1848. szeptember 29-én a magyar katonák győzelme a lelkükben született meg – fogalmazott a honvédelmi miniszter a pákozdi csata 170. évfordulója alkalmából rendezett szombati ünnepségen Pákozdon.
1848. szeptember 29-én a magyar katonák győzelme a lelkükben született meg – fogalmazott a honvédelmi miniszter a pákozdi csata 170. évfordulója alkalmából rendezett szombati ünnepségen Pákozdon, a katonai emlékpark nemzeti emlékhelyénél.
A honvédelmi miniszter is beszédet mondott Pákozdon
Benkő Tibor Dobó István egri várkapitányt idézve azt mondta: a vár ereje nem a kövekben van, hanem a védők szívében és lelkében; az önálló magyar honvédségnek sem fegyverzetében, felszerelésében és kiképzésében volt az ereje, hanem lelkében és elkötelezettségében. A miniszter felidézte, hogy a közeli Mészeg-hegy tövében vívta első győztes csatáját a „szinte a semmiből felépült" honvédsereg, hogy Magyarország és a magyarok függetlenségét, szabadságát kivívja. Azért harcoltak Pátka, Pákozd és Sukoró térségében, hogy „a magyar magyarnak maradhasson" – fogalmazott.
Benkő Tibor szerint a pákozdi emlékpark nagyon jól szimbolizálja azt a történelmi utat, melyet a magyar honvédség a 19., 20. és 21. században bejárt: hűen tükrözi az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszmeiségét, őrzi az első és a második világháború emlékeit, a huszárság történelmét, felidézi 1956 emlékét, bemutatja a sorkatonai szolgálatot és a békefenntartó katonák hősiességét. Ez a hely méltó ahhoz, hogy üzenjenek vele a ma élő nemzedékeknek: „hős elődeink a mi érdekünkben hozták véráldozatukat" – jelentette ki. A szabadság drága dolog, de „szabadok csak akkor lehetünk, ha ezért megharcolunk", a magyar honvédség pedig csak akkor lehet erős, ha a társadalom támogatása van mögötte. Az emberek álljanak a katonák mögé, segítsenek az új, korszerű és erős magyar honvédség megteremtésében – kérte Benkő Tibor. Az ünnepség végén a jelenlévők megkoszorúzták az emlékparkban álló obeliszket.
A programok azonban nem értek véget ezzel, hiszen kora délután zenés történelmi játékkal emlékeznek a pákozdi csata 170. évfordulójára az 1848-as ütközet helyszínén és időpontjában.
Mit jelent a pákozdi csata?
Az újonnan felállított magyar honvédsereg a szabadságharc első ütközetében, a százhetven éve, 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatában legyőzte a forradalom eltiprására induló Josip Jelacic (a magyar nyelvben Petőfi verse nyomán Jellasicsként ismert) horvát bán csapatait. A bán mintegy ötvenezres, nem kellően felszerelt serege két oszlopban, a Balatontól délre tört előre és a kiürített Székesfehérváron szeptember 25-én egyesülve folytatta a lassú előrenyomulást Buda felé. Az új hadseregparancsnok, Móga János altábornagy a Velencei-tó északnyugati partvidékére húzódott vissza csapataival. Jellasics szeptember 29-én erőfölényében bízva támadást indított. A császáriak ismételt rohamait azonban sorra visszaverték, támadásaik rendre összeomlottak a magyar ágyúk tüzében, ezért a bán elrendelte a visszavonulást, és három nap fegyverszünetet kért, ami lényegében magyar győzelmet jelentett.
A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első ütközete politikai-erkölcsi hatása révén jelképpé vált: az új nemzeti honvédsereg megmentette a fővárost és a forradalmat, Magyarország megőrizte az áprilisi törvényekkel kivívott szuverenitását. A győzelemmel ugyanakkor a béke reménye végleg elveszett, Széchenyi félelmei beigazolódtak. Megkezdődött a szabadságharc heroikus küzdelme, a Habsburgoknak csak egyévi vérontás után, orosz segítséggel sikerült eltiporniuk a magyar függetlenség ügyét.
Petőfi A vén zászlótartó című versében örökítette meg a diadalt, a szállóigévé vált sorral: „Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva". A pákozdi csata helyén 1889-ben emlékművet, 2010-ben katonai emlékparkot hoztak létre, amelyet az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.
Az 1848-49-es asszonysorsokat a Nemzeti Múzeum programja idézi meg
Rendhagyó előadásokon és tárlatvezetéseken mutatja be az 1848-49-es korszak történetét a forradalom hősei helyett most azok szerelmeinek, özvegyeinek sorsán keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum október 3. és 17. között meghirdetett sorozata. Szerelmes asszonyok, akiket a forradalmárok maguk mögött hagytak – Női történetek az aradi vértanuk idejéből címmel rendezett programon eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert történeteket, személyiségeket vehet górcső alá a közönség – olvasható a kiállítótér közleményében.
A korszak jeles kutatói, Ajkay Alinka, Csorba László, Hernády Zsolt és M. Lovas Krisztina bemutatják, hogyan hat egymásra a magán- és a közélet, milyen terheket viselt egy-egy híresség családja, vagy hitvese. Az előadásokon, tárlatvezetéseken megjelenő női alakok, karakterek ugyanakkor nemcsak férjük miatt érdemelnek figyelmet, hiszen a fennmaradt emlékek, források, történetek alapján olyan különleges személyiségeket, női sorsokat ismerhet meg a közönség, akik saját jogon is önálló fejezetet érdemelnek a közemlékezetben.
Október 3-án M. Lovas Krisztina történész és Ajkay Alinka irodalomtörténész előadásán kiderül, hogy miért aggódott Petőfi már a nászútjuk alkalmával Júlia esetleges „hűtlensége" miatt, igazak-e a vádak, amelyekkel az utókor illette a 21 éves fiatal özvegyet, vagy csak a reménytelenség, a magány, az üldöztetés fenyegetettsége hajtotta Horvát Árpád karjaiba. A résztvevők megismerhetik Júlia valódi személyiségét, lelki gyötrelmeit és aggódását szerelme, Petőfi elvesztése miatt.
Október 5-én és 6-án Négy nő egy órában címmel Petőfi Sándor Szendrey Júliája, Batthyány Lajos gróf felesége, Zichy Antónia grófnő, Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia és Széchenyi István felesége, Seilern Crescence grófnő különlegességnek a nyomába eredhetnek a résztvevők egy rendhagyó tárlatvezetés során.
A Batthyányné és az aradi özvegyek című előadáson október 10-én M. Lovas Krisztina partnere Hernády Zsolt történész lesz, aki arról beszél, mit lehet tudni az Aradon kivégzett tábornokok hátra maradt asszonyairól, szerelmeiről, mi lett későbbi sorsuk és hogyan viselték az özvegység megpróbáltatásait.
A két nagy rivális - Széchenyi és Kossuth felesége című programon Csorba László történész október 17-én a finom arisztokrata szépség Seilern Crescence, és a sokak szerint nyers modorú Meszlényi Terézia alakját idézik fel M. Lovas Krisztinával. A szakértők többek közt arról is mesélnek, milyen volt a két legismertebb magyar történelmi személyiség feleségeikhez fűződő kapcsolata, mennyiben támogatták ezek a nők férjük politikai tevékenységét, ismerték-e egymást, valamint hogyan osztoztak férjük tragikus sorsában a szabadságharc leverését követően.
A programhoz kapcsolódik a Parázs történetek Pest-Budáról című interaktív múzeumi tárlatvezetés is, amelynek keretében október 16-án, a Nemzeti Múzeum autentikus helyszínein találkozhat a közönség olyan személyekkel, akik a reformkorban élték mindennapjaikat. Szóba elegyedhetnek például egy pesti polgárral, vagy kifaggathatnak egy vásári kofát a Széna térről, de bepillanthatnak egy nemesi szalon sokat eldöntő csevegéseibe is. A múzeum dolgozói felelevenítik azt a világot, amelyben magát a múzeumépületet is használták az elődök és amelyről maguk a tárgyak is sokat mesélnek.
(MTI)
Vital Lacerda legújabb társasjátéka már magyarul is elérhető, méghozzá a megszokottan magas szintű minőséggel, prémium komponensekkel és összetett játékmenettel.
Nem az 56 utáni megtorlós-vérengzős kor volt ez, hanem már az a Magyarország, melyhez a mai közelebb van, mint az 56 utáni vérengzős.
„Nem késő az Akadémia részéről egy, a marxizmust élesen elítélő nyilatkozatot tenni” – fogalmazott lapunknak az értékvédő szervezet, a CitizenGO kampányfelelőse.
Nem létezne Budapest Kőbánya nélkül: a kő, a sör, a munkás kezek és a gyárak serege, a legigazibb pesti külváros – gazdag történelmi múlttal.
Az ezüst és a bányászat gazdaggá, a pestis és a huszita háború pedig hírhedté tette a cseh várost, amelynek gazdálkodása már rajtunk is múlik.
Nánay Mihály szerint a sokévi átlagnak megfelelő volt a szerdai történelem érettségi nehézsége, a feladatok nagy része szövegértéssel, kompetencia alapú módon megoldható volt.
A London School of Hygiene and Tropical Medicine megállapította, hogy a gyalogosoknak egy elektromos vagy hibrid autó kétszer nagyobb eséllyel okoz sérülést, mint egy benzin- vagy dízelmotoros jármű. Úgy vélik, hogy az elektromos járművek viszonylag csendes működése, valamint a zajos városi környezetben a gyalogosok nagyobb sűrűsége lehet a fő ok.
Az ellenzékbarát intézetek irányított közvélemény-kutatásai ismét elaltatnák a kormánypárti szimpatizánsokat. Nagy Ervin írása.
