Csak nálunk nincs az EU-ban női kormánytag.
Történtek előrelépések, azonban lassú a haladás a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolásában: továbbra is a nőkre hárul a családon belüli gondozási feladatok nagy része, a nemek közötti bérszakadék évek óta nem mozdult el a 16 százalékról, illetve még mindig komoly probléma a nők elleni erőszak – írta csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Bizottság.
Helyzetértékelésében a brüsszeli testület rámutatott: bár az európai nők iskolázottabbak a férfiaknál (2016-ban a 30-34 év közötti nők 44 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a férfiak esetében ez az arány csak 34 százalék volt), a vállalati döntéshozatali pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak, s átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.
A nők a politikában is alulreprezentáltak Európa-szerte: hat tagországban – Cipruson, Görögországban, Horvátországban, Lettországban, Magyarországon és Máltán – a parlamenti képviselők kevesebb mint 20 százaléka nő.
Kiemelték emellett, hogy a női kormánytagok aránya Dániában, Finnországban, Németországban, Svédországban és Szlovéniában meghaladja a 40 százalékot, míg Cipruson ez a szám 10 százalék alatt van, Magyarországon pedig egyetlen nő sincs a kormányban.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség az elmúlt években 11 százalékpont körül stabilizálódott. A gyengébben teljesítő tagállamok nem zárkóztak fel említésre méltó mértékben a jobban teljesítő országok mellé – olvasható a bizottsági közleményben.
Leszögezték, hogy a nők elleni erőszak még mindig túlságosan gyakori, Európában ugyanis minden harmadik 15 év feletti nővel szemben követtek már el fizikai vagy nemi erőszakot, a nők mintegy 55 százalékát pedig érte már szexuális zaklatás.
„A nemek közötti egyenlőség kérdésének kiemelt helye van a menetrendünkben, de a gyakorlatban lassú az előrehaladás. Ahhoz, hogy valódi változás történjen a nők életében, a felismerést és a szándékot tettekre kell váltani. El kell fogadnunk a munka és a magánélet egyensúlyának javítását célzó javaslatot, csatlakoznunk kell az isztambuli egyezményhez, továbbá végre kell hajtanunk a nemek közötti bérszakadék orvoslására és a nők elleni erőszak megszüntetésére irányuló szakpolitikákat” – írta Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
Ugyancsak csütörtökön a szervezet közzétett egy tanulmányt, amely szerint az EU bruttó hazai összterméke (GDP) 16 milliárd euróval növekedhetne évente, ha több nő dolgozna az infokommunikációs szektorban. A bizottság ezért terveket vázolt fel a digitális ágazaton belüli női részvétel növelése érdekében.
(MTI, borítókép: Árvai Károly, kormany.hu)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
