Kövér: Szuverenista irányba mozdulhat az európai politika

2018. július 04. 21:29

A jövő évi EP-választásokat követően komoly esély van rá, hogy a globalizmus helyett a nemzeti szuverenizmus formálja az európai politikát – véli az Országgyűlés elnöke.

2018. július 04. 21:29

A jövő évi európai parlamenti (EP-) választások után az európai politika súlypontja globalista irányból nemzeti szuverenista irányba fog tolódni – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a felvidéki Ógyalla közelében rendezett Martosi szabadegyetemen tartott fórumán.

Először lesz tét az EP-választáson

Az EP-választásokat Kövér László úgy jellemezte, hogy „az igazság pillanata lesz”. Mint mondta, azért, mert most először lesz a választás tétje az, hogy merre haladjon Európa: egy idegen civilizációkban feloldódó kontinens legyen, vagy sikerül megfordítani ezt a folyamatot.

A szabadegyetem első kiemelt fórumának résztvevői – Kövér László, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke – az elmúlt egy évet értékelték, illetve a jövőbeli kilátásokat mérlegelték Európa, a Kárpát-medence és a felvidéki magyarság szempontjából.

„Nemcsak a magyarországi, de az európai baloldal is vesztésre áll” – vélekedett az EP-választások kilátásait latolgatva a házelnök, megjegyezve: Nyugat-Európában fokozatosan hátrál meg az a politikai garnitúra, amely felvállalta az „Európai Egyesült Államok” vízióját.

Növelni kell a katonai kiadásokat

A visegrádi négyekkel (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kapcsolatban Kövér László azt mondta: bár azok kormánypártok tekintetében lefedik az egész európai pártstruktúrát, fennáll a paradigmaváltás lehetősége, megvan a lehetőség arra, hogy felülemelkedjenek régi problémáikon, tekintve, hogy most a „nemzeti államok egymás közti pitiáner küzdelmeinél nagyobb a tét”.

„Ez egy remény, egy esély, amely még nincs itt karnyújtásra” – tette hozzá Kövér László, aki szerint ezzel összefüggésben a közép-európai identitás kialakítására is szükség lenne.

Kövér László beszélt arról a levélről is, amelyet az Amerikai Egyesült Államok vezetése a napokban küldött európai NATO-tagországoknak, felszólítva őket arra, hogy tartsák a vállalt szinten védelmi kiadásaikat. Ezzel kapcsolatban Kövér László úgy vélekedett: ha az európai NATO-tagállamok teljesítenék ezeket az elvárásokat – vagyis bruttó össztermékük (GDP) két százalékára emelnék védelmi költségvetésük szintjét –, az többszöröse lenne annak az összegnek, amelyet Oroszország védelmi célra költeni tud – így ebből az összegből akár magukat is meg tudnák védeni.

Nemzetpolitikai fejlemények

Potápi Árpád János felszólalásában egyebek mellett az elmúlt négy év nemzetpolitikai eredményeiről beszélt. Elmondta: 2010 egy alapvető nemzetpolitikai fordulatot hozott, 2014-re pedig megteremtették azt a keretrendszert, amelyre alapozva a nemzetpolitika máig dolgozik, s megindították tematikus éveik sorozatát is. Hozzáfűzte: 2015-ben új vetületet kapott a nemzetpolitika, a szülőföldön való boldogulás elősegítése került az előtérbe, amit a nehezebb helyzetben élő nemzetrészeknek juttatott gazdasági támogatás eszközével segítenek elő. „Nem minden a pénz, de nagyon fontos eszköz az olyan negatív folyamatok megállításában, mint az asszimiláció, az elvándorlás és a gyerekvállalás csökkenő tendenciája” – mutatott rá Potápi Árpád János. Az államtitkár jövőbeli terveikkel kapcsolatban elmondta: egyetlenegy magyar emberről sem mondanak le, tovább akarják erősíteni a magyar identitást Magyarországon, a külhonban és a diaszpórában egyaránt.

Menyhárt József az elmúlt évet összefoglalva a tavaly őszi szlovákiai megyei választások eredményeiről beszélt, kiemelve: megtartották azt az erőt, amelyet addig képviseltek. Említette a Minority SafePack kezdeményezést, amelynél – mint mondta – a felvidéki magyarság megmutatta, hogy nem alvó közösség, hiszen 68 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az elmúlt év pozitívumai között említette a Magyarországgal közösen végrehajtott Baross Gábor Terv (a Felvidék gazdaságfejlesztési tervének) eddigi eredményeit, az óvodaprogramot és a ma7 médiacsalád létrehozását is. A jövőről beszélve kiemelte: az MKP „elkezdte az alvók felrázását”, az új arcok keresését, az ősszel sorra kerülő helyhatósági választások összefüggésében pedig civil összefogásról beszélt.

(MTI)

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2018. július 05. 08:05
Első beléptető országba vissza toloncolás nem más mint elosztás , dolgok gyökeréhez kell vissza menni ... Betolakodókat oda szállítsák ahol az euba behívták ,, Vissza a kályhához felelőst keressék ,mert merkel a táborokban gondolkozása elosztás hogy az általa behívottak súlya alól menekül.... Merkel nem kérdezte meg az eus tagokat igy cselekedetért ő felel - nem közös megegyezés folyamán indult el az áradat. Ezt kell merkel szemébe oda mondani. Eus tagok tudtán kívül merkel össze játszott sorossal nem eus tag ország kémmel ,,Európát elárulta eladta.
fakocka
2018. július 05. 07:34
Kommunista bajszos szar 1.0
VakzKommondor
2018. július 05. 05:54
Ez az ifjú kommunista csak tudja
áfonya
2018. július 05. 03:24
A német kancellár azonban nem az a típus, aki hagyja magát zsarolni. Előbb Macron francia elnököt “nyerte meg” az eurózóna költségvetés belebegtetésével, majd az uniós csúcsról azt a hírt küldte világgá, hogy Németország 14 tagországgal állapodott meg a máshol már regisztrált migránsok kitoloncolásáról. Három visegrádi ország azonnal cáfolt, így hamar kiderült, hogy Merkel nem bontotta ki az igazság minden szeletét. A mostani megoldás szerint a német-osztrák határról visszafordítják azokat a migránsokat, akik máshol már menedékkérelmet adtak be. Ausztria azonban nem szeretné, ha területén torlódnának fel az északra tartó migránsok, ezért már saját déli határain kiszűrné a máshol már regisztrált migránsokat. A Brennernél előkerül a “kapu oldalszárnyakkal”. Ez dominóhatást indítana el. Mennyivel hitelesebb lett volna a CSU kopernikuszi fordulata, amivel Sebastain Kurz példáját követve egy rossz paktum felmondásával ki tudták volna venni a szelet a bevándorlás-ellenes AfD vitorlájából, és a berlini koalícióból való kilépéssel jobb eséllyel indulnának az októberi tartományi választáson. A mostani félmegoldással csak sírba lökik Schengent, azaz még több belső határon lesz ellenőrzés és várakozás. A tétovázással ráadásul nem a CSU, hanem a migránskérdésben hitelesebbnek számító AfD támogatottságát növelik Bajorországban és Németországban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!