A bevándorlás kapcsána a bűnözés növekedése a legnagyobb veszély az európai országok lakói szerint – állítja egy kutatás. A European Social Survey most közzétett felméréséből kiderül, hogy míg a magyarok a leginkább elutasítók a bevándorlással szemben, az osztrákok is számos szempontból jobban tartanak a bevándorlástól,mint más nyugat-európai nemzetek.
Az emberek a bevándorlás kapcsán a bűnözést tartják a legnagyobb veszélynek minden európai országban – olvasható a European Social Survey 2016-ra vonatkozó, most megjelent kutatásában. A kutatást az European Science Foundation nevű, strasbourgi székhelyű alapítvány végzi rendszeresen, a jelenlegi kutatás a német szocdemek pártalapítványaként működő Friedrich-Ebert-Stiftunggal együttműködésben készült.
A felmérés szerint az EU szegényebb országaiban olyan egzisztenciális veszélyként is tekintenek a migrációra, mint ami munkahelyeket vesz el az emberektől.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a bevándorlásra sokan úgy tekintenek, mint ami gazdagítja a kultúrát.
A leginkább Magyarországon és Csehországban tartanak a migrációtól, míg Svédországban, Norvégiában, Németországban és Észtországban gondolják úgy a legtöbben, hogy az gazdagítja a kultúrát.
A kutatás által felvázolt trendekből Ausztria lóg ki, ami több szempontból a legbevándorló-ellenesebb országokkal tart, miközben a modell szerint a skandivánokkal és a németekkel együtt a bevándorlókat elfogadó nációk közt illene lennie.
Az elutasítás listája: Magyarország az élen
Az osztrákoknak vegyesek a tapasztalataik: ők úgy érzik, hogy ugyan a bevándorlás hozzájárul a kultúrához és a gazdasági növekedéshez, de a másik oldalon viszont a bűnözés is növekszik általa.
Míg a bevándorlás elutasításában hazánk és a nagyjából a volt kommunista országok járnak az élen, legkevésbé – nem meglepő módon – a skandináv államok és a németek elutasítóak. A bevándorlástól való félelemben hazánk és Csehország után Ausztria a harmadik.
A kutatás megállapítja azt is, hogy éppen azok az országok a legelfogadóbbak a bevándorlók iránt, amelyekben nagy számban élnek migránsok, míg ahol alig vannak (például a közép-európai országokban), ott sokkal magasabb az elutasítottság. Egy kivétel azonban akad: Ausztriában magas a bevándorlók száma, a trenddel ellentétes módon mégis magas a migránsok elutasítottsága is.
Ausztria más szempontból is kilóg a kutatás által felállított trendekből, mivel a kutatás szerint többek közt annál nagyobb a migrációtól való félelem, minél szegényebb egy ország, minél kisebb a társadalmi kohézió, valamint az intézményekben való bizalom – márpedig ezekben Ausztria nem áll rosszul.
A kutatók ötféle szempontból vizsgálták a bevándorlók felé irányuló attitűdöt: hogy a megkérdezettek szerint veszélyeztetik-e a munkahelyeket, veszélyt jelentenek-e a jóléti államra, a kultúrára, veszélyt jelentenek-e vallási szempontból és a bűnözés szempontjából.
Érdekes módon amíg Ausztriában az első két szempontból nem igazán tekintenek veszélyforrásként a bevándorlókra, a második három szempont alapján nyugati szomszédunk a 21 vizsgált ország élvonalába tartozik: a bevándorlók mint kulturális veszély tekintetében Ausztria harmadik; a bevándorlók mint vallási fenyegetés szempontjából a negyedik; a bevándorlók mint a bűnözés növelői szempontjából pedig egyenesen az első helyen végzett.
Nem csoda, hogy nemrég az osztrák választásokon győztes Néppárt a radikális jobboldali Szabadságpárttal kötött koalíciót, mígnem a németeknél mindenképp ki akarta hagyni Angela Merkel CDU-CSU-ja a koalícióból az AfD-t, és inkább a szociáldemokratákkal kötöttek nagykoalíciót.
Hazánk az első három témában első-második helyen végzett, a bűnözésre vonatkozó oszlopban a negyedikek lettünk.
Vallási veszélyt viszont nem látunk a bevándorlókban, ezen szempontból a 14. helyre kerültünk.
Érdemes megjegyezni, hogy a bevándorlókra kivétel nélkül minden országban bűnügyi veszélyforrásra tekint a többség.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Pedig nem ez volt az első eset.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
