Trombitás: A bennünk élő kádárizmus nem mentesít senkit

Jók ezek a vitaműsorok. Ezek az emberek a világon mindenhez értenek: oktatás, egészségügy, tökmindegy. Feldobsz egy témát és mondja a magáét.

"A bennünk élő kádárizmusnál fontosabb a velünk élő orbánizmus" Pedig ez a kettő nagyon hasonlít egymásra.

Mindkét vitapartner gyenge volt, és mindketten ellentmondásokba keveredtek, anélkül, hogy észrevették volna. Én szomorúan hallgatom, hogy Trombitás milyen vehemenciával támadja Pálinkást nem annyira az érveivel vitatkozva, mint inkább a sértettségét felemlegetve, amivel a teljesen hülye vitapartnere is egyetért, ráadásul megfejeli azzal, hogy konzervatív oldalon is van helye a vitának (pedig épp az imént diszkreditálta Pálinkást), amire szintén nem csap le a vitapartner. Pálinkás maga is tudós, MTA tag, aki az innováció finanszírozásában vett részt: már miért is kellene eltitkolnia a véleményét az MTA-t érintő ügyekről?! És ugyan hol tudna megszólalni, amikor a kormánypárti médiumok erre nem adnak teret?! Ha pedig megszólal, mindegy is mit mond: sértett és pont, nem kell azzal törődni. Ugyan milyen vélemény engedett meg a kormányoldalon, ami nem kompatibilis a kormány politikájával? Elenyésző. (Szeretném remélni, hogy Pálinkás nem indul el balra, mert akkor kénytelen lennék revideálni a véleményem.) Magam - saját tudásom és olvasottságom alapján - teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a gender politika és nem tudomány. De a kérdés az, hogy csak azért, mert én, vagy Trombitás ezt gondolja, vajon meg lehet-e szüntetni egy szak finanszírozását? Én annak örülnék, ha az Akkreditációs Bizottság állapítaná ezt meg, ha viszont mégsem: így jártunk. Itt törvényekről és folyamatokról van szó, nem egyes emberek véleményéről. A 24.hus gyerek ehhez is hülye volt. Trombitás meg ahhoz, hogy belássa: a genderrel nem az a baj, hogy rámutat a nemmel összefüggő társadalmi konstrukciókra, hanem az, hogy ezeket nem vizsgálja, hanem megváltoztatni akarja, ami nem tudomány.

Kálmán Attila és Trombitás Kristóf beszélgetett Farkas Krisztinával. Többek között a tankönyvek ingyenessé tételéről, az egészségügy állapotáról és a bennünk élő kádárizmusról is szót ejtettek a műsorban. Számomra a vitaműsor színvonaltalannak tűnik. Ennek okát elsődlegesen Farkas Krisztina felkészületlenségében látom. Trombitás Kristóf számomra meglepetést okozott. A szükséges mértékig felkészült az egyes témákból. Nyugodt stílusban kifejti a véleményét, és nem zárkózik el a vitától, ha egyáltalán vitának nevezhető, amit a partnere produkált. Nem terel, a témavezetésnél következetes. Kálmán Attila felkészületlen. Stílusa megegyezik a 24.hu firkászaiéval, amely elsősorban arra alapoz, hogy miképpen lehet a vitapartner valamelyik szavába, mondatrészébe belekötni és így elvíve a témát a lényegtől. Bár kijelenti, hogy nincs értelme a jobboldal-baloldal megfogalmazásának, ugyanakkor lényegében baloldali politikai síkra viszi a témát, amikor minden a mostani kormány nyakába varr. Néhány mondat az egyes témákról. Tankönyv. A tervezett támogatás nem lehet vitatéma, mert ez egy állami szolgáltatás és beleillik a családtámogatás rendszerében, melyet a kormány felkarolt. Mivel a konkrét területek nem ismertek, így nem lehet vitatéma. Ezért ezt felesleges volt felvetni. Egészségügy. Az egészségügy szakmailag, társadalmi és költségvetési tekintetben bonyolult téma. Ahhoz, hogy ilyenről vitát lehessen nyítani, szakemberekre van szükség. Annak pedig nem látom értelmét, hogy egy-egy kicsike részt kiragadva és ezt ráhúzva az egészre mondanak értékítéletet. Alapvető dolgokkal nincs tisztában, elsősorban a vitát vezető, amikor a régiós finanszírozás témáját veti fel. Nem szükséges a költségvetésben dolgozni, csak figyelni kell az információkat amelyek a médiában megjelennek és akkor tudná, hogy az egészségügy működés forrásfedezetét normatív támogatás biztosítja. Az pedig, hogy a keleti régiókban rosszabb az egészségügyi helyzet, mint a nyugati régiókban számos kutatás eredménye alátámasztja. Amennyiben a vita érintette volna ezt a témát, akkor fel lehetett volna vetni az esetleges korrekciók alkalmazását. E témában Trombitás Kristófnál hiányolom, hogy nem tett említést az ÁSZ legutóbbi vizsgálatának megállapításairól és hagyta a vitát a WC papír körül forogni. Pálinkás József, MTA. A vita témája nem a személy lenne, hanem a tartalom. Ez pedig nem más, mint a költségvetés által biztosított források hasznosulásának problémái. Melyek segítették elő és melyek akadályozták. Ebbe beletartozik a személyi, szervezeti témák szakmai megítélése. Ugyancsak beletartozik a pályáztatás, értékelés, ellenőrzés. Tudtommal erre is készült ÁSZ vizsgálat. A vita leragadt a gender-kutatásnál, amely a társadalom tudomány kutatáson belül a porszemnél is kisebb jelentőséggel bír. Lehet válogatni! Társadalomtudományok: Alaptudományok: • Filozófia • Társadalomföldrajz • Jogtudomány • Közgazdaságtan • Kulturális antropológia • Művészettörténet • Néprajz • Nyelvészet • Politikatudomány • Pszichológia • Szociológia • Történettudomány Alkalmazott társadalomtudományok: • Delfinológia • Genealógia • Könyvtártudomány • Levéltártudomány • Muzeológia • Numizmatika • Pedagógia • Régészet • Szociális munka Csak néhányat emelnék ki. Mennyiben szolgálta a filozófiai kutatás az elmúlt időben a társadalmi szükségletek jobb kielégítését? Pártpolitikai független volt, vagy pártos? Ugyanez felvethető a politikatudománynál is. Ide vehetjük még a közgazdaságtant, amely szerintem az elmúlt harminc évben igencsak eltolódott a liberális közgazdaságtan felé. Összegezve: A tudomány kutatás eredményességét nem Pálinkás József és nem az MTA tudományos munkatársai döntik el, hanem a gyakorlati élet. Elméletileg lehet valami jó, de nem biztos, hogy a gyakorlatban kivitelezhető. Ebből eredően annak kell prioritást kapnia, amely a társadalmi, gazdasági célok elérést segítik figyelembe véve az összes körülményt. Záró mondatként: Gratulálok Trombitás Kristófnak. Azt azonban nem ígérem meg, hogy ezentúl, ha nem értek egyet az állításával akkor hallgatni fogok.