Szólt arról, hogy a második világháború és a szocializmus diktatúrája újabb katasztrófát hozott a vidékre. Az előbbi alatt elhurcolták zsidó honfitársainkat, utóbbi idején svábokat telepítettek ki, helyükre szülőföldjükön üldözött csángók és csallóközi magyarok kerültek. Ha tudni akarjuk, milyen értékes az otthonunk, milyen értékes Tolna megye, az itt élőknek személy szerint is, emlékeznünk kell erre – jelentette ki.
Gulyás Gergely az 1994-ben épült és a közelmúltban 300 millió forintból megújult különleges, székely és sváb tornyú kakasdi faluház tervezőjéről, Makovecz Imréről azt mondta: az épített környezetet a természettel egybefűző, a kommunizmus éveiben a fennálló rend esztétikája elleni lázadást jelentő alkotásaihoz hasonlókat szinte senki sem hozott létre a világon.
Hozzátette: az, hogy Kakasd az 1980-es években Makovecz Imrét kérte fel a faluház építéséhez, jól mutatja, a helyieknek már akkor volt igényük a diktatúra világából kilépve maradandót, értékeset teremteni.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról szólt, hogy a tolnai Völgységben, amelynek része Kakasd is, ott van a magyar történelem minden nagy sorsfordulója, a 20. század összes megpróbáltatásának lenyomata, a különböző eljárásokkal készült kakasdi faluház falain ott a svábok precizitása, a székelyek életöröme, a felvidékiek munkabírása.
„Mi itt Tolnában, a Völgységben ismerjük azt a titkot, hogyan lehet valami egyszerre sokszínű és mégis összetartozó, úgy, hogy a lakóhely iránti elkötelezettség az, ami összeköt, nem a közös szokások” – fogalmazott.