Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Mindent meg kell tenni azért, hogy az otthonaikból elüldözött keresztények hazatérhessenek – mondta Erdő Péter bíboros az ökumenikus imahét megnyitóján.
Vasárnap este kezdődött az ökumenikus imahét. Az imahét megnyitóján a Szent István-bazilikában Erdő Péter kiemelte: „szorosan egybetartozunk” az üldözött keresztényekkel. Maga Jézus mondta tanítványainak: arról fogják felismerni őket, hogy szeretik egymást. Ez a szeretet pedig nem csupán érzelem, hanem „cselekvő segítség fakad belőle”. A bíboros arra szólított, „tegyünk meg minden tőlünk telhetőt”, hogy „ne tűnjön el a kereszténység éppen a Közel-Keletről, ahol született, ahonnan az örömhír elindult az egész világba”.
Erdő Péter beszélt arról is, hogy minden bajba jutott embernek segíteni kell, hiszen egymással találkozva magával Jézussal találkozunk, aki azt várja, „hogy olyan szeretettel legyünk mindenki iránt, amilyennel neki tartozunk”. Kitért arra: nagyon szegény az élete annak, aki „csak a saját pillanatában él, csak a saját napi feladataiban merül el, saját életkorának és élethelyzetének szemszögéből nézi a világot”. Mert így nem látja az emberi élet teljességét, azt a teljességet, „amit majd az utolsó napon mérlegre tesznek” – fogalmazott a bíboros.
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke igehirdetésében hangsúlyozta: „sokféle nyomorúság vesz körül bennünket”. Megtapasztalják ezt az üldözött keresztyének, de „megtapasztaljuk mi keresztyének Európában” is, ahol „a nagy jólétben elkényelmesedett a szívünk és elgyengült a hitünk”. Imádkozni kell tehát az üldözött keresztényekért és imádkozni kell az európai keresztyénségért. E sokféle nyomorúság közepette jó meghallani az örömhírt, hogy „szabadító Istenünk van, aki egykor kihozta népét” az egyiptomi „szolgaság házából” és aki „ma is megszabadít a nyomorúságból és erőt ad a nyomorúságban” – tette hozzá a református püspök.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) közös programsorozatának kezdőnapja 2018-tól egyben az üldözött keresztényekért imádkozás vasárnapja is. A liturgiai szolgálatban részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, továbbá Paul Sayah maronita pátriárkai vikárius, William Hanna Shomali jordániai katolikus püspök és David Hamid anglikán segédpüspök. A szertartáson jelen volt mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az ökumenikus imahét idei bibliai mottója a Kivonulás könyvében található: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől.” Az ez évi imahét anyagát a karibi keresztények készítették, központi témája a küzdelem, az emberi méltóságtól való megfosztottság és a rabszolgaság.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, az eseményen először még csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt és csak az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. A program Magyarországon több mint két évtizedes hagyományra tekint vissza.
(MTI)