A Kúria elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését

Elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését a Kúria a magyar állam által indított polgári perben hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésével. A Kúria ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét – közölte a legfelsőbb bírói fórum sajtótitkársága.

Az elsőrendű felperes Magyar Állam mint tulajdonos és a másodrendű felperes Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indított pert a Budapest V. kerület Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. elsőrendű alperes és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) másodrendű alperes ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet.

A felperesek szerint az ingatlanhasználat alapjául szolgáló 1990., illetve 1996. évi szerződések több okból is jogszabálysértőek, ezért a használat jogának bejegyzése érvénytelen. Az 1990. évi szerződésben az MSZP az intézet jogelődjének biztosította ingyenesen és határidő nélkül a használat jogát. A szerződés azonban – a kereset szerint – nem volt alkalmas arra, hogy e jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az 1996-os megállapodásban az MSZP, az intézet és az ingatlanrész akkori kezelőjeként a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje – egyrészt megerősítette az 1990. évi szerződést, másrészt rendelkezett a használat jogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetősége érdekében.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, ebből következően az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. Az állam és a vagyonkezelő felülvizsgálati kérelme folytán került a polgári per a Kúria elé.

Hétfőn a Kúria öttagú tanácsa helyt adott a törlési keresetnek, elrendelte a használati jog törlését az ingatlan-nyilvántartásból. A kiürítésre irányuló keresetet azonban alaptalannak találta és elutasította.

A Kúria indoklása szerint a használat jogának mint dologi jognak az intézet javára az 1996. évi szerződés alapján történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzése jogszabálysértő volt. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi törvény értelmében ugyanis az állami tulajdonú ingatlan a kezelő által nem volt megterhelhető, márpedig a használat jogának mint dologi jognak az engedése az ingatlan megterhelésének minősül. Így tehát a jogszabálysértő megállapodáson alapuló érvénytelen bejegyzést törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

Az ingatlan megterhelésének törvényi tilalmába azonban csak az ingatlanrész dologi joggal való megterhelése ütközik. Annak már nem volt jogszabályi akadálya, hogy a kezelő az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető, így csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában érvényesülő kötelmi hatályú használati jogot biztosítson az ingatlanhányadon. Ez a tartalmilag haszonkölcsön-szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony – a jogutódlások ellenére – jelenleg is fennáll a vagyonkezelő és az ingatlanrészt használó intézet között, ezért nincs jogalapja a kiürítési keresetnek. A fennálló szerződés kötelmi jogi szabályok szerinti megszüntetése – megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal – a szerződő felek magánautonómiája körébe tartozó kérdés, amely ennek a pernek nem volt tárgya – írta közleményében a Kúria Sajtótitkársága.

A Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán a Parlamenttel szemben álló ingatlan – egykori Igazságügyi Palota – nagyobb része a Néprajzi Múzeum otthona volt, de több szinten, összesen több ezer négyzetmétert használ az intézet is térítésmentesen. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria.

(MTI)