Az EU soros bolgár elnöksége által benyújtott reformjavaslatok értelmében kötelező jellegű áthelyezési kvótákat tartalmazhatna a jövőben a dublini szabályozás, igaz, a korábbi terveknél magasabb küszöböt állapítanának meg a mechanizmus aktiválásához.
Kötelező jellegű áthelyezési kvótákat tartalmazhatna a jövőben a dublini menekültügyi szabályozás az Európai Unió soros bolgár elnöksége által benyújtott reformjavaslatok értelmében, de a korábbi terveknél magasabb küszöböt állapítanának meg a mechanizmus aktiválásához – közölték kedden bennfentes diplomáciai források.
A tagállami kormányokat tömörítő tanácsban köröztetett javaslat értelmében minden uniós országra vonatkozóan megállapítanának egyfajta határértéket a népesség, a bruttó hazai termék (GDP) és az előző évben benyújtott menedékkérelmek száma alapján, és ha az érkezők száma adott esetben meghaladja ezt a „tűréshatárt”, akkor életbe lépne a kidolgozott szolidaritási mechanizmus, vagyis azokból az országokból, ahol túl sok migráns van, más tagállamokba telepítenének át – tájékoztattak névtelenséget kérő tisztségviselők.
A meghatározott mutató elérésekor az uniós társállamok önkéntes pénzügyi vagy logisztikai támogatást nyújthatnának, de ha az érkező menedékkérők száma átlépi a referenciaérték 160 százalékát, vagy arányuk eléri az adott állam népességének 0,1 százalékát, akkor a tanács minősített többséggel dönthetne a kötelező kvótarendszer aktiválásáról, amelynek keretében két év alatt legfeljebb 200 ezer főt oszthatnának szét kötelezően az EU tagállamai között. A 180 százalékos határ meghaladása után már szavazásra sem lenne szükség, hanem automatikusan életbe lépne az említett kötelező áthelyezési mechanizmus.
A kiszivárgott információk szerint a tagországoknak a számukra előírt kvóták legkevesebb 75 százalékát kötelező lenne teljesíteniük, a maradék azonban kiváltható lenne alternatív intézkedésekkel, például egyfajta, menekültenkénti 30 ezer eurós (9,4 millió forint) „szolidaritási hozzájárulás” megfizetésével, vagy EU-n kívüli migránsok betelepítésével. Bizonyos számítások szerint a Magyarországra a 2017-es adatok alapján akár az évi tízezer migránst kellene betelepíteni, de az EU-ba belépő migránsok számának növekedésével ez a kvóta folyamatosan nőne.
A december végén lezárult észt EU-elnökség egyes hírek szerint olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett a tanács elé, melynek értelmében egyetlen tagállamnak sem kellene akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivenné a részét a közös terhekből, azonban nem sikerült elegendő támogatást szerezni ennek elfogadásához. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten arról számolt be, hogy az EU új migrációs javaslata elfogadhatatlan a kormány számára. Leszögezte: az uniónak végre nem az elosztást, hanem a határvédelmet kellene a gondolkodása középpontjába helyeznie.
(MTI)
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Akár a saját segítőikről, akár iskolás lányokról legyen szó, nem válogatnak az áldozatok között.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
