Csak nálunk nincs az EU-ban női kormánytag.
Történtek előrelépések, azonban lassú a haladás a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolásában: továbbra is a nőkre hárul a családon belüli gondozási feladatok nagy része, a nemek közötti bérszakadék évek óta nem mozdult el a 16 százalékról, illetve még mindig komoly probléma a nők elleni erőszak – írta csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Bizottság.
Helyzetértékelésében a brüsszeli testület rámutatott: bár az európai nők iskolázottabbak a férfiaknál (2016-ban a 30-34 év közötti nők 44 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a férfiak esetében ez az arány csak 34 százalék volt), a vállalati döntéshozatali pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak, s átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.
A nők a politikában is alulreprezentáltak Európa-szerte: hat tagországban – Cipruson, Görögországban, Horvátországban, Lettországban, Magyarországon és Máltán – a parlamenti képviselők kevesebb mint 20 százaléka nő.
Kiemelték emellett, hogy a női kormánytagok aránya Dániában, Finnországban, Németországban, Svédországban és Szlovéniában meghaladja a 40 százalékot, míg Cipruson ez a szám 10 százalék alatt van, Magyarországon pedig egyetlen nő sincs a kormányban.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség az elmúlt években 11 százalékpont körül stabilizálódott. A gyengébben teljesítő tagállamok nem zárkóztak fel említésre méltó mértékben a jobban teljesítő országok mellé – olvasható a bizottsági közleményben.
Leszögezték, hogy a nők elleni erőszak még mindig túlságosan gyakori, Európában ugyanis minden harmadik 15 év feletti nővel szemben követtek már el fizikai vagy nemi erőszakot, a nők mintegy 55 százalékát pedig érte már szexuális zaklatás.
„A nemek közötti egyenlőség kérdésének kiemelt helye van a menetrendünkben, de a gyakorlatban lassú az előrehaladás. Ahhoz, hogy valódi változás történjen a nők életében, a felismerést és a szándékot tettekre kell váltani. El kell fogadnunk a munka és a magánélet egyensúlyának javítását célzó javaslatot, csatlakoznunk kell az isztambuli egyezményhez, továbbá végre kell hajtanunk a nemek közötti bérszakadék orvoslására és a nők elleni erőszak megszüntetésére irányuló szakpolitikákat” – írta Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
Ugyancsak csütörtökön a szervezet közzétett egy tanulmányt, amely szerint az EU bruttó hazai összterméke (GDP) 16 milliárd euróval növekedhetne évente, ha több nő dolgozna az infokommunikációs szektorban. A bizottság ezért terveket vázolt fel a digitális ágazaton belüli női részvétel növelése érdekében.
(MTI, borítókép: Árvai Károly, kormany.hu)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
Informális egyeztetésre készül Ursula von der Leyen és Magyar Péter.
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
