Csak nálunk nincs az EU-ban női kormánytag.
Történtek előrelépések, azonban lassú a haladás a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolásában: továbbra is a nőkre hárul a családon belüli gondozási feladatok nagy része, a nemek közötti bérszakadék évek óta nem mozdult el a 16 százalékról, illetve még mindig komoly probléma a nők elleni erőszak – írta csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Bizottság.
Helyzetértékelésében a brüsszeli testület rámutatott: bár az európai nők iskolázottabbak a férfiaknál (2016-ban a 30-34 év közötti nők 44 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a férfiak esetében ez az arány csak 34 százalék volt), a vállalati döntéshozatali pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak, s átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.
A nők a politikában is alulreprezentáltak Európa-szerte: hat tagországban – Cipruson, Görögországban, Horvátországban, Lettországban, Magyarországon és Máltán – a parlamenti képviselők kevesebb mint 20 százaléka nő.
Kiemelték emellett, hogy a női kormánytagok aránya Dániában, Finnországban, Németországban, Svédországban és Szlovéniában meghaladja a 40 százalékot, míg Cipruson ez a szám 10 százalék alatt van, Magyarországon pedig egyetlen nő sincs a kormányban.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség az elmúlt években 11 százalékpont körül stabilizálódott. A gyengébben teljesítő tagállamok nem zárkóztak fel említésre méltó mértékben a jobban teljesítő országok mellé – olvasható a bizottsági közleményben.
Leszögezték, hogy a nők elleni erőszak még mindig túlságosan gyakori, Európában ugyanis minden harmadik 15 év feletti nővel szemben követtek már el fizikai vagy nemi erőszakot, a nők mintegy 55 százalékát pedig érte már szexuális zaklatás.
„A nemek közötti egyenlőség kérdésének kiemelt helye van a menetrendünkben, de a gyakorlatban lassú az előrehaladás. Ahhoz, hogy valódi változás történjen a nők életében, a felismerést és a szándékot tettekre kell váltani. El kell fogadnunk a munka és a magánélet egyensúlyának javítását célzó javaslatot, csatlakoznunk kell az isztambuli egyezményhez, továbbá végre kell hajtanunk a nemek közötti bérszakadék orvoslására és a nők elleni erőszak megszüntetésére irányuló szakpolitikákat” – írta Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
Ugyancsak csütörtökön a szervezet közzétett egy tanulmányt, amely szerint az EU bruttó hazai összterméke (GDP) 16 milliárd euróval növekedhetne évente, ha több nő dolgozna az infokommunikációs szektorban. A bizottság ezért terveket vázolt fel a digitális ágazaton belüli női részvétel növelése érdekében.
(MTI, borítókép: Árvai Károly, kormany.hu)
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
A termelők az Európai Parlament épületénél tiltakoztak, mivel az új uniós költségvetés közel negyedével csökkentené az agrártámogatásokat.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egy férfit meglőttek, az elnök terrormerényletnek minősítette az esetet.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
