Szijjártó: Újabb amerikai egyetem kezdheti meg működését Magyarországon

Az emberek átlagos emlékezőképességére alapozva ismételten sok- sok megtévesztő részinformáció kering Közép-Európai Egyetem (ez a helyes leírása) kontra CEU vonatkozásban: 1) Nem szabad a kettőt összemosni, mert mind a kettő külön jogi személyiség, ha jobban tetszik külön jogi identitás. A KEE önálló magyar jogi személy, a CEU pedig USA jogi személy. 2) 1991-ben Prágában hozták létre először a KEE-t, majd 1993-ban költözött Budapestre, és lett Budapesti Közép-Európai Egyetem Alapítvány. 3) Ahhoz, hogy az USA székhelyű egyetem megjelenhessen a magyar felsőoktatásban, egy törvényt kellett alkotni, ugyanis a formáció több vonatkozásban nem felelt meg az akkor érvénybe levő 1993. évi LXXX. Törvénynek. Legfontosabb gondot az jelentette, hogy felsőoktatási intézmény lévén nem folytatott felsőfokú alapképzést, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy megjelenhessen a magyar felsőoktatásban, mint elismert egyetem. Ennek a problémának a megoldása nem az alapképzés felvétele, hanem a 2004. évi LXI. Törvény megalkotása volt, amelynek értelmében a szervezet alapképzés folytatása nélkül is egyetemmé válhatott. Ez egyedül csak a Közép-Európai Egyetem privilégiuma lett azóta is. (Nagyon jól emlékszem erre a pillanatra és az óta is őrzöm ezt a közlönyt) 2004. évi LXI. Törvény a Közép-Európai Egyetem állami elismeréséről 1 ….. . 1. § (1) A Közép-Európai Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) felsőoktatási intézmény, amelyet a New York-i székhelyű Central European University nonprofit társaság és a Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány együttesen működtet és tart fenn. (2) Az Egyetem alapképzést nem folytat, egyebekben a nem állami egyetemekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint működik. 2. § Az Egyetem jogosult használni az egyetem elnevezést, valamint ennek idegen nyelvű megfelelőit, amennyiben legalább egy tudományterületen, több szakon képes és alkalmas szakirányú továbbképzésre. 4) A fentiekre alapozva teljesen igaz az állítás, hogy jogszerűen működött a KEE. Azonban 2011-ben 1993. évi LXXX. Törvény hatályát veszítette s azóta az új 2011. évi CCIV. Törvény vonatkozik minden egyetemre, így természetesen a Közép-európai Egyetemre is. A tisztelt újságíró hazugsággal vádol mindenkit, aki nem az ő szája íze szerint nyilatkozik, pedig neki hivatalból kellett volna utána néznie a jogszabálynak, amely 2012. január 1-én lépett hatályba, mielőtt másokat vádol hazugsággal, hiszen ha még is igazak az állítások, amit mások állítanak, akkor ő már rágalmazó. 5) nézzük sorban, hogy mit-t: jelent ma Magyarországon egyetemnek lenni a: 2011.évi CCIV. Törvény szerint: 2. § (3) A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést. Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag felsőoktatási intézmény folytathat. 3. § (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, (Megj: ez nincs a KEE-nél) b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. 6. § (1) Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre, illetve működhet, amelyet az e törvényben meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést. (2) Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, és az a–d) pontok szerint választható képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakon: a) alapképzést, b) alap- és mesterképzést, c) alap-, valamint mester- és doktori képzést, d) mester- és doktori képzést (megj: A KEE ennek a paragrafusnak nem fele meg) 9. § (1) A felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. (2) Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés, valamint ezek idegen nyelvű megfelelői használatára csak az e törvény 1. melléklete szerinti – továbbá az e törvény alapján a Magyarország területén működő külföldi – felsőoktatási intézmény jogosult. (3) 13 Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, (megj: A KEE ennek a paragrafusnak nem felel meg) (3a) 14 Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik a) legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, (megj: A KEE ennek a paragrafusnak nem felel meg) 8. §. (2) Az oktatási hivatal a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az Országgyűlés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. Az oktatási hivatal a működési engedélyt legalább ötévente köteles felülvizsgálni. (Megj: A törvény 2012. január 1-én lépett hatályba. Ettől az időszaktól kell tehát az új törvénynek megfelelni. Az 5. év tehát 2017. január 1-én kezdődött. Azóta ideje lett volna a KEE-nek, hogy megfeleljen az új törvényi előírásoknak, mert a törvény szerint, ha nem felel meg a követelményeknek, a működési engedély visszavonható.) Érdemes azt a mondatot is újraértelmezni: „ Palkovics László államtitkár azt hazudta , hogy a felsőoktatási törvény módosításának nem a CEU bezárása a célja.” Pedig az igazság az, hogy a Közép-európai Egyetem az egyetlen olyan magyar egyetem, amely nem felel meg a jelenleg érvényben levő törvényi előírásoknak , mert idézem a 2004. évi LXI. Törvényt : (2) Az Egyetem alapképzést nem folytat, egyebekben a nem állami egyetemekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint működik. Annak idején ezt a törvényt kilobbizhatták, csakhogy ez a törvény már hatályát veszítette. Nincs azonban különös gond, mert a még érvényben levő törvény szerint is van megoldás, ha nem szeretne alapképzést is folytatni a KEE, mint minden más Egyetem Magyarországon s ennél fogva nincs lehetőség a magyar törvények alapján akkreditálni: 76. § (1) 335 Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül és az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg és a működését az oktatási hivatal engedélyezte. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási intézmény, vagy a képzés e feltételeknek utóbb nem felel meg. 76. § (6) Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. Ezen felsőoktatási intézményeket az Oktatási Hivatal hivatalból felveszi nyilvántartásba, és az intézmények törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni. 112. § (1) 507 A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Forrás Facebook Az ember jól összeszedte az apró kis turpisságokat.....

Mi az hogy újabb, melyik a màsik? A fidķányok eddig azt ajvékolták, hogy a ceu nem is amerikai egyetem mert nincs képzése Akkor most mégis van ?

Mi az hogy újabb, melyik a màsik? A fidķányok eddig azt ajvékolták, hogy a ceu nem is amerikai egyetem mert nincs képzése Akkor most mégis van ?

Ennek mindenesetre van értelme. Két ugyanazokon a területeken működő intézmény szerves EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Nem elszigetelve dolgoznak a saját területükön, hanem az általános tudományos nyilvánosságnál (szakmai fórumok, folyóiratok, kőzlemények stb.) szorosabb, "műhelyszintű" együttműködés alakulhat ki két intézmény között.