Terrorelhárítási Központ főigazgatója elmondta, hogy az adatbank segítségével az országok megoszthatnák egymással a terrorellenes harcban segítő információikat.
Magyarország csatlakozni kíván a terrorellenes adatbankhoz, amelyben az országok megoszthatnák egymással a terrorellenes harcban segítő információikat – jelentette ki a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.
Hajdu János jelenleg Moszkvában vesz részt a különleges szolgálatok, biztonsági szervek, rendészeti, rendvédelmi szervek vezetőinek XVII. konferenciáján. Elmondta: a rendezvényen Oroszország felhívást intézett a többi országhoz, hogy a terrorellenes harc érdekében csatlakozzanak az adatbankhoz. A TEK főigazgatója elmondta: a TEK 2010-es megalakulása óta részt vesz az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rendezvényén. A keddtől csütörtökig tartó konferencián 86 ország 125 delegáltja tárgyalja meg a terrorellenes témákat. A rendezvényt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója nyitotta meg, s mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt.
Hajdu János kiemelte: a konferencián nem csak a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel foglalkoztak, hanem ismét szóba került az al-Kaida is. Mindkét szervezet meggyengült, de összefonódásuk esélye megnőtt. Az is elhangzott, hogy a terrorszervezetek toborzótevékenységét nagyon erősen érezni, nyíltan zajlik a gyermekek toborzása is. Mindezt próbálják a nagy szolgálatok katonai és hírszerzési erővel akadályozni - közölte a főigazgató.
Téma volt a visszatérő harcosok problémája is: akik vagy saját országukba vagy egy harmadik országba visszatérnek, s ott követhetnek, vagy már követtek is el terrorcselekményt. Ennek kapcsán is nagy szerepe lenne a közös adatbázisnak, hogy lássák más országok visszatérő harcosait is, fel tudják őket deríteni, s a határokon megállítani – hangsúlyozta Hajdu János.
Tárgyaltak továbbá a vegyi fegyverek és a bakteriológiai fegyverek szerepéről is, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, ha a terroristák kezébe kerülnek.
Mindemellett kiemelt téma volt a drónok elhárítása is. Ugyanis – mint Hajdu János hangsúlyozta – manapság már nemcsak a rendvédelmi szervek és elhárító szervek, hanem a terrorszervezetek is rendelkeznek drónképességgel. Az ez elleni harcban Hajdu János szerint inkább azoknak az országoknak lesz nagy szerepük, akik több anyagi forrással rendelkeznek.
Szó volt továbbá a kibertér veszélyeiről is. Ugyanis a terrorszervezetek is jó informatikai, hackertudással rendelkeznek – emelte ki Hajdu János megjegyezve: úgy véli e téren is inkább a nagyobb anyagi forrással rendelkező országok járnak majd élen a védekezésben.
Hajdu János elmondta oroszországi tartózkodása során a konferencia mellett több bilaterális tanácskozást is folytat.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A TEK feladatait a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Készenléti Rendőrség veszi át.
Hajdu Jánost még május végén mentette fel a pozíciójából Magyar Péter. Most az altábornagy szolgálati jogviszonya is megszűnt.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerint a jelenlegi biztonsági helyzetben különösen fontos az európai együttműködés és a közös védelmi képességek fejlesztése.
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
A mai megbeszélés fontos témája volt a visegrádi országok és a skandináv államok közötti szorosabb együttműködés.
Orbán méltatta a TEK leköszönő főigazgatóját, akivel kapcsolatban elmondta, munkája nélkül Magyarország nem lehetne Európa legbiztonságosabb országa.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
