A magyar export összértéke először lépheti át a 100 milliárd eurót – mondta Szijjártó Péter az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén.
Új kiviteli rekord születhet idén, a magyar export összértéke először lépheti át a 100 milliárd eurót az első kilenc hónap adatai alapján – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén. A politikus közölte, hogy 2016-ban a magyar külgazdaság eddigi legjobb teljesítményét érte el minden téren, a 93 milliárd euró kivitel mellett a külkereskedelmi többlet elérte a 10 milliárd eurót. 2010-hez képest 30 százalékkal, 2014-hez képest 10 százalékkal, 2015-höz képest pedig 3 százalékkal nőtt a kivitel értéke – tette hozzá.
Idén szeptember végéig bezárólag az export 9 százalékkal, vagyis 6,1 milliárd euróval emelkedett a tavalyi rekordév azonos időszakához képest, a kivitel négyötöde az Európai Unióba irányult, a kereskedelmi forgalom 10 százalékkal bővült, az Európai Unión kívüli export az általános növekedésnél nagyobb mértékben, 12 százalékkal nőtt – mondta Szijjártó Péter. Hozzáfűzte, hogy exportorientált országként helyes döntés volt a déli és a keleti nyitás keretében a kereskedelem bővítése a leggyorsabban fejlődő gazdaságokkal. Kiemelte, hogy a keleti nyitás célországaiba 15 százalékkal, 1,4 milliárd euróval emelkedett a magyar kivitel, Oroszországba 26 százalékkal, Kínába 25 százalékkal, Indiába 22 százalékkal, a Fülöp-szigetekre 87 százalékkal több magyar áru érkezett tavalyhoz képest. A déli nyitásban érintett államokba 22 százalékkal, 323 millió euróval nőtt éves összevetésben januártól szeptember végéig a kivitel, a Mexikóba irányuló 58 százalékkal, Brazíliába 26 százalékkal, Argentínába 147 százalékkal bővült – közölte a miniszter.
Szijjártó Péter a Magyarországra érkező beruházásokban is kiemelkedő eredményekre számít, mivel – mint mondta – 2016-ban a beruházásösztönzési rendszernek köszönhetően rekordszámú, 1038 milliárd forint értékben 71 új beruházás érkezett, míg idén novemberig 949 milliárd forint értékben 79. Az idei beruházások közül 18 infokommunikációs jellegű, 6 pedig kizárólag kutatásfejlesztési tevékenységgel érkezett, a világ legnagyobb alapkezelője például a fejlesztési központját hozta Magyarországra – tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a támogatottak között magyar vállalatok is szerepelnek: a 14 ilyen cég a második legnagyobb csoportot jelenti a 23 német beruházót követően, utánuk pedig az Egyesült Államokból érkezett 9 vállalat következik a befektetők ország szerinti rangsorában. Mindez azt is mutatja, hogy a belföldi vállalatok szintet léptek, jelentős beruházásokra képesek – tette hozzá. Kiemelte, hogy az ipari termelés értékének 29,5 százaléka az autóiparból származik, a befektetések közül 29 ebbe az ágazatba érkezett, míg a szolgáltatásba 9, az élelmiszeriparba pedig 6. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a befektetők egyre gyakrabban választják Budapest helyett a vidéki nagyvárosokat, Szeged, Debrecen és Miskolc is a legnépszerűbb helyszínek között szerepel.
A beruházások szerkezete átalakult, hiszen a foglalkoztatás jelentős javulásával a munkahelyteremtés helyett a digitalizáció kihívásai váltak hangsúlyosabbá, ezért a nagyobb hozzáadott értéket kell ösztönözni annak érdekében, hogy a vállalatok az új korszak technológiai fejlesztéseit Magyarországon hozzák létre és alkalmazzák – mondta a miniszter. Ennek megfelelően átalakult az ösztönzési rendszer, a befektetők akkor is hozzájuthatnak egyedi kormánydöntésen alapuló támogatáshoz, ha – a munkahelyek megtartása mellett – technológiai beruházásokat hajtanak végre termelékenységük és versenyképességük javítása érdekében – tette hozzá. Felidézte, hogy az érintettekkel folytatott egyeztetések után az elmúlt hónapban változott az ösztönzési rendszer, többek között 30 millióról 20 millió euróra szállították le a támogatható technológiai beruházások értékhatárát, 25 százalékról 75 százalékra nőtt a támogatási intenzitás felső határa, a kedvezményeket pedig a 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok is igénybe vehetik, amennyiben új létesítményt hoznak létre. A kormány legfontosabb külgazdasági célja – a magyar vállalatok exportlehetőségeinek bővítése mellett – új beruházások ösztönzése a befektetésekért folytatott egyre erősebb nemzetközi versenyben – mondta Szijjártó Péter.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezek a hírek vitték a húsvétvasárnapot a Mandineren.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A főpolgármesternek nem sikerült megbirkózni a téli hóhelyzettel, és a kátyúk ezreivel sem. Karácsony Gergely vezetése óta a fővárosban élők naponta szembesülnek a balliberális városvezetés hozzá nem értésével.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
