A történelem érettségi feladatsorokat Lakatos Máté, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára segített értékelni a Mandinernek. A pedagógus elmondása szerint a feladatok nagy része a segédanyagok használatával megoldható volt, és inkább gondolkodásra és odafigyelésre volt szükség, mint lexikális tudásra. A diákok is pozitívan értékelték a feladatsort.
Milyennek találta az idei történelem feladatsort?
Azt mondanám,
Ha ez megvolt, akkor jó eredményre számíthatnak a diákok. Az esszéknél a magyarországi nyilasuralomról szóló feladatot éreztem nehezebbnek. Itt röviden az ideológiára is ki kellett térni, és az ideológiák általában nehezebben mennek a diákoknak.
A diákoktól milyen visszajelzések voltak? Könnyen boldogultak a kérdésekkel?
Akikkel én személyesen beszéltem, azt mondták, hogy a források segítségével sok esetben rá lehetett jönni a helyes válaszokra, és az esszék is olyan témák voltak, amelyeket jól ismertek.
A feladatoknak csak 40%-a vonatkozik az egyetemes történelemre. Nem kevés ez?
A jogszabály szerint a feladatok 40%-ának kell az egyetemes történelemre vonatkoznia. Ennek tehát meg kell felelnie a mindenkori érettségi feladatsornak, addig, amíg a jogszabály meg nem változik. Véleményem szerint helyes, ha egy ország a történelem érettségin a saját történelmének ismeretét kéri számon nagyobb arányban. Ráadásul a szigorúan magyar témáknak gyakran van egyetemes történelmi kapcsolódása is.
Mekkora lexikális tudás kellett az érettségihez? Az atlaszban és a forrásokban a megszerezhető pontok hány százalékához elegendő adatot lehetett megtalálni?
Volt olyan feladat, ami talán különösen nehéz volt?
Nagyjából hét-nyolc kérdés volt ravaszabb, fogósabb. Például a 7. feladat a) kérdése, amely a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódott. A feladathoz mellékelt térképről kellett kiválasztani egy ásványkincset, amire illik a feladatban található leírás. Mivel a leírás egy olyan ásványkincsről szólt, amit „elsősorban a gőzgépek működtetéséhez használtak”, kézenfekvő válasznak tűnt a feketeszenet beírni. Ha viszont figyelmesen végigolvastuk a leírást, akkor szerepelt benne három térség (Dunántúl északi része, Északi-középhegység, Dél-Erdély), ahol ezt az ásványkincset bányászták. Ha megnézte a diák a térképet, akkor észre kellett vennie, hogy a három terület közül csak az egyikben bányásznak feketeszenet, viszont barnaszenet mindhárom helyen. Tehát a barnaszén volt a helyes válasz.
Volt az átlagosnál ötletesebb, történész szemmel érdekes feladat?
A 3. számú feladatot mondanám ötletesnek, mert úgy voltak megfogalmazva a kérdések, hogy mind a forrásként kiadott térképet, mind az atlaszt, mind a saját háttértudást segítségül kellett hívni a helyes válaszok megadásához, és volt benne egy kissé beugratós kérdés is. Hasonlót tudok mondani a 7. feladatról is.
A rendszerváltás utáni történelemből volt kérdés?
Egy kérdés volt a szegregációrol. A forrás a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáról szólt. Ez inkább szociológiai, és nem történelmi feladat volt.
Ébredj velünk, vagy kezdd a heted egy kis laza csevegéssel! Hétfőn ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hét első napján és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Meglepő mód reagált a magyar miniszterelnök szavaira az ukrán elnök.
Horváth Péter bizonyos eredményeken nem is lepődött meg.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Menjünk be a gyerekeinkért a digitális térbe, hogy visszakapják a valóságot.
Új módszerekre lesz szüksége Daniel Freundnak.
„Ilyen teherrel Volodimir Zelenszkijnek biztosan nincs keresnivalója az első háború utáni választásokon” – az ukrán Espresso újságírója szerint már csak egy dologban reménykedhet az ukrán elnök.
