Az igazságügyi miniszter által jegyzet törvényjavaslat értelmében a jelenlegi bírói testületekkel párhuzamosan működő különbíróságok jöhetnek létre, amelyek az állam és az állampolgárok, illetve a munkavállalók és a munkáltatók közötti ügyekben is illetékesek lehetnek. A kormány ezzel az intézkedéssel visszatér az 1949 előtti jogintézményhez, amely Ausztriában és Lengyelországban jelenleg is működik.
Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – közölte az igazságügyi miniszter kedden Budapesten újságírókkal.
Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel.
A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok „felelőtlenül már most támadják" a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék – mondta a miniszter.
Trócsányi László elmondta, Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként azt jelölte meg, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot.
A tárcavezető felidézte, az önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig folyamatos volt, majd 1989-ig nem volt önálló közigazgatási bíráskodás. Bizonyos lépések már 2011-ben megindultak, amikor is létrejött a rendes bírósági rendszeren belül a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A tavalyi évben született az a törvény, amely az elkülönült közigazgatási perrendtartásról rendelkezett. Az alaptörvény idei módosítása rendelkezett a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról – mondta el Trócsányi László, megjegyezve, hogy az Európai Unió legtöbb országában elkülönült közigazgatási bíróság működik.
Hangsúlyozta, a benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek. A tárcavezető köszönetet mondott az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, hogy javaslataikkal támogatták a kodifikációs munkát.
Trócsányi László közölte, a közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, a bíróságnak helyet adó ingatlan kedden került az állam tulajdonába. Nyolc városban „regionális jellegű" közigazgatási törvényszék működik majd.
A munkaügyi perek a jövőben törvényszéki szinten zajlanak majd – tette hozzá.
Trócsányi László elmondta, a közigazgatási bíróság külső igazgatását az Igazságügyi Minisztérium végzi majd. Ennek okáról szólva kifejtette: a mindenkori igazságügyi miniszter lesz a parlament előtt felelős azért, hogy független, hatékony és magas színvonalú közigazgatási bíráskodás működjön.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Brüsszel mindenkinek meleg szívvel ajánlja a diplomáciai megoldást, csak saját magának nem.
Miről szól a Tisza Párt elnökének szakdolgozata, idéz-e irreleváns módon benne költőket? Megszereztük a dokumentumot, amit Magyar Péter írt az egyetemen!
Az elnök korábban azt mondta, a Legfelsőbb Bíróság döntése sorsdöntő lesz az ország jövője szempontjából.
Természetesen a magyargyűlölő Daniel Freund is főszerepet kapott.
És nem érti, hogy miért nem vették már el korábban a szavazati jogot Magyarországtól.
Újabb harc Budapest és Brüsszel között.
Magyarország gázellátása nincs veszélyben, de észnél kell lenni – mondta Orbán Viktor miniszterlnök Kiskundorozsmán.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
