65 százalék tartott már kutyát, vagy szeretne.
A magyar lakosság szereti a kutyákat, 65 százaléka tartott már valaha kutyát vagy szeretne és 41 százaléka a lakosságnak jelenleg is tart kutyát - derül ki az MTI-hez eljuttatott országos reprezentatív kutatásból. Mint írják, a magyar lakosság háromnegyede nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják.
Ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében, 60 százalékában a menhelyről való befogadásra. A magyarok a kutyatartás költségeit is elég pontosan látják és határozott elképzeléseik vannak a felelős állattartás kritériumairól is. Az esetek felében a kutya ismerőstől került az új gazdákhoz (53 százalék), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16 százalék) – derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásból.
A kutatást összegző csütörtöki közlemény szerint a potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, amelyből igazi társ, családtag válhat (89 százalék), gyerek mellett is tartható (79 százalék), fiatal és könnyen tanítható (68 százalék). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75 százalék), ahogy az is, hogy jó házőrző válhasson belőle (62 százalék). A kutya mérete a többség számára (60 százalék) szintén fontos tényező. Mint írják, a kutya neme (47 százalék), az, hogy lakásban is tartható-e (36 százalék), illetve, hogy törzskönyvezett (30 százalék) és fajtatiszta-e (25 százalék) nem döntő szempont a kiválasztásnál.
A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak kifizetni. A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek mintegy 10-10 ezer forintot emésztenek fel évente. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg jelentősen a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek.
A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95 százalék) és a kutya zárt helyen tartását (89 százalék) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint azt, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87 százalék) és odafigyeljenek fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire (87 százalék). A napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős helyen szerepel. A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54 százalék). Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya.
A kutatást 500 fős hibrid mintán (telefonos és online adatfelvétellel) végezték, az adatok a 18-69 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívak.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A kereszténydemokraták teljesen összeomlottak.
Hová vezetne ez?
Holló Gábor közvélemény-kutatások finanszírozásával is támogatta a Tisza Pártot, a Kontrollnak pedig hírolvasási forgalmat is adott a lapjain keresztül, ingyen.
Több mint 10 millió euró hiányzik a Nemzeti Tömörülés kasszájából egy sikeres kampányhoz.
A párt ezzel ismét közelebb került az önálló kormányalakítás esélyéhez.
Miközben a német főváros évek óta megoldatlan problémákkal küzd, a szeptemberi önkormányzati választás egyik legélesebb vitája az autózás körül bontakozott ki.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
