírásának közelgő századik évfordulója alkalmából a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája szimulációs játék keretében mutatta be, milyen lehetett az első világháborút követően újrarajzolni Európa határait. A német baloldali alapítvány minderről Facebook-oldalán számolt be.
Szerintük erre azért van szükség, mert „a kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést, hogy az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak.”
Facebook-bejegyzésüket változatlan tartalommal közöljük alább:
„A trianoni békeszerződés a mai napig érzékeny téma Magyarországon. Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés egyike volt azoknak a nemzetközi szerződéseknek, amelytől azt várták, hogy az I. világháború vérontásait követően lehetővé teszi a béke helyreállítását Európában. A békeszerződés következtében Magyarország elvesztette területének és lakosságának jelentős hányadát, valamint nem utolsósorban – ahogy ezt a téma napjainkban is megmutatkozó érzékenysége mutatja – jelentős tekintélyvesztéssel járt.
A „Trianon” témát a magyar politika napjainkban is eszközként használja, különösen a békeszerződés aláírásának közelgő 100 éves évfordulója kapcsán. A kormányzaton belüli és azon kívüli nacionalista irányzatok hatalompolitikai megfontolások alapján arra használják a trianoni békeszerződést, hogy az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak.
A Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest és a planpolitik közös szervezésű „World War I Negotiation Simulation – Re-negotiating Peace” című rendezvényének célja, hogy a történelmi eseményeket egy interaktív szimulációs játék keretében közelebb vigye a résztvevőkhöz. A résztvevők a trianoni békeszerződés felelőseinek szerepét magukra öltve személyesen is átérezhetik és megérthetik az akkori döntéseket. Kit terhel ténylegesen a felelősség az I. világháborúért? Milyen károkért felel Magyarország? Milyen negatív következményekkel kellett az országnak számolnia? A játék keretében a résztvevők újra vagy másként határozzák meg a földrajzi határokat?”
Az ügyben megszólalt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is. Szerinte „a trianoni békeszerződés családokat szakított el egymástól, és szomszédokat fordított egymás ellen. A trianoni békeszerződés Európa szégyene és tragédiája, nem pedig a jelenkori »magyar nacionalista hőzöngés« alapja. A Friedrich-Ebert Stiftung itteni irodája pedig megbukott azon a vizsgán, amely arról szól, hogy ki képes megérteni a régió történelmét, valamint az itt élők gondolatait, problémáit! Szomorú...”.
Migrációs politika, gender, Brüsszel, háború, Isten-Haza-Család. Zászlóégetés. Számos dologról kérdeztük Lenhardt Balázst, akinek Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
Ugyan már, a nagyhatalmak diktáltak és a szomszédaink.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Hősként tiszteljük a kimagasló eredményt elérőket, ám nem figyelünk oda a nem is olyan régi múlt úttörőire.
A 20. századdal foglalkozó magyar történészt főként a nemzeti minimum kérdése, a nemzet lényege és a személyiség szerepe foglalkoztatja a történelemben.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
