Az igazság kimondása az a munka, amit a mai nőknek kell elvégezniük!

„Visszatérnék a gyerekkorára: érezte valaha azt, hogy a gyerekként megálmodott világába megérkezett, hogy a helyén van?

Igen, azt érzem, hogy pont abban a környezetben, pont olyan témákkal és emberekkel dolgozom, amiket gyerekként képzeltem el magamnak. De a mesék azért mégis jobbak, mert a valóság közel sem olyan csodálatos, mint a képzelet. Sajnos a kortárs művészeti szcéna nagyon sok esetben kiábrándítóvá vált számomra: a valódi, önmagáért való művészet felett napjainkban inkább a gazdasági szempontok által- és az anyagilag irányított művészvilágé a figyelem.

A pénzzel elbűvölt művészek kevésszer tudnak valóban a saját belső világukból szólni vagy építkezni. Szerencsére nem minden művész van így ezzel, különben már rég abbahagytam volna mind a kurátori munkámat, mind pedig a lapom szerkesztését.

A könyveit olvasva egyértelművé válik, hogy a témáit úgy írja meg, hogy eltávolítja magától. Ehhez mindig kell az időbeli távolság is, hogy kivitelezhető legyen ez az egyfajta madártávlat?

Ismerek olyan szerzőket, akik szintén a saját életük eseményeivel foglalkoznak, és szinte azzal egy időben írják meg, ahogy megtörténik velük. Ebben valóban teljesen más vagyok, nekem meg kell emésztenem az egészet, hogy átmosson, és aztán dolgozni kezdjen bennem, ahhoz pedig az időbeli és nézőpontbeli távolságra is szükségem van.

Olyan munkája van, amire mindig is vágyott. Befejeződött a gyerekkori mesék időszaka, de idővel mégis jött egy újabb vágy arra, hogy tovább meséljen, ám ezúttal már az igazságról akart szólni. Mi késztette erre?

Az igazság kimondása az a munka, amit a mai nőknek kell elvégezniük! A legtöbb könyvet férfiak írták, a múzeumokban a legtöbb festmény férfiak keze munkája, és a legtöbben a nőkről mesélnek. Itt az ideje, hogy végre a nők ábrázolják a nőket a maguk valójában. Ehhez viszont csakis teljes őszinteséggel lehet nyúlni, mert ideje van végre kimondani azokat az igazságokat, amiket eddig esetleg nem mertek kimondani a nők. Sok munkát kell még elvégeznünk, hogy valóban minket lássanak, nem egy férfiak által kitalált képet vagy szerepkört.”