„Nekünk, magyaroknak Fiume (Rijeka) az emlékek városa; a Kormányzói Palota, a Tengerészeti Akadémia, vagy éppen maga a kikötő és vasöntvényei, a hullámtörő gátja, mind mementói egy letűnt kornak.” Szili Katalin szombaton a Magyar Napok Fiumében című rendezvény ünnepélyes megnyitóján beszélt az olasz-horvát-kultúráról is.
Mint Szili mondta: 150 évvel a horvát-magyar kiegyezés évfordulójára emlékezve meg kell említeni, hogy Fiume halász városból fejlődött nagyvárossá, amely egyben a világ tizedik legnagyobb és legmodernebb kikötője volt az első világháború előestéjén. „Virágzó olasz-horvát-magyar kultúra, prosperáló gazdaság és kereskedelem, fejlődő ipar és haditengerészet volt jelen" – hangsúlyozta.
Szavai szerint ebben a multietnikus környezetben fejlődött ki az a városi öntudat, a fiumei identitás, mely mai napig gyakorolja hatását és a alkalmassá teszi a Fiumét a 2020-as Európa Kulturális Fővárosa címre.
A horvát-magyar sorsközösséget tekintve kiemelte: az együttélés során a két nemzet csupán 1848-ban fordult fegyverrel egymás ellen, majd a 20. század viharai törték meg kapcsolatukat. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a 21.században a horvátok és a magyarok viszonyát a kölcsönös, mély barátság hatja majd át.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Egykori kikötővárosunk, Fiume nem csak a kikötőbakok felirataiban őrzi magyarságát: apró magyar közössége mellett a helyi horvátok is egyre inkább elismerik a „magyar aranykor” örökségét.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
A Nemzetek Ligája A divíziójában való szereplésről döntő osztályozó odavágója lesz a nemzeti együttes ezredik hivatalos mérkőzése.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
